Hirdetés
Andriy Fialko, az ukrán elnök külpolitikai tanácsadója úgy nyilatkozott, azt szeretné, ha a projekt „békésen kihunyna”.
Az European Policy Centre (EPC) brüsszeli think tank által pénteken (június 18.) rendezett háttérbeszélgetésen Fialko elmondta, a Déli Áramlat sorsa az ukrán-orosz kapcsolatok lakmuszpapírja lesz a következő időszakban.
Az új ukrán vezetés Oroszország stratégiai partnereként tekint magára, és ezért nem lenne értelme, ha a Gazprom nem használná az ukrán gáz infrastruktúrát, mondta a tanácsadó.
A Déli Áramlat projekttel kapcsolatban elmondta, „csalódott” amiatt, hogy „más stratégia partnerek” Ukrajna érdekeit sértő megállapodásokat kötnek anélkül, hogy azokról Kijevvel egyeztetnének.
Hozzátette, hogy ugyanez vonatkozik az Északi Áramlatra is, amely a tenger alatt szállítja az orosz gázt közvetlenül Németországba. Ennek, és „más projekteknek” az építése nemrég kezdődött el (EurActiv.hu 2010.04.22.)
„Úgy vélem, elmondható, hogy ez komolyan befolyásolná a bizonyos bilaterális projektek folytatására való hajlandóságot.” – válaszolta Fialko az EurActiv azon kérdésére, hogy mit tesz majd Kijev, ha Moszkva mégis folytatja a Déli Áramlat építését.
Fialko nem kívánt példát hozni a veszélyeztetett projektekre. Elmondta, ezekről folyamatban vannak a tárgyalások, de egyelőre csak feltételes módban beszélnek róla.
„Bízunk benne, hogy a Déli Áramlat békésen elhal majd.” – mondta.
A kérdésre, miszerint érkezett-e Oroszország részéről bármilyen jelzés, amely arra utalna, hogy a projektet visszavonják, a tanácsadó nemleges választ adott, ugyanakkor emlékeztetett, hogy a fejlemények és a „pénzügyi realitás”, mint például a Mexikói-öbölben fennálló olaj-szivárgás rávezetheti Moszkvát, hogy letegyen az elképzelésről.
Fialko szerint az Európai Uniónak is nagy szerepe van a kérdésben, hiszen Ukrajnának érvényes megállapodása van a gázszállítási hálózat felújításáról. Ugyanakkor elmondta, sem orosz, sem európai részről nem érkezett még kötelezettségvállalás a vezetéken átáramló gázmennyiségre vonatkozóan.
„Rendkívüli gyakorlat lenne, különösen a jelenlegi gazdasági helyzetben, ha két, vagy három milliárd dollárt fektetnének a potenciál fejlesztésébe, miközben 50 százalékkal kevesebb gázt pumpálnak át rajta. Mindkét oldalról biztosítékra van szükségünk. Ezt nem valami múló szeszély, hanem szükséges minimum.” – zárta szavait az ukrán elnök tanácsadója. 
