Hirdetés
A tanácskozás legfőbb üzenete az volt, hogy az uniónak Horvátország felvétele után egyfajta „belső konszolidációra” lesz szüksége. Sokatmondó, hogy a tagjelölt Törökország alig szerepel a ma elfogadásra kerülő dokumentumban, tulajdonképp csak a Fekete-tengeri Unió létrehozásával kapcsolatban térnek ki rá, míg a csatlakozási tárgyalásokat meg sem említik.
A Parlament Külügyi Bizottsága által a napokban elfogadott állásfoglalás az Elmar Brok német néppárti képviselő által készített jelentésen alapul. Mind ebben a szövegben, mind pedig a vita során nagyobb hangsúlyt kaptak az unió keleti szomszédaival kapcsolatos kérdések. Kelet-európai képviselők különösképp Ukrajna EU csatlakozását támogatták.
Elmar Brok úgy véli, az uniónak „ki kell fejlesztenie egy köztes megoldást a szomszédsági státus és a teljes jogú tagság között”, amelyre később, minden egyedi esetben támaszkodni tudunk, a teljes jogú tagságot illetően. Olli Rehn bővítési biztos azonban erre reagálva kijelentette, a Nyugat-Balkán és Törökország esetében nem lenne tanácsos további köztes lépcsők beiktatása, mivel ez csak „kétségeket szülne” a csatlakozás útjára lépett országokban.
„Az unió betartja az ígéreteit” – tette hozzá Rehn.
Vélemények
Veronique De Keyser (PES) belga képviselőasszony úgy véli, a jelentés nem egy bővítési stratégiát, hanem egy „védekező stratégiát” vázolt fel. A képviselőasszony figyelmeztetett arra, hogy a nyugat-balkáni országok és Törökország „befele forduló hozzáállása” könnyen átfordíthatja az unióval kapcsolatos csalódottságot ellenségességbe.
Adrian Severin (PES, Románia) még ennél is szókimondóbb volt, és kijelentette, hogy valós bővítési stratégia hiányában az olyan országok, mint Moldova vagy Ukrajna, Oroszország felé fordulhatnak.
„Versenytársaink vannak. A feldolgozórendszerünk pedig túl lassú” – jelentette ki a román képviselő.
Magyarországi képviselőink pozitívabban nyilatkoztak a jelentésről. Schmitt Pál (EPP-ED) szerint a jelentés hitet tesz a már megkezdett stratégia mellett, bár sajnálja, hogy Horvátország, mint a legelőrehaladottabb ország a csatlakozni kívánók közül, nem kapott kiemelt szerepet.
Tabajdi Csaba (PES) is Horvátországra hívta fel a figyelmet, ugyanakkor kijelentette, hogy egyetért azzal, hogy „a tagsági perspektívával még nem rendelkező országok” átkerülhessenek egy másik kategóriába a bővítési stratégia és a szomszédságpolitika között. A jelentéssel kapcsolatban kiemelte: „Fontos, hogy a Brok-jelentés felhívja a figyelmet a kettős mérce elkerülésének szükségességére: a koppenhágai kritériumok tagjelölteken való szigorú számonkérése mellett, a már taggá vált országoktól is elvárjuk az emberi és kisebbségi jogok maradéktalan teljesítését.”
Szent-Iványi István (ALDE) felszólalásában sikertörténetként értékelte az eddigi bővítési stratégiát, a további bővítéssel kapcsolatban pedig, véleménye szerint realistának kell lenni, amely azonban nem jelenthet szkepticizmust.
