Hirdetés
Miközben kedden – hónapokkal a tervezett időpont előtt - megnyílt a grúziai magyar nagykövetség, Mihail Szaakashvili leváltotta a grúz miniszterelnököt. Ebből kifolyólag a Budapesten lévő Georgi Baramidze grúz miniszterelnök-helyettes, Grúzia ügyvivő miniszterelnökeként üdvözölhette a Magyarország és Grúzia közti kapcsolatok szorosabbra fonódását.
Baramidze a 3. Energia Fórum vendégeként tartózkodott Budapesten, ahol a Grúziában végbement „lenyűgöző demokratikus átalakulásról” és országának az európai energiastratégiában betöltött jelentős szerepéről beszélt. Az ügyvivő miniszterelnök nem hagyta említés nélkül a grúz-orosz konfliktust sem. Azzal vádolta Oroszországot, hogy az etnikai tisztogatást, mint külpolitikai eszközt használja Grúzia ellen.
Grúzia stratégiai helyzete
A grúz-orosz konfliktus azonban nem csak a demokratikus alapelvek és a béke védelme miatt volt alapvető fontosságú az Európai Unió számára. Grúzia stratégiai területen fekszik az EU hosszú távú energiapolitikája szempontjából. Itt vezetne keresztül ugyanis az EU nagyszabású gázvezetéke, a Nabucco, amely jelentősen csökkentené a kelet-európai EU-tagállamok energiafüggőségét, amely Magyarország esetében a legmagasabb, mintegy 80 százalékos.
Az Energia Fórum keretében több előadó, köztük Keith Smith, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető kutatója is leszögezte, hogy Oroszország az első ország, aki az energiát diplomáciai eszközként használja. Baramidze ennél is radikálisabban fogalmazott: „Oroszország fegyverként használja az energiát,” mondta.
Éppen az oroszok gyakran ellenséges energiapolitikája az, ami az Uniót arra készteti, hogy mindig szem előtt tartsa az „energiabiztonság” és a „forrásdiverzifikáció” elvét, vagyis minél több és minél megbízhatóbb forrásra tegyen szert. Ennek érdekében határozta el a Nabucco gázvezeték megépítését, amely azeri, türkmén, illetve a későbbiekben esetleg iraki és iráni gázt (EurActiv.hu 2008.10.01.) szállítana Grúzián és Törökországon keresztül, egészen Magyarországig és Ausztriáig.
A gázvezeték ügye azonban nem halad olyan ütemben, ahogy azt az oroszok pozícióit gyengíteni kívánó Egyesült Államok és Grúzia szeretné. A fórum több résztvevője mellett ezért Baramidze is egységes álláspont kidolgozására és a közös energiapolitika kialakítására szólította fel az Uniót.
„A stratégiai partnerség értékekről szól”
Baramidze a sajtó kérdésére hangsúlyozta, hogy Európának egységesnek kell lennie ahhoz, hogy az energiapolitika terén érvényesülni tudjon. „Európa nem hagyhatja megfelelő reakció nélkül Oroszországnak ezt a fajta viselkedését […], mert ez csak nagyobb függőséget fog eredményezni a számára,” mondta.
A grúz politikus szerint az Uniónak „célzott szankciókkal” kellene sújtania „az orosz kormányt, az orosz cégeket és bizonyos személyeket, amiért illegális tevékenységet folytattak Grúzia területén, megsértve ezzel a nemzetközi jogot”. Baramidze szerint az EU és Oroszország között tervezett stratégiai partnerség nem szabad, hogy létrejöjjön, hiszen egy ilyen együttműködés közös értékeket feltételez, ami szerinte nem lehet meg. „Hogy lehetne Európa stratégiai partnere a háború agresszorának, egy tekintélyelvű hatalomnak?” tette fel a kérdést az ügyvivő miniszterelnök.
Oroszország megkerülhetetlen
Oroszország ugyanakkor éppen a fent említett energiafüggőség miatt megkerülhetetlen. Az oroszok számára Európa, mint vevő, legalább olyan fontos, mint Európának az orosz energia, ezért a viszony elmérgesedését egyik fél sem kívánja. A kaukázusi konfliktus kirobbanása utáni „hidegháborús vészharangokat” sokan megkongatták ugyan, de a nyugati politikusok és szakértők ezt túlzásként értékelték.
Azt Baramidze is belátta, hogy Oroszországot teljesen kirekeszteni nem lehet. „Természetesen legyen [Oroszország és Európa között] valamiféle partnerség, bizonyos területeken együtt kell működniük, de ez nem lehet stratégiai kapcsolat,” hangsúlyozta a politikus.
Magyar nagykövetség, grúz kormányátalakítás
Miután Mihail Szaakashvili hétfőn megfosztotta mandátumától Vladimer Gurgenidze miniszterelnököt, a magyar nagykövetség úgy nyílt meg Grúziában, hogy az ügyvivő miniszterelnök Budapesten, a leendő magyar nagykövet pedig Tbilisziben volt. Göncz Kinga külügyminiszter – akit ötpárti országgyűlési küldöttség kísért el Tbiliszibe - ezért David Bakradzénak, a grúz parlament elnökének a jelenlétében nyitotta meg Magyarország nagykövetségét.
Az új miniszterelnök a 35 éves Grigol Mgaloblishvili lesz, aki korábban négy évig szolgált Grúzia törökországi nagyköveteként, írja az International Herald Tribune. Az IHT értesülései szerint a lépés nem volt váratlan; Szaakashvili már egy ideje tervezte, hogy felrázza a grúz kormányzást.
Baramidze az EurActiv kérdésére megerősítette a fentieket és elmondta, hogy a kormányban történő változások nem fognak politikai instabilitást okozni. A friss összetételű kormány „jobb lehetőséget kínál az ellenzékkel való belső politikai párbeszéd kialakítására,” mondta az ügyvivő. Baramidze elmondta, hogy a grúz parlament többsége támogatta, hogy erősítsék az ellenzék szerepét és magát a parlamentet is. Felállítottak továbbá két eseti bizottságot, amely augusztusi háború eseményeit tárja fel, illetve a humanitárius kérdéseket kezeli. „A kormány összetételében alkalmazott változtatások inkább Grúzia stabilitását szolgálják,” tette hozzá.
Tbiliszi látogatása során Göncz Kingát fogadta Mikheil Szaakasvili államfő, David Bakradze parlamenti elnök, és a találkozott Nino Kalandadze külügyminiszter-helyettessel. Giorgi Baramidze ezzel szemben Németh Zsolttal az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével és Eörsi Mátyással az európai ügyek bizottságának elnökével találkozott, valamint egyeztetett Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel is.
