Hirdetés
„Ha [Kína és Tibet] valóban barátok, akkor tudnunk kellene tisztázni egymás között, hogy kinek milyen hibái vannak,” mondta a 73 éves vezető. „De Kína erkölcsi tekintélye nagyon-nagyon alacsony, mivel mind az emberi jogok, mind a vallás-, a vélemény- és a sajtószabadság terén nagyon gyengén teljesít,” mondta parlamenti felszólalása után a brüsszeli sajtónak.
„A legnagyobb vallások közti harmónia valóban lehetséges,” hiszen mind ugyanazt az üzenetet közvetítik: „szeretet és könyörület” – mondta Őszentsége a képviselőknek. „Különösen nagy erőfeszítésre” van azonban szükség ahhoz, hogy ezt elérjük, „mivel a vallás nevében ma még háborúkat vívunk,” figyelmeztetett a Láma.
Félretéve az előre elkészített beszédet, a Dalai Láma sajnálattal beszélt arról, hogy a modern élet „túl nagy hangsúlyt fektet a materiális javakra”. „Anyagilag nagyon gazdagok vagyunk. De a boldogság egyik legfontosabb alapja az elme békéje. A túl sok stressz, az ambíció és az irigység szétrombolhatja a belső békét,” magyarázta.
A Dalai Láma látogatása zárja a 2008-as Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évét, bár útját beárnyékolja, hogy Peking a múlt héten bizonytalan ideig elhalasztotta az EU és Kína között tervezett csúcstalálkozót, mivel az időben egybe esett Őszentsége európai körútjával (EurActiv.hu 2008.11.27.).
A vallási vezető a képviselőknek elmondta, hogy nem Tibet függetlenségéért, hanem a Kínai Népköztársaságon belüli „általános autonómiájáért” küzd. „A kínai hivatalnokok szeparatista mozgalomnak tekintenek minket. Pedig nem vagyunk azok. Ez teljesen téves megközelítés,” mondta az újságíróknak.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke reagált a Dalai Láma szavaira: „A Parlament elismeri Kína területi integritását és azt, hogy Tibet Kína része.” Ugyanakkor, „mindig is a tibeti emberek jogainak védelmére fogunk kelni,” jelentette ki.
„A kínaiak […] elferdítik az információkat, és olyannyira félretájékoztatnak a propagandában, hogy amennyire csak lehet el kell magyaráznom a vezetőknek az igazat,” mondta a Dalai Láma. „Minden tibeti haladást szeretne, tehát minden tibetinek érdekében áll a Kínai Népköztársaságon belül maradni,” hangsúlyozta a száműzött vezető az EP-ben, majd kiemelte, hogy ő maga elkötelezett az autonómia erőszakmentes kivívása iránt.
Nem minden kommentátor ért azonban egyet Őszentsége megközelítésével. Stanley Crossick, az Eurpean Policy Center alapítója blogján olvasható, hogy a kutató ellentmondásosságot vél felfedezni a Dalai Láma szándékaiban. Úgy véli, hogy a Dalai Láma nem határozta meg pontosan, mit ért „jelentős autonómia” alatt, de ugyanígy Pekinget is elmarasztalja, amiért nem fejti ki, mit ért „autonóm régió” alatt, és mennyiben más egy ilyen terület helyzete, mint egy „provinciáé”.
Crossick szerint a kultúrák és vallások közötti párbeszéd ösztönzése nem lehet a száműzött vezető európai látogatásának egyedüli oka. „Arról beszélni, hogy rá csak, mint vallási vezetőre tekintenek, nem magyarázza meg, hogy miért találkozik ilyen gyakran a nyugati vezetőkkel egy olyan ember, aki csupán 3 millió embert képvisel,” írja Crossick, aki leszögezi, nem hiszi, hogy csak vallásról beszélgetnének a Dalai Lámával.
Őszentsége az újságíróknak kiemelte, nem kell minden mozzanatában politikai indokokat keresni. „A kínaiak mindig is gyanakvással figyelték minden lépésemet. Azt hiszem annak is politikai jelentőséget tulajdonítanának, ahogy ezt a pohár vizet megiszom,” tréfált A Láma.
Vélemények:
A nemrég Mumbaiban történt atrocitásokra reagálva, Hans-Gert Pöttering EP-elnök elmondta, hogy bizonyos időkben „a népek közötti békéről és megbocsátásról prédikáló vallási vezetők nagy szolgálatot tehetnek a társadalomnak”.
A Dalai Láma beszéde után Pöttering a következőket mondta Őszentségének: „Ha valaha bárki - a kínai kormányt is beleértve - kételkedett volna abban, hogy Ön a párbeszéd embere, a beszéde most minden kétséget félresöpört”.
„ Az Európai Parlament felszólítja Kínát, hogy kezdjen azonnal párbeszédbe […] a tibeti emberek jogairól,” mondta az elnök, majd hozzátette: „El kell ismerni a vallási és kulturális élet szabadságát Tibetben.”
Szerdán a belga miniszterelnökkel, Yves Leterme-el való találkozója után a Dalai Láma úgy nyilatkozott, hogy a kínaiak kezdetben „keményen” reagáltak a látgatására, „de most már minden simán zajlik. Az elején volt némi fenyegetőzés, de ennek nem volt folytatása”.
A múlt héten a kínai kormány a francia EU-elnökség felé közvetítette üzenetét, melyben lemondja az EU-Kína csúcstalálkozót. Döntését azzal indokolta, hogy „a Dalai Láma a csúcstalálkozóval egy időben több európai országban tesz látogatást, hogy állam- és kormányfőkkel, valamint európai intézmények vezetőivel találkozzon”.
A Zöldek/Európai Szabad Szövetség kihasználta az alkalmat és újra Kína és Tibet közti párbeszéd újrakezdésére szólított fel.
„A Zöldek, a Parlament többi frakciójával egyetértésben felszólították a Tanácsot, hogy jelöljön ki egy különleges követet, aki szemmel kíséri a Dalai Láma képviselői és a kínai hatóságok közti kapcsolatok alakulását,” mondták Daniel Cohn-Bendit és Monica Frassoni, a Zöldek/ESZSZ társ-elnökei.
Stanley Crossick, az European Policy Centre alapítója blogján leszögezi, hogy „semmilyen más téma nem okoz [Kína és a Nyugat között] nagyobb félreértéseket és jelent nagyobb felfogásbeli különbségeket, mint a Dalai Láma és Tibet kérdése.
Következő lépések:
- 2008. december 5.: A Kreativitás és Innováció Európai Évének hivatalos megnyitója
