Hirdetés
A Magyar Távirati Iroda (MTI) egy New Yorkban rendezett szimpózium kapcsán kérdezte Hillary Clinton, amerikai külügyminisztert kormánya romákkal kapcsolatos álláspontjáról. A külügyminisztérium egy tisztviselője a kérdésre válaszolva többek közt elmondta, nyilvános és bizalmas diplomáciával is támogatják a kérdés megoldását. Hozzátette, hogy az az Obama adminisztráció kiemelt külpolitikai célja közé tartozik.
A színesbőrű elnök 2008-as megválasztása nagy, az etnikai toleranciát érintő kérdéseket rángatott a felszínre szerte Európában, ami az öreg kontinens egyre inkább elharapódzó problémái közé tartozik. Az amerikai választások visszhangjaként Magyarországon többen tették fel a kérdést: "Mikor lesz Magyarországnak roma miniszterelnöke?" (EurActiv.hu 2009.01.20.)
A New York-i magyar főkonzulátus és a Foreign Policy Association által rendezett szimpóziumot tegnap tartották (május 7.) New Yorkban. Az ötletgazda a New-York-i magyar főkonzul, Polgár Viktor az MTI-nek úgy nyilatkozott, a sajtóban megjelent hírekre kívántak reagálni a rendezvénnyel. Céljuk az volt, hogy a szélesebb közvélemény számára is bemutassák, hogy a romák kérdése nem csak Magyarországot, vagy a bűnözést érinti, hanem annál sokkal összetettebb.
Az amerikai politika számára nem ismeretlen a kérdés. Hillary Clinton a Nemzetközi Roma Napon tartott beszédében tavaly augusztusban azt mondta, „személyesen érdekelt” a kérdés rendezésében, miután First Lady-ként tett közép-kelet-európai látogatása során saját szemmel is látta, milyen körülmények között élnek a romák, különösen a nők és gyermekek.
Hozzátette, a Helsinki Bizottság tagjaként többször is sürgette az európai országokat, hogy rendezzék a 10 millió fős roma kisebbséggel kapcsolatos problémákat. A külügyminiszter hangsúlyozta, minden eddigi erőfeszítés ellenére a romák továbbra is a társadalom peremén élnek, sokszor érvényes személyazonossági dokumentumok nélkül, vagyis mind politikai, mind emberi jogaik gyakorlásától elzártan.
Az Egyesült Államok ugyanakkor közvetlenül nem érintett a problémában. A szigorú bevándorlási és menekültpolitika révén az USA nem kedvelt célja a hazájukat elhagyó romáknak, szemben Kanadával, ahol azonban a tömeges jelenség hatására szigorítások bevezetése mellett döntöttek.
Washington három alapvető területen segíti az európai romák befogadását célzó programokat. Egyrészt célzott fejlesztési támogatásokon keresztül, melyek azonban főleg a Nyugat-balkán országaira, Szerbiára, Macedóniára, Koszovóra, illetve Bulgáriára és Romániára koncentrálnak. Ennek keretében a roma gyerekek oktatásba való bevezetését, illetve visszavezetését, a választójog gyakorlását és a jogi szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáférést segítik.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint az 1500 tanulót érintő programban a gyerekek 95 százaléka bennmaradt az oktatásban.
A nemzetközi látogatói programok keretében Washington a romák magasabb szintű képzését célozza. A nyugat-balkáni és a közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország számára is nyitva álló kezdeményezésben a roma származású gimnazisták lehetőséget kapnak, hogy betekintést nyerjenek az amerikai felsőoktatásba. Emellett politikai vezetőket is fogadnak tapasztalatcsere céljából.
A tevékenység harmadik területének célja, hogy segítse a nemzeti rendészeti szervek és a kisebbségek közötti kapcsolatot. Ennek egyik helyszíne a budapesti Nemzetközi Rendészeti Akadémia, melynek 130 rendőrtiszti hallgatója az FBI Nemzeti Akadémia programjának megfelelő oktatásban részesül.
A tegnapi New York-i romakonferencia résztvevői azt is hangsúlyozták, hogy az egyes kisebbségek tapasztalatainak megosztása is fontos. A szimpózium keretében Kevin Gover, a washingtoni Amerikai Indiánok Nemzeti Múzeuma igazgatója, George Khaldun, a harlemi fekete gyerekek beilleszkedését célzó sikeres New York-i Harlem Children's Zone program egyik vezetője és Arthur Schneier rabbi osztották meg tapasztalataikat magyar és amerikai kollégáikkal.
Vélemények:
Járóka Lívia, a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégia európai parlamenti jelentéstevője és az EP egyetlen roma képviselője a Córdobában tartott Második Roma Csúcstalálkozón (április 8-9.) elmondta, hogy az európai romák rendkívül hasonló problémákkal szembesülnek az EU valamennyi tagállamában és mivel a diszkrimináció csupán egy a társadalmi-gazdasági kirekesztésüket meghatározó számos ok közül, ezért olyan uniós cselekvési tervre van szükség, amely a mélyszegénységben elő romákat elsősorban nem etnikai kisebbségként, hanem gazdasági célcsoportként azonosítja.
A képviselőnő szerint a stratégiának figyelembe kell vennie a kirekesztés erős területi jellegét is és összetett fejlesztési tervek, valamint az egyes ágazati kezdeményezéseket egységes szakpolitikai csomagba foglaló holisztikus programok révén kell beavatkoznia a leszakadó kistérségekben koncentrálódó nyomor oldására.
Járóka elmondta, hogy érintett tagállamok egyértelmű elkötelezettségére alapozó, normatív és esetlegesen szankciókat is kilátásba helyező uniós stratégia nem csupán lehetséges, de a nemzetközi jog elmélete értelmében a területen eddig alkotott „soft law” normák ezt kimondottan előrevetítik. A
képviselőnő hangsúlyozta továbbá, hogy az európai romák teljes körű integrációja egyszerre szükségszerű és jövedelmező befektetés: amennyiben kellő ráfordítás és hosszú távú szakpolitikai programok segítségével a foglalkoztatási szintjük elérné a regionális átlagot, ez önmagában 4-6-%-os GDP növekedést jelentene, amely több mint amennyit bármelyik európai állam például a honvédelemre költ.
