Hirdetés
Egység a sokféleségben
Az Európai Unió állam- és kormányfői tegnap egy rendkívüli ülés keretében, Brüsszelben találkoztak. Az ülést Nicolas Sarkozy, az EU soros elnökségét betöltő Franciaország elnöke hívta össze, hogy kidolgozzák az Unió közös álláspontját a grúz-orosz kérdésben.
Az Európai Tanács ülése után rendezett sajtótájékoztatón Sarkozy sikeresnek értékelte az ülést. Leszögezte, hogy „Európa erős üzenetet küld arról, hogy egységes”. A francia elnök utalt a 2003-as rendkívüli ülésre, ahol az Egyesült Államok iraki inváziójáról kívántak egységes álláspontot kidolgozni az EU vezetői. Sarkozy úgy értékelte, hogy az akkori megosztottságot mára egység váltotta fel.
A francia elnök azt is az EU szerepvállalásának sikereként értékelte, hogy az ő közreműködésével kialakított, és jelenleg is érvényes tűzszüneti megállapodás az egyetlen olyan dokumentum, amit a konfliktus minden szereplője aláírt és elfogadott (EurActiv.hu 2008.08.13.).
„Puha” szankciók
Bár az ENSZ képviselőinek jelentései szerint az orosz katonák Dél-Oszétiában nem engedik vissza lakóhelyükre a grúz állampolgárokat, a soros elnökséget vivő Franciaország még a csúcs előtt leszögezte, nem fog szankciókat javasolni Oroszország ellen. Az elnökségi véleményhez csatlakozott a szlovén miniszterelnök, Janez Jansa, és a bolgár kormányfő, Ivaylo Kalfin is. Kalfin szerint „az Oroszországgal való párbeszéd és nem az elszigetelés segíthet a grúziai helyzet megoldásában”.
Az elnökségi véleménnyel szemben a Gordon Brown által vezetett Nagy-Britannia és az EU még jó néhány tagállama (Lengyelország, Litvánia, Lettország, Észtország, Svédország) erősebb fellépést sürget. Az Observernek adott nyilatkozatában Brown elmondta, hogy az EU-nak „töviről hegyire” újra kell gondolnia az Oroszországgal fenntartott kapcsolatait (EurActiv.hu 2008.09.01.).
A tegnapi EU-csúcs végül köztes megoldást hozott. Hivatalosan nem hoztak szankciókat: sem katonai, sem gazdasági szankciókról nem döntöttek, felfüggesztették azonban az EU-orosz partnerségi tárgyalásokat. Sarkozy ugyanakkor leszögezte, „ez a találkozó nem Oroszország ellen jött lére,” majd hozzátette, hogy ennek ellenére „Oroszország viselkedése az elmúlt hetekben – mind az aránytalan katonai reakciót, mind az önmagukat függetlennek kikiáltó területek elfogadását tekintve – megfontolandó aggodalmakat keltett az Európai Unióban és azon túl is.
Ennek keretében az EU és Oroszország főleg gazdasági együttműködésének adtak volna keretet. Más kérdés azonban, hogy már a júliusban megrendezett első EU-orosz találkozón érezhető volt, hogy az Unió sokkal erősebb köteléket szeretne kialakítani, mint ami Moszkva elképzeléseivel összeegyeztethető lenne (EurActiv.hu 2008.07.04.).
Ellenőrizni Oroszországot
Az EU vezetői több ellenőrző módszerről is megállapodtak. Szeptember 8-án a legmagasabb szintű EU-delegáció utazik Moszkvába és Tbiliszibe. A soros elnökség képviseletében Nicolas Sarkozy francia elnök és Bernard Kouchner francia külügyminiszter vesz részt a delegációban, de elkíséri őket José Manuel Barroso a Bizottság elnöke, és Javier Solana az EU Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője is. A látogatás célja, hogy rendezzék a felek közti vitás kérdéseket, illetve felszólítják Oroszországot a tűzszüneti megállapodás pontjainak „teljes és lelkiismeretes” megvalósítására.
A megvalósulás ellenőrzését szolgálja majd a „nemzetközi megfigyelői mechanizmus” is, jelentette be Nicolas Sarkozy. Ennek részeként az EU egyrészt saját megfigyelőivel egészíti ki a térségben működő EBESZ megfigyelői missziót, másrészt egy azonnali tényfeltáró csoportot is küld Grúziába. Ez utóbbinak a feladata lesz feltérképezni, hogy az uniós közös kül- és biztonságpolitika jelenlegi hatáskörei mellett, milyen szerepet vállalhat az EU a konfliktus megoldásában.
Erre nézve a tegnapi ülés összefoglaló jelentésében leszögezik, hogy „az Unió kötelezi magát – beleértve a terepen való szerepvállalást is -, hogy a békés és hosszú távú megoldásokat támogatja.
A delegációk és a megfigyelői missziók mellett az EU kinevezi a grúziai konfliktusért felelős Különleges Megbízottat is. A Megbízott személyének kinevezése és feladatának pontos meghatározása pedig a Tanács feladata lesz.
Szorosabb kapcsolatok Grúziával
Az oroszok ellenőrzése mellett az Unió vezetői arról beszéltek, hogy szorosabbra fűzik a kapcsolataikat Grúziával. Sarkozy úgy fogalmazott, hogy az Unió „nem fog csalódást okozni Grúziának, továbbra is biztosítja számára a pénzügyi, a humanitárius és a gazdasági segélyeket.
Az Európai Tanács leszögezte, hogy egy hosszú távú megoldás csak úgy jöhet létre, ha az a függetlenség, a szuverenitás és Grúzia területi integritásának elismerésén alapszik. Az EU ennek érdekében szorosabbra fűzné a kapcsolatokat Grúziával. Sarkozy a sajtótájékoztatón nem részletezte, hogy ez a szorosabb együttműködés részleteiben mit takar.
Sarkozy szerint a kérdés az, hogy „mit akar Oroszország? Bizalmat és együttműködést, vagy gyanakvást és fokozódó feszültséget?”. A francia elnök elmondta, „az Európai Unió valós partnerséget kíván Oroszországgal, de ehhez orosz együttműködésre is szükség van. A mostani válság azt jelenti, hogy meg kell vizsgálnunk a kapcsolatainkat Oroszországgal. […] Nem térhetünk vissza a befolyási övezetek korához”.
Energia több forrásból
Újságírói kérdésre válaszolva Sarkozy elmondta, hogy az energiapolitika területén az EU a Klíma- és Energiapolitikai Csomagban tett vállalásait követve nagyobb hangsúlyt helyez majd arra, hogy energiaforrásait minél nagyobb mértékben diverzifikálja, vagyis egyszerre több helyről szerezze be. Sarkozy elutasította a vádakat, miszerint Európa „túl nagy mértékben” függene az orosz energiától, válaszában a megújuló energiaforrások és a nukleáris erőművek fejlesztésére utalt.
