Hirdetés
Beruházás egy harmadik országban
Az EU bevándorláspolitikájához szervesen kapcsolódik a mali Bamakóban létrejött projekt. Az 1960-ig francia gyarmat fővárosában létesített Bevándorlási Információs és Menedzsment Központ (CIGEM) legfőbb feladata a térségből kivándorlók (a nyugati országokba bevándorlók) helyzetének kezelése lesz. Itt tehát az Európát érintő probléma másik oldalával fognak foglalkozni. Az intézménynek egy hatékony kivándorlási politikát kell kidolgozni Mali számára, ami a potenciális kivándorlók, a külföldről visszatérők és a már elvándoroltak helyzetét egyszerre kezeli.
Mérföldkövek
- 2006. július: Az első közös európai-afrikai miniszteri szintű konferencia a migráció és fejlődés témájában, Rabatban.
- 2006. november: Az Afrikai Unió és az Európai Unió miniszteri szintű találkozója a migráció és fejlődés témájában, Tripoliban.
- 2007. február: Mali, az ECOWAS, az Európai Bizottság, Franciaország és Spanyolország közös nyilatkozata: „A felek megegyeztek, hogy támogatják a Bevándorlási Információs és Menedzsment Központ felállítását Maliban.”
- 2007. október: Bamakóban a mali külügyminiszter és az Európai Bizottság küldöttségének elnöke aláírja a finanszírozási megállapodást a Központ létrehozásáról.
- 2007. október-2008. szeptember: A Központ személyzetének kiválasztása és képzése, az elképzelés továbbfejlesztése, az első intézkedések meghozatala.
- 2008. október 6: A CIGEM felavatása.
- 2008. október-november: A Központ különböző szolgáltatásainak folyamatos megnyitása a nyilvánosság felé.
A CIGEM-et európai pénzből hozták létre és indítják be. Ez lényegében az Európai Bizottság „pilot projektje”, tehát egy úttörő beruházása, amit ha beválik, több másik követhet majd a térségben. Az Unió első ízben dolgozik együtt a szub-szaharai Afrika egyik országával. A munka során a Központ Mali szomszédos országaival és az EU-val működik együtt az illegális és legális migráció leküzdésben és megelőzésében.
A CIGEM feladatai
A Központ legfontosabb feladatai köz tartozik:
- Információ gyűjtése és tájékoztatás nyújtása a potenciális és visszatérő kivándorlóknak (munkaerő mobilitás, a nemzeti és nemzetközi munkaerőpiacba történő integrálódás).
- Tájékoztatás a legális kivándorlás lehetőségeiről, a lakosság figyelmének felkeltése az illegális bevándorlás veszélyeire, annak elkerülésére.
- A mali diaszpóra anyaországi kapcsolatainak erősítése.
- Az ország migrációs politikájának megfogalmazása.
- A kivándorlás fogalmának széles körű és mély ismertetése.
A Központ újszerűsége
Az itt végzett munka során közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a kivándorlás, a foglalkoztatás és a szakképzés között. A három terület összekapcsolásával az igényeknek megfelelő szakképzettségű és mennyiségű munkavállaló hagyja majd el az országot a hiányt szenvedő munkaerőpiacok irányába. A Központ közreműködésével létrejön a jelentős intézmények és projektek közötti együttműködés.
A beruházásnak várhatóan spillover hatása lesz a régióban, és más országokban is hasonló intézmények felállítására kerül sor.
A CIGEM 30 helyi munkavállalót foglalkoztat, akik munkáját 4-5 nemzetközi szakértő fogja segíteni. Utóbbiak felelnek majd a nemzetközi kapcsolatokért, fogadások szervezéséért, az eredmények kommunikációjáért, a pénzügy és adminisztratív feladatok ellátásáért.
Finanszírozás
A Központ a 2007-2011-es időszakra 10 millió eurós költségvetésből gazdálkodik. Ezen az összegen öt nagy terület osztozik:
- Működési költségek (fizetés, építkezés, intézkedések)-18%
- Központ tevékenységei (kutatás, tanulmányok, szakmai képzések)-20%
- Együttműködés a diaszpórával-36%
- Nemzetközi szakértők díja-16%
- Monitoring, előre nem látható kiadások-10%
A diaszpóra szerepe
A CIGEM fő feladata a kivándorlók „megfelelő méretre szabása” mellett, a diaszpórában élő lakosság (a 3,5 millióból 200 000 él Európában) aktivizálása, és a bennük rejlő potenciál kihasználása. 2005-ben, az kivándorolt afrikaiak 6,5 milliárd eurót utaltak vissza 34 szub-szaharai országba. A diaszpóra jelenti a legfőbb kapcsolatot Európa és Afrika között. Az Európai Bizottság ezért támogatja a kivándorlási központok hálózatának kiépítésére vonatkozó tervet, mivel ezzel növelheti az EU-Afrika együttműködést.
Kritika
A beruházással és a hálózat kiépítésével kapcsolatban felmerül az a kritika, hogy az EU-t nem csupán a jó szándék vezeti az együttműködésben. Az Uniós kezdeményezés legális alapot biztosít a kivándorlás ellenőrzésére, felbecslésére, és a visszajuttatott pénzmennyiség figyelemmel tartására.
Európai bevándorlási politika
A Központ felállítása jól illeszkedik az Uniós bevándorlási, és menekültügyi politikába. A közös bevándorláspolitika ötlete már az Amszterdami Szerződéssel, 1999-ben megszületett. Azonban a rengeteg felmerülő probléma miatt a tagállamok nem tudtak egységes politikáról megegyezni. Elfogadták azonban a Tamperei Programot, ami a tagállamok határőrizeti, menekültügyi, bevándorlási és vízumpolitikájának összehangolását tűzte ki célul. Ez 2004-ben ért véget.
