Hirdetés
Dél-kelet Európára és a bővítéspolitikára helyezi a hangsúlyt a svéd elnökség, szögezte le a prioritásokat Carl Bildt a Parlament külügyi bizottságának (AFET) tegnapi (július 21.) ülésén.
A pénteken és hétfőn megalakult szakbizottságok a héten már üléseztek. Az AFET új elnöke, Gabriele Albertini (EPP) az ülés megnyitását követően figyelmeztette a képviselőket,a külpolitika olyan terület, ahol ritkán egyeznek a nézetek, ezért sokszor nehéz dűlőre jutni az ügyekben. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az Unió komoly kihívások előtt áll, utalva a bővítésre és a millenniumi fejlesztési célok szem előtt tartására.
Dél és kelet
A bizottsági ülésen Carl Bildt bemutatta a svéd elnökség elképzeléseit a jövőbeli uniós külpolitikáról. A legnagyobb hangsúlyt mégis az Unió délkelet-európai politikája kapta, ezzel együtt a bővítés és az integráció. A külügyminiszter szerint a gazdasági válság következtében ennek a területnek különösen nagy szüksége van az Unióra, mint stabilizáló, közös erőre.
Bildt szerint a térség országai és lakossága „hosszú utat tett meg a háború óta”, és most mintegy „100 millió ember kopogtat az Unió ajtaján Délkelet-Európában”, ahol a bővítés koncepciójának komoly átalakító ereje van.
Hangsúlyozta, ezekben az országokban az integrációs erők erősebbek, mint a dezintegrációs erők, így sok intézkedés már meg is valósult, de Bildt szerint ezek még messze nem elegek a csatlakozáshoz. Az elnökség nevében felszólaló külügyminiszter ugyanakkor biztosította a térség országait, hogy az Unió támogatja a csatlakozást, amely csak abban az esetben jöhet létre, ha ezek az országok nekilátnak a komoly államépítési feladatoknak.
Svéd döntőbíró a horvát-szlovén meccsen
A képviselők a horvát-szlovén határvita megoldására sürgették az elnökséget. Bildt úgy fogalmazott, „mindkét fél túl messzire ment”, majd hangsúlyozta, hogy Horvátország stratégiailag fontos az Uniónak, ezért mihamarabb szeretnék véghez vinni az ország csatlakozását. A svédek határozott üzenete Zágrábnak , hogy ehhez kompromisszumokra van szükség. Bildt szerint a Balkánon „óvatosan kell fogalmazni”, így erre inti az országok vezetőit is a konfliktusok elkerülése érdekében.
Vízumügyek
Az osztrák Ulrike Lunacek (Zöldek/EFA), arra akart választ kapni, hogy miért tartja fenn az Unió a vízumkötelezettséget Bosznia Hercegovinával szemben, mikor a szerbek ettől mentesülnek, ráadásul az intézkedés negatívan érinti a boszniai lakosságot.
A képviselő szerint biztosítani kellene, hogy Boszniából is megindulhasson az emberek szabad áramlása. Bildt egyetértett Lunacekkel, miszerint főleg a fiatalok szempontjából lenne fontos ez az intézkedés. Azonban hozzátette: Bosznia nem hajlandó felvenni a tempót az Unióval, valamint a nemzetközi közösséget folyamatos támadásoknak vetik alá. Bildt hangsúlyozta, hogy az ország vezetése nem tett meg mindent a vízummentességi előírások teljesítésére, bár az Unió figyelmeztette őket, hogy a hezitálás árt és hátráltat. Az ország belügyeiben megegyezésre és intézkedésekre lenne szükség, amelyeket a szavahihetőség égisze alatt kellene az Unió felé közvetíteni.
Homályban élő ciprusiak
Nem egy képviselő tért ki felszólalásában a ciprusi konfliktusra. Felhívták a figyelmet arra, hogy a ciprusi megszállás 35-ik évfordulójának apropóján a napokban Ankara nagy ünnepséget szervezett. Sokak szerint felmerül a kérdés, hogy összeegyeztetők-e a hasonló megmozdulások Törökország uniós terveivel.
Takis Hatzigeorgiou, ciprusi képviselő (GUE/NGL), hangsúlyozta, hogy a ciprusiak szeretnének szabadon járni a szigeten. Jelenleg 40 ezer török katona állomásozik az országban, ami azt jelenti, hogy minden két ciprusi lakosra jut egy katona. Bildt, szerint az Unió nem avatkozhat be mélyebben a konfliktus megoldásába, de támogatja az egyesítési törekvéseket. A török és görög vezetőnek le kell ülnie és megállapodásra kell jutnia, ami felé optimistán tekint, mert a két vezetőben mély európai elkötelezettséget lát.
Távolabb az Uniótól
Arra a kérdésre, hogy hogyan kívánja az Unió kinyilvánítani a véleményét Mahmoud Ahmedinedzsad megválasztásával kapcsolatban, Bildt azt válaszolta, hogy az Unió az iráni népet kívánja támogatni, és minden erejével igyekszik a dialógust fenntartani az országgal. Ezen kívül utalt az izraeli kapcsolatokra is, amikor is elmondta, hogy „mélyebb párbeszédre van szükség az országgal, mert nagy nézeteltérések vannak”. 
