Hirdetés
Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Örményország, és Ukrajna egyaránt Kelet-Európa és a Kaszpi-térség szegény államai, melyek – Örményország kivételével - mind határosak Oroszországgal. Szenvednek a gazdasági válságtól, az EU pedig el akarja kerülni, hogy az orosz gázt Európába szállító országokban politikai instabilitás alakuljon ki
A „Keleti Partnerség” 600 millió eurós finanszírozási alapot foglal magában, célja pedig, hogy elősegítse a demokratikus reformokat és a gazdasági integrációt. Az általános célok közül kisség kilógva, de az EU új fókuszának megfelelően a Keleti Partnerség egyik célja a kelet-európai és a Kaszpi-országok energiabiztonságának erősítése is.
„Ez nem orosz-ellenes.” – mondta Alexandr Vondra, az EU soros elnökségét vivő Cseh Köztársaság európai ügyekért felelős minisztere.
„Ők a mi közeli keleti partnereink, az ő stabilitásuk és prosperitásuk elemi érdekünk. Ez nem az EU befolyásának terjesztése, hanem egy ajánlat […], amire érkeznek válaszok.”
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov szerdán (május 6.) úgy nyilatkozott, „szeretné elhinni”, hogy az EU nem az orosz határon fekvő bázisainak megalapozására készül.
„Elmondtuk, hogy aggódunk amiatt, hogy egyesek úgy akarják beállítani [a csúcstalálkozót], mintha a meghívott országoknak választaniuk kellene, hogy Oroszországgal vannak-e, vagy az Európai Unióval.” – mondta a lengyel kollégájával, Radoslaw Sikorskival tartott megbeszélés után.
„Értékeltük a Sikorski Úr által adott magyarázatokat, miszerint a progremot kezdeményező Lengyelországnak nem ez a szándéka.”
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy szó sem volt ilyesmiről. „Ez senki ellen nem irányul, különösen nem Oroszország ellen.” – mondta.
Szabadkereskedelmi övezetek
Vondra csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy több uniós vezető, köztük a Nagy-Britanniát kormányzó Gordon Brownnal és NIcolas Sarkozy francia államfővel, nem mentek el az uniós csúcstalálkozóra.
„Reméltem, hogy minden tagállam odaadó lesz, hiszen ez az egész EU érdeke.” – mondta az újságíróknak.
A hat keleti állam sokban különbözik egymástól. Más elképzelésekkel rendelkeznek arról is, hogy mennyire szeretnének közel kerülni Brüsszelhez.
A konszolidált kormányzattal rendelkező országok arra használhatják a partnerséget, hogy a társulási szerződések aláírása mellett lobbizzanak az EU-nál, ami elsősorban gazdasági téren jelent szorosabb együttműködést. Ilyen szerződések létrejötte egy sor szabadkereskedelmi övezet kialakítását jelentené az EU határai mentén.
A terv egyik konkrétuma a vízumegyezmények liberalizációjának célja. Sikorski a lengyel parlamentben csütörtökön elmondta, hogy a tervek megvalósulása csak 2015-2016-ra várható, ekkorra várható ugyanis, hogy megkötik a vonatkozó megállapodásokat és azok hatályba is lépnek. Sikorski szerint azonban ehhez több pénzre lesz szükség.
Andrew Wilson, a European Council on Foreign Relations nevű brit kutatóintézet tagja szerint az Európai Uniónak lépnie kell, mert a régió csak így tud a folyamatos orosz nyomásgyakorlásból eredő problémáktól megszabadulni.
„A Keleti Partnerség tulajdonképpen a szomszédokról szól, akinek a problémái már most is begyűrűznek az EU-ba.” – mondta.
Hosszas fejtörés után az EU végül Fehéroroszországot is meghívta a Keleti Partnerségbe, akit Brüsszel évek óta folyamatos kritikával illet az ellenzéki erőkkel szemben tanúsított bánásmód miatt
Alexander Lukashenkó azonban nem jelent meg a csúcstalálkozón, ami a cseh diplomaták szerint egy előzetes megállapodás eredménye. A cseh vezetés így kívánta elkerülni egyes EU-tagországok heves tiltakozását.
A fehérorosz ellenzék képviselője, Alexander Kozulin üdvözölte ezt a döntést. „Ez morális siker.” – mondta a Reuters-nek.
Vélemények:
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Benita Ferrero-Waldnerrel, az EU külügyi biztosával képviselte az Unió végrehajtó szervét.
„Eljött az idő, hogy látható lépéseket tegyünk a keleti szomszédainkkal fenntartott viszonyunk megváltoztatására. Az EU-nak elemi érdeke, hogy intenzívebbé tegye a kapcsolatot ezekkel az országokkal, ezáltal elősegítve a politikai társulást és a gazdasági integrációt. Ez fokozza a stabilitást és a biztonságot az EU keleti határain.” – mondta Barroso.
„A Keleti Partnerségen keresztül az EU szolidaritását fejezi ki azon partnereivel szemben, akiket olyan mélyen érintett a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válság.” – tette hozzá.
A Bizottságban Benita Ferrero-Walder felel a Keleti Partnerség koordinálásáért. A külügyi biztos elmondta: „Ezt a partnerséget közös érdekekre és közös értékekre építettük. Ez egy hosszú távú kapcsolat kerete, melyre az EU hosszú távú elkötelezettséget vállalt. A partnerség további támogatást nyújt a keleti partnereink számára, amennyiben közelebbi kapcsolatba szeretnének kerülni az Európai Unióval, különösen a közösen meghatározott reformok kivitelezésében. Ha partnereink mind a politikai, mind a gazdasági és a társadalmi színvonalat közelíteni tudják az uniós nívóhoz, az mindnyájunk számára nagyobb mobilitást, kereskedelmet és megnövekedett prosperitást fog jelenteni.”
„A partnerségben már folyik a munka, és az első multilaterális tárgyalásokra a következő hónapban kerül sor.” – tette hozzá.
Bajnai Gordon, Magyarország miniszterelnöke a csúcstalálkozó után kiemelte, a partnerség leginkább az energiabiztonság megteremtése miatt fontos Magyarország és az EU számára.
"A csúcstalálkozó, a keleti partnerség legfontosabb üzenete Magyarország szempontjából az energiabiztonsághoz kapcsolódik, ahhoz, amit éppen most télen megéreztünk mindannyian: mennyire fontos az, hogy legyen alternatív útvonal és alternatív gázforrás a gáz szempontjából kiszolgáltatott Magyarország számára. Ezért nagyon fontos számunkra ez a partnerség. Erről beszéltem itt is, hogy prioritásunk a Nabucco. Szeretném, ha a Nabucco vezeték minél előbb létrejönne, és ha létrejön, az a közös európai energiapolitika, amivel együtt erősebben tudjuk képviselni az érdekeinket és segíteni egymáson, mint külön-külön küzdve az energiaellátás biztonságáért." - mondta a miniszterelnök.