A következő lépést a Hágai Program 2005-ös meghirdetése jelentette. A jelenleg is futó program továbbviszi a tamperei feladatok megvalósítását. A végcél az, hogy 2010-re megszülessen egy közös menekültügyi politika. A menekültüggyel szorosan összefüggő bevándorláspolitikáról 2002-ben, Sevillában egyeztek meg az Unió vezetői. A három elemből álló tervezet a jelenlegi, francia elnökség alatt megvalósulni látszik.
Az Európai Parlament ez év június 18-án jóváhagyta az egész Unióra kiterjedő visszafordítási irányelvet, amely szerint a harmadik országok illegálisan itt tartózkodó állampolgárait kiutasíthatja. A sevillai program második elemeként emlegetett „Kék Kártya” javaslatról várhatóan október első felében szavaznak az Európai Parlamentben. Ezzel a lépéssel a munkaerőhiányban szenvedő ágazatokba csalogatnának magasan képzett szakembereket az Unió határain kívülről. A harmadik témakörbe tartoznak az illegális bevándorlás szankcionálásának egyforma jogalapra helyezéséről szóló irányelvek. Az ezekkel kapcsolatos kérdések megválaszolásával a szeptember 10.-11-ei egyesített parlamentáris, „Európa: migráció és integráció” nevet viselő találkozó is foglalkozott. A rendezvénynek Párizs adott otthont, ami a francia elnökség bevándorlápolitikai törekvéseit ismerve nem is meglepő.
A francia elnökség prioritásai
Nicolas Sarkozy francia elnök és Jean-Pierre Jouyet EU ügyekért felelős államtitkár még 2007 augusztusában, az EU nagyköveteknek rendezett konferencián jelentette be a 2008. júliusától, az év végéig tartó francia elnökség 4 prioritási területét. Ezek között szerepelt a bevándorlápolitika is. Sarkozy szerint az illegális bevándorlókat érintő szabályozást szigorítani, a törvényes bevándorlás lehetőségeit pedig bővíteni kell, pl. a képzett munkaerő területén. A fokozott szabályozás beleillik a francia elnök által elképzelt és meghirdetett „védelmezőbb Európa képbe”.
A bevándorláspolitika, migráció, menekültügy területén tapasztalt nyári aktivitás alátámasztja Alain Lamassoure francia európai parlamenti képviselő állítását, amivel a Lisszaboni Szerződés visszautasítását kommentálta. „Az ír nem fennakadásokat okoz számos területen, azonban a francia elnökség valószínűleg a közös bevándorláspolitikával kapcsolatban tesz majd előrelépéseket.”
Az elnökségi prioritások elérése érdekében Sarkozy először Romániával, majd Lengyelországgal és május 22-én hazánkkal is stratégiai együttműködési megállapodást kötött. A paktum aláírása után Gyurcsány Ferenc a Le Monde-nak elmondta, hogy a Sarkozy a francia elnökség céljainak, elsősorban a bevándorláspolitika területének támogatására kérte.
A migráció szabályozására tett lépések egy összetett probléma megoldását célozzák. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a faji, illetve etnikai hovatartozáson alapuló megkülönböztetés tűnik a legelterjedtebbnek. Ami azzal is összefüggésben van, hogy Európában ma több millió bevándorló tartózkodik illegálisan. Ezek az emberek gyakran elképzelhetetlen körülmények között, a társadalmon kívül élnek megerősítve a bevándorlókról kialakított negatív képet. Ez az embertömeg megjelenik a munkaerőpiacon, olcsón végzi el a legnehezebb munkákat, és ha feketén alkalmazzák, nem fizet adót, és az állami juttatásokat sem élvezheti.
A TNS Opinion & Social, 2008. márciusa és májusa között végzett felmérésének eredményeit megvizsgálva elmondható, hogy ha probléma megfelelő kezelése nem várhat tovább. Az interjúkat a 2009-es EP-választások apropóján készítették. A válaszadók a gazdaság kérdését tartották a legfontosabbnak (40%). Ezen belül a munkanélküliség állt az első helyen (47%). Fontos megjegyezni, hogy a munkáltatók az alacsony képzettésget igénylő szakmákban a helyi munkaerő helyett gyakran inkább az illegális bevándorlókat foglalkoztatják. Az Unió ezért is tartja fontosnak, hogy a „Kék Kártya” elfogadásával a szakképzettek bevándorlását ösztönözzék, akikre valóban szüksége van az EU-s gazdaságnak. Ezután nem meglepő, hogy a világmértben is problémát jelentő kérdések között felsorolt bevándorlásról a válaszadók 32%-a hallana szívesen az európai kampányokban.
Az Unió jó úton halad a bevándorlás ellenőrizhetőbbé tétele felé, de nem is zárkózik el teljesen a határain túlról érkezőktől. Célja, hogy a nyilvántartott, és jó esélyekkel érkező munkavállalók gazdaságilag is erősítsék az Unió országait.
Következő lépések
- Ez év őszén várhatóan megrendezik az első Afrikai Diaszpóra Csúcsot.
- Az Európai Bizottság támogatásával 2009-ben felállítják Afrikai Átutalások Intézetét, amit az Afrikai Unió és a Világbank irányít majd.
- Tervbe van véve egy párizsi EU-Afrika konferencia a migráció és fejlődés témájában még a francia elnökség ideje alatt.
