Hirdetés
A Centre for European Policy Studies (CEPS) által rendezett eseményen három szakértő elemezte a csütörtöki brit választások különös eredményét, illetve azt, hogyan alakulhat Nagy-Britannia uniós politikája, ha David Cameron egy kisebbségi kormány élén kormányozza majd a szigetországot.
Pénteken (május 7.) kiderült, hogy egyik párt sem szerzett többséget a Westminsterben, így egyiknek sincsen automatikusan joga a kormányzásra. Bár azzal, hogy a konzervatívok több mint 90 helyet szereztek meg a Munkáspárttól, ők nyerték a legtöbbet, de a koalíció alapjait a pártközi tárgyalások eredménye döntötte el tegnap (május 11.).
Tim Bale, a Sussex Egyetem tanára és konzervatív szakértő szerint, annak ellenére, hogy a választási eredmény és ezáltal az egyértelmű többségi kormányzás hiánya rossz hír a briteknek, jó hír lehet az Uniónak, mert így nem jöhet létre egy „erősen euroszkeptikus konzervatív kormány.”
Bale nem zárta ki a lehetőségét egy munkáspárti és Szabad Demokrata megállapodásnak, ám David Cameron és Nick Clegg tegnapi megállapodása ezt a forgatókönyvet lesöpörte az asztalról (EurActiv.hu 2010.05.12.).
David Rennie, az Economist's brüsszeli irodájának vezetője kijelentette, hogy a konzervatív vezetés egyértelműen Unió ellenes, – utalva ezzel Cameron fenyegetésére, miszerint népszavazást tart a nem ratifikált Lisszaboni Szerződésről –, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a konzervatívok vezette kormánynak „túl sok minden lenne a tányérján” és „túlságosan el lesznek foglalva a gazdaság helyreállításával” ahhoz, hogy felvegyék a harcot az Unióval.
Rennie azt reméli, hogy az események felszínre hozhatják az Unió és a britek közötti feszültségeket. Szerinte ugyanis a hét végén elfogadott segélycsomag valódi „összeütközéshez” vezethet. Nagy-Britannia, amely kívülről szemlélte a görög segélycsomag alakulását, képtelen lenne arra, hogy hátradőlve nézze, és egyáltalán ne mutasson szolidaritást, ha ugyanez Portugáliával vagy Spanyolországgal történik, állítja Rennie. Nagy-Britannia ugyanakkor fenntartásait fejezte ki a hétvégén felállítótt gigantikus csomaggal szembe (EurActiv.hu 2010.05.10.)
David Healey, a Burston-Marsteller vezető tanácsadója és a Parlament volt főtitkár-helyettese a konzervatívok euroszkepticizmusát kívánta hangsúlyozni azzal, hogy rámutatott: csak három konzervatív képviselő szavazott a Lisszaboni Szerződés mellett.
Véleménye szerint azonban a konzervatívok vezette kormány valószínűleg ugyanúgy fog hozzáállni Brüsszelhez, mint ahogy az előző vezetés tette. Eredményesen folytatja a nemzeti érdekek szerinti politizálást. Jóslata szerint a brit-uniós viszonyban marad a megszokott helyzet.
Vélemények
Tim Bale, a Sussex Egyetem tanára és a konzervatívok szakértője szerint Margaret Thatcher óta az Egyesült Királyságban a választási eredmények „akkora káoszt teremtenek, amekkorát csak lehet”.
A szakértő szerint hiába mutatták meg a választások, hogy a brit választók „belefáradtak a Munkáspártba”, az is jól látszik, hogy nem bíznak meg teljes mértékben a konzervatív lehetőségben sem. Bale úgy vélte, hogy a liberálisok felemelkedése egy „összeesett szuflé” és sok választó úgy döntött, hogy inkább a Munkáspártra vagy a konzervatívokra szavaz.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben megegyezés születik a konzervatívok és a liberálisok között, „egy dolog megalakítani a kormányt – és megint más dolog működtetni azt.”
David Rennie, az Economist brüsszeli irodájának vezetője szerint a választás „barátságtalan, komor és boldogtalan” volt, utalva ezzel arra, hogy „a kevés bizalmat kapó sikertelen politikusok” időszaka elé néznek Nagy-Britanniában.
Rennie szerint Európa „alig szerepelt” a választási kampányban és a hazai ügyekkel összehasonlítva, az Egyesült Királyság uniós szerepe nem első számú téma a választók fejében. Az iroda vezetője hozzátette, hogy annak ellenére, hogy az Unió ellenes látásmód elterjedt Nagy-Britanniában, az Unió és az Egyesült Királyság közötti félreértésekről mindkét oldal tehet.
David Healey, a Burston-Marsteller vezető tanácsadója és a Parlament volt főtitkárhelyettese szerint fontos volt, hogy felismerjék, hogy a jelenlegi helyzet rendkívüli: „a nemzetközi piac veszélyben van, az euróval gondok vannak, a pénzügyi és gazdasági válság…”
Healey elmondta, hogy a „gyakorlati együttműködés” kölcsönös üzenetére van szükség London és Brüsszel között, valamint be kell fejezni a „britek lejáratását Brüsszelben”.
Richard Lamig, az European Movement UK titkára az EurActiv Németországnak adott interjújában elmondta, hogy a konzervatívok vezette brit kormány „egy merőben más kiindulópontot jelent a jövőbeni brit Európa-politikában”. Majd hozzátette, hogy rögtön nem lehet tettekre számítani, de idővel „megnőhet az igény a cselekedetekre.”
Lamig azt gondolja a brit eurószkepticizmusról, hogy „a britek még nem értik, hogy az érdekeik jóval közelebb állnak a többi európai államhoz, mint ahogy az a közelmúltban volt” és a brit média közölhet hamis tényeket az uniós ügyekről, mert így „megúszhatják” azokat.
Az European Movement UK titkára nem gondolja, hogy Cameron miniszterelnökként elhagyja az euroszkeptikusok, Európai Konzervatívok és Reformerek parlamenti csoportját. „Nem érdekli őket a parlamenti befolyás, ezért akarták elhagyni a néppártot elsősorban.” – mondta Laming.
