Hirdetés
A formalitásoktól mentes találkozóra azért van szükség, „hogy időről időre lehetőségünk legyen nyitottabban, személyesen hangvételben is tárgyalni egymással.” – mondta Carl Bildt, az Európai Unió soros elnökségét vivő Svédország külügyminisztere. A találkozón nem születnek döntések, és nem lesznek közös nyilatkozatok sem, a cél a „felszabadult beszélgetés”.
A svéd külügyminisztérium kommunikációs főosztályának vezetője, Cecilia Julin tegnap elmondta, az elképzelés a svéd kormány szándékát tükrözi. Stockholm szerint a tagállamok, és így az egyeztetési folyamatokban részt vevő miniszterek számának megháromszorozódásával a találkozók formalitása is jelentősen megnőtt, így nem kis kihívást jelent a cél: „megteremteni a kandalló melletti beszélgetések nyugodt hangulatát”.
Az Európai Unió külügyminisztereinek informális találkozójára ma és holnap kerül sor a svéd fővárosban. A kötetlen összejöveteleket azonban nem a svédek, hanem a németek vezették be 1974-ben. Ekkor, a német elnökség alatt került sor az első ilyen találkozóra a németországi Gymnich kastélyában.
Bár a „Gymnich” típusú találkozókat rendszerint kisebb, vidéki helyszíneken rendezik, a svéd elnökség úgy döntött, a fővárosba hívja a diplomácia irányítóit. Az esemény intimitását azonban az biztosítja, hogy a találkozóra Stockholm Skeppsholmen nevű szigetén kerül sor.
Hatékonyabb uniós külpolitika
Ha a találkozónak csak annyi lenne a célja, mint amit a svéd külügyminiszter remél, vagyis, hogy a miniszterek „több gondolkodnivalóval térjenek haza, mint amennyivel érkeztek”, akkor már most fogadni lehet a sikerességre, hiszen bőven van miről egyeztetni.
A leghangsúlyosabb kérdés az afganisztáni, iráni és a pakisztáni helyzet kezelésében, illetve a közel-keleti békefolyamatban való uniós szerepvállalás lesz, de a találkozóra meghívást kaptak a tagjelölt államok külügyminiszterei is.
Afganisztánban augusztus 20-án került sor a választásokra, ám az esetleges választási csalások még mindig nem tisztázott, lesz-e második forduló. Bár az Európai Unió semleges a kérdésben, az EUPOL afganisztáni misszióját, illetve több tagállam, köztük Magyarország haderejét is érintheti, ha a választások következtében tovább nőnek a politikai feszültségek az országban.
Pakisztánban továbbra is tartanak a zavargások a Swat-völgyben, az Egyesült Államok pedig azt kéri Európától, hogy a jelenleginél nagyobb szerepet vállaljon a pakisztáni menekültek segélyezésében. Ahogy azt az elnökségi szóvivő is közölte, az uniós hozzájárulás iránt nem csak Pakisztán kapcsán, hanem a külpolitika minden területén megnőtt az igény az elmúlt időszakban.
Az állam- és kormányfők azonban saját szomszédságukban és egymás között is körül kell nézzenek, hiszen továbbra is megoldatlan a szlovén-horvát határvita és a görög-macedón névvita. Bár a „Gymnich” típusú találkozóknak nincs szigorúan lefektetett napirendje, minden valószínűség szerint egyeztetésre kerül sor Balázs Péter magyar külügyminiszter és szlovák kollégája Miroslav Lajcák között is.
