Hirdetés
Az Európai Unió megbízásából Heidi Tagliavini, svájci diplomata vezetésével elkészített jelentés egyértelmű választ ad a fő kérdésre, ki kezdte a háborút, jelentette ki Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-nagykövete a brüsszeli sajtó előtt.
„Nyíltan kimondja, hogy a Chinvali [Grúzia Dél-Oszétia tartományának legnagyobb városa] ellen 2008. augusztus 7. és 8. közötti éjszakán intézett erőteljes grúz bombázások és tüzérségi támadások jelölik a nagyobb viszályok kezdetét”, közölte a diplomata láthatóan elégedetten.
Téglavastagságú jelentés
Csizsov – aki bemutatta a téglavastagságú jelentés másolatát, sőt még fotókhoz is pózolt – elmondta, ő is csak órákkal ezelőtt kapta kézhez a dokumentumot, így nem tud rá részleteiben reagálni, majd hozzátette, magasabb szintről is jön majd válasz később. Ugyanakkor elárulta, a jelentés „nem okozott nagy meglepetést”, s megerősített olyan dolgokat, melyeket Oroszország „eddig is tudott”.
A nagykövet a jövőt illetően reményét fejezte ki az ügyben, hogy azok az országok, melyek eddig bizonytalanok voltak a grúz háború felelősét illetően, most „tisztábban [látják a] helyzetet”. Hozzátette, abban is bízik, hogy a Mikhael Szaakasvili, grúz elnököt támogató országok most „kétszer is meggondolják”, hogyan cselekszenek, majd hozzátette, azok, akik a Barack Obama, amerikai elnök által vezetett USA, valamint a Nyugat és Oroszország között összességében javuló kapcsolatokat akarják megmérgezni, most kudarcot vallottak.
„Úgy gondolom, Mikhael Szaakasvilinek már rég le kellett volna mondania”, jelentette ki a Csizsov.
A konfliktus óta több Szaakasvilit támogató kezdeményezés is indul Lengyelország vezetésével, valamint a Balti államok és Csehország támogatásával. Lengyelország a grúz háború ügyének vizsgálatát követelte abban bízva, hogy a jelentés Oroszországot agresszióval vádolja majd.
Csizsov az EurActiv kérdésére nem kívánta megnevezni azokat az országokat, melyek szerinte csalódtak a jelentésben, de bízik abban, hogy kevesen lesznek.
Az orosz diplomata elutasította azt a nézetet, mely szerint az orosz hadsereg Grúziába való behatolása a háború idején aránytalan válasz volt.
„Az orosz válasz megfelelő, gyors és pontos volt”, nyomatékosította a nagykövet.
Grúzia szintén elégedett volt a jelentés eredményét illetően, azt hangsúlyozva, hogy az orosz megszállás megsértette a nemzetközi jogot.
„Országom állításai bebizonyosodtak. Grúzia volt az, aki egy másik ország megszállás alá került, mely sérti a nemzetközi jogot” idézte Szalome Szamadasvilit, Grúzia EU-nagykövetét az Agence France-Presse (AFP).
Provokáció mindkét oldalról
Andrej Ilarionov, az US Cato Institute nevű agytrösztnél dolgozó orosz kutató szintén tartott egy előadást Brüsszelben, rámutatva Oroszország „provokációira”, melyek Grúziát csapdába csalták. A kutató elmondta, mindkét fél csapdákat állított egymásnak, majd felsorolt több incidenst és fejleményt, melyekben mindig Oroszország volt a provokátor.
Ugyanakkor Ilarionov hozzátette, „őrült” döntés volt Grúzia részéről, hogy 2008. augusztus 7-ének estéjén katonai támadást indított. A Nyugat nem ígért segítséget Grúzának, s azt tanácsolta Tbiliszinek, hogy ne essen a provokációk áldozatául, válaszolta a kutató az EurActiv kérdésére, vajon a grúz vezetőség számított-e a Nyugat katonai támogatására.
Ilarionov azt is elárulta, hogy a vezető amerikai diplomaták még csak nem is jelentették Szaakasvili nyugtalan telefonhívásait a konfliktus előtt a felsőbb vezetésnek.
Matthew Bryza, az amerikai külügyminiszter megbízott asszisztense és Daniel Fried, Condoleezza Rice külügyminiszter főmegbízott különleges tanácsadója sosem tettek jelentést aggályairól, mondta Ilarionov, aki meg van győződve forrásai megbízhatóságáról.
Vélemények
A Reuters nyilvánosságra az alábbi kulcsfontosságú idézeteket a jelentésből:
A KONFLIKTUS KITÖRÉSE:
„Chinvali grúz haderő általi 2008. augusztus 7-ről 8-ra virradó éjszakán történő bombázása jelölte a Grúziában lezajló nagyobb katonai konfliktus kezdetét, bár ez csak egy növekvő feszültségek, provokációk és incidensek hosszabb periódusának csúcspontja volt.”
IGAZOLHATATLAN GRÚZIA TÁMADÁSA
„Ott van annak a kérdése, vajon Grúzia Dél-Oszétiában való erőalkalmazása, Chinvali 2008. augusztus 7. és 8. közötti éjszakán történő bombázástól kezdve a nemzetközi jog értelmében jogos volt-e. Nem volt az.”
BÉKEFENNTARTÓK JOGOS OROSZ VÉDELME:
„Nem sok kétség van afelől, hogy ha az orosz békefenntartókat megtámadják, Oroszországnak joga van-e megvédeni őket a támadással arányos mértékben katonai eszközöket alkalmazva. Ezért a [katonai] erő védelem céljából történő orosz alkalmazása a konfliktus első szakaszában jogos lenne.”
OROSZORSZÁG TÚLMENT A VÉDELMEN:
„Bár el kell ismerni, hogy nem könnyű eldönteni, hol a határ, azonban úgy tűnik, több orosz hadművelet messze meghaladta a védelem indokolt határait.”
MINDEN OLDALON MEGSÉRTETTÉK A HUMANITÁRIUS JOGOKAT:
A Misszió megállapítja, hogy a konfliktus összes oldalán – a grúz erők, az orosz erők és a dél-oszétiai erők – megsértették a nemzetközi humanitárius jogokat és az emberi jogokat.”
NINCS NÉPIRTÁS:
„A Misszió megállapítja, hogy legjobb tudomásuk szerint a 2008. augusztusi konfliktus és annak utóhatása során a grúz fél részérő elkövetett népirtásról szóló állításokat sem jogi megalapozottság, sem tényszerű bizonyíték nem támasztja alá.”
BONYOLULTABB POLITIKAI KÖRNYEZET:
„A konfliktus rendezéséhez valójában bonyolultabbá vált a politikai helyzet, miután a konfliktusban érintett egyik fél független államokként ismerte el Abbháziát és Dél-Oszétiát.”
ÚJABB ÖSSZECSAPÁS VESZÉLYE:
„Bár mindkét fél hangsúlyozza szándékát a békés jövőre, továbbra is komolyan fennáll egy új összecsapás veszélye.”
A RÉGIÓK ELISMERÉSE TÖRVÉNYBEÜTKÖZŐ:
„Dél-Oszétiának nem állt jogában elszakadni Grúziától, és ugyanez igaz Abbháziára, ugyanazon okokból kifolyólag. Következésképp az olyan szakadár entitások, mint Abbházia és Dél-Oszétia harmadik ország általi elismerése ellentétes a nemzetközi joggal.”
