Hirdetés
A Külügyminiszterek Tanácsa hétfői (július 26.) ülésén jóváhagyta az Európai Külügyi Szolgálat felállítását. A miniszterek megegyeztek a testület szervezeti felépítéséről és működési alapelveiről is.
Az EKSZ-ben alkalmazott hivatalnokok legalább egyharmadát a tagállamok köztisztviselői közül, a fennmaradó 60 százalékot az uniós állomány közül választják majd ki, így a közösségi összetevő lesz többségben (EurActiv.com 07/07/10).
Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője „történelminek” nevezte a döntést. Catherine Ashton szerint ez a lépés lehetővé teszi, hogy az Európai Unió egy 21. századi, „modernebb, hatékonyabb, és határozottan európai szolgálat” irányába lépjen tovább.
A tegnapi ugyanakkor még nem az utolsó lépés a cselekvésig. A megállapodás szerint „a Lisszaboni Szerződés első évfordulójáig”, vagyis 2010 decemberéig felállítandó EKSZ-ről további, valószínűleg hosszas tárgyalásokat kell lefolytatni. Ezek elsősorban arról szólnak majd, hogy pontosan miből finanszírozzák az Unió új diplomáciai hálózatát.
A költségvetési rejtvény
Lady Ashton azt szeretné, ha a finanszírozás ügyét egyszerűen az EU 2010-es költségvetésének módosításával oldanák meg, hiszen eredetileg is ez hivatott finanszírozni azt. Azt azonban, hogy a szolgálat pontosan mennyibe fog kerülni, egyelőre még nem lehet tudni.
Az Unió korábban fogadkozott, hogy a költségeket „a lehető legalacsonyabb szinten” tartják majd, és 10 százalékos költségcsökkenést várnak attól is, hogy a stábot a különböző szolgálatok összevonásával párhuzamosan hozzák létre.
Ennek ellenére elemzők attól tartanak, hogy az egyébként is válság sújtotta Európában, az EKSZ csak további kiadásokat ró majd az uniós polgárokra.
Azt Ashton is elismerte a tegnapi csúcs után, hogy a szolgálat felállítása némi külön költséggel jár a kezdeti időszakban, ám nem nevezett meg összeget erre vonatkozóan. A költségek csökkentése érdekében, amikor csak lehet, utazás helyett inkább videókonferencia keretében találkoznak majd, mondta.
A költségek mellett az átláthatóság miatt is aggodalmukat fejezték ki az Európai Parlament egyes képviselői. A költségvetési ellenőrzésért felelős szakbizottság néppárti szóvivője, Inge Gräßle (EPP, DE) tegnapi állásfoglalásában hangsúlyozta, átláthatatlannak tartják a felállítással kapcsolatos folyamatokat, valamint azt is, hogy a Tanács és a Bizottság tisztségei közül melyek kerülnek át az EKSZ-hez.
A nyilatkozat szerint „alig lehet utólag követni, hogy milyen jelentős létszámemeléseket hajtanak végre, vagy hogyan módosítanak a hierarchiai rendszeren”:
Gräßle a Bizottságot hibáztatja azért, hogy a szigorúan megszabott 87 helyett, mintegy 100 vezető pozíciót hoztak létre a főigazgatói pozícióval egy szinten, ami havi 15.000-18.000 eurós alapbért jelent az uniós bértábla szerint.
A képviselőnő attól tart, hogy az Unió, a közigazgatásukat nagyban megnyirbáló tagállamokkal ellentétes logika mentén dolgozik, újabb és újabb pozíciókat hozva létre. Hangsúlyozta, hogy a szolgálat tizenhat főigazgatósággal és tizenkét főigazgatói szintű különleges képviselővel startol majd, ami azt jelenti, hogy a főigazgatók az Európai Bizottsághoz képest jóval kisebb csapatokat irányítanak majd, ugyanolyan bérezés mellett.
Mindez egy túlbonyolított, túlbürokratizált rendszernek tűnik Gräßle számára.
Harc a helyekért
Most, hogy a diplomáciai szolgálatról megszületett a végső döntés, kiélesedik a harc az EKSZ-ben a tagállamok számára elkülönített helyekért.
Elsősorban a vezető posztokért folyik a harc, melyek közül a legkívánatosabb a főtitkár helye, de erre már minden bizonnyal egy francia nemzetiségű vezető kerül majd. Nagy küzdelem bontakozhat ki a két helyettes főtitkár székéért, a két biztonsági vezető, a politikai és biztonsági bizottság elnöke és a hírszerzési vezér helyéért, valamint a négy legfőbb főigazgatói posztra.
A legtöbb tagállam nem is rejtegeti ambícióit, és további küzdelem várható a világ kulcsfontosságú részein felállítandó 30 uniós misszió vezető helyéért. Ashton jelenleg is keresi a megfelelő diplomatákat.
Szakmai körök Magyarország részéről Iván Gábort, a brüsszeli Állandó Képviselő vezetőjét hozzák kapcsolatba az Európai Külügyi Szolgálattal, ám azt egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen pozícióban. Az EurActiv.hu úgy értesült, hogy az európai diplomáciai testületbe a magyar Külügyminisztérium számára 6 fő körüli kvóta került kiutalásra. 
