Hirdetés
Pénteken kezdődik a Dél-Afrika-EU csúcs Fokvárosban. A találkozó elsődleges témái a klímapolitika, a gazdasági válság és a kereskedelem. Csúcstalálkozóról lévén szó, az Európai Unió részéről jelen lesz a Trojka, vagyis az Európai Tanács elnökeként Fredrik Reinfeld, svéd miniszterelnök, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, valamint Javier Solana, közös kül- és biztonságpolitikai képviselő. Az esemény azért is jelentős, mert a bilaterális kapcsolaton túlmenően szóba kerülnek a két fél globális érdekei is, melyek közül a klímapolitika majd a koppenhágai ENSZ-találkozón is visszaköszön.
Ami a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat illeti, az összejövetelen lényegében a már tíz éve megkötött kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodást (TDCA) kívánják megújítani. Nomfanelo Kota, a dél-afrikai kormány nemzetközi kapcsolatokért és együttműködésért felelős minisztériumának szóvivője elmondta, megközelítőleg 35 új cikkellyel tervezik kiegészíteni a dokumentumot, feljavítván a két fél közötti együttműködést. Hozzátette, ezek a kiegészítések alapvetően a vám- és adóügyeket, valamint a kommunikáció területét érintik.
A gazdaság mellett az emberi jogok dominálnak
Szintén a találkozó témáját képezi az emberi jogok kérdése, valamint Dél-Afrika a demokrácia, a béke és a biztonság védelmében betöltött regionális szerepe. A Human Rights Watch (HRW), nemzetközi emberjogi szervezet arra kérte a két felet, hogy fejezzék ki elkötelezettségüket az emberi jogok védelmét illetően.
„Az EU és Dél-Afrika természetes szövetségesek kell, hogy legyenek olyan kritikus kérdésekben, mint például a nemzetközi jogot megsértő súlyos bűncselekmények ügyében való igazságszolgáltatás és a tettesek felelősségre vonása.” – olvasható a HRW Dél-Afrika és Svédország külügyminisztereinek írt levelében.
Nem sokkal a csúcstalálkozó után adják ki a Goldstone-bizottság jelentését, amely a 2008. decemberi-2009. januári gázai konfliktus emberjogi atrocitásait vizsgálta. A HRW levelében sürgette Dél-Afrikát és az Európai Uniót, hogy ragaszkodjanak a konfliktus során elkövetett atrocitások elkövetőinek elszámoltatásához.
„Mivel mind Izrael, mind a Hamas részéről ez idáig hiányzott a szükséges fellépés az ügyben, Dél-Afrikának és az EU-nak sürgetnie kellene egy elszánt ENSZ-mechanizmust, amely nyomon követné az ilyen nyomozásokat, vádemeléseket és jelentene róluk. Amennyiben pedig a konfliktus résztvevői nem tudnak eredményt felmutatni, nemzetközi büntetőeljárást kezdeményezne.” – így a HRW.
Az emberi jogok kérdésében fontos tényező lehet Zimbabwe ügye, melyben a két fél egyelőre nincs közös állásponton. Zimbabwében ma is jellemzőek az emberi jogokat sértő visszaélések, melyek odáig vezettek, hogy az Európai Unió különböző szankciókat vezetett be az országgal szemben, köztük a Robert Mugabe elnök elleni beutazási tilalmat. Az EU továbbra is fenntartaná a szankciókat, Dél-Afrika azonban feloldaná azokat, ráadásul a közvetítő szereppel megbízott Dél-Afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) is ezzel az állásfoglalással zárta e héten véget ért csúcsértekezletét.
Dél-Afrika és az EU 2006 óta folytatnak stratégiai partnerséget, amelynek részét képezik a rendszeres találkozók. Az első csúcsot tavaly, a franciaországi Bordeaux-ban tartották. A két fél gazdasági kapcsolata kimondottan jónak mondható. Amellett, hogy a Dél-Afrikába érkező külföldi tőkebefektetések nagyarányban az EU-ból érkeznek (2005-ben körülbelül 80 százalék), az 1999-ben megkötött TDCA részét képezi a két fél között 2012-ig megvalósítani kívánt szabadkereskedelmi övezet.
