Hirdetés
Svédország külügyminisztere, a Balkán-szakértő Carl Bildt, az Európai Unió elnöksége nevében úgy nyilatkozott, Sanader lemondása „veszteség”. Hozzátette, hogy a horvát államférfit az európai integráció jelentős személyiségének tartja.
Sanadert, Horvátország EU-csatlakozásának vezéregyéniségét súlyos csapásként érte, hogy júniusban az Uniót képviselő tárgyalásvezető idén immár harmadszor fújta le a csatlakozási tárgyalások folytatását, miután Horvátországnak és az uniós tagállam Szlovéniának nem sikerült pontot tenni határvitájuk végére.
A távozó politikus azt nyilatkozta, az idén esedékes választásokon indul a köztársasági elnöki posztért. Elhárította továbbá a célzásokat, melyek szerint gyenge egészségi állapota miatt kénytelen elhagyni a politikusi pályát. „Hála Istennek, nem vagyok beteg” – jelentette ki.
A leköszönő miniszterelnök felkérésére eddigi helyettese, Jadranka Kosor veszi át a kormányzást. Sanader nem indokolta lemondását, sokak szerint azonban a gazdasági válság miatt „hátrált meg”.
A gazdasági gondok a Sanader-kormány fejére nőttek: rohamosan lassult a gazdaság, zuhantak a költségvetési bevételek, egyes elemzők pedig felvetették, lehet, hogy Zágráb is „ráfanyalodik” az IMF által dobott mentőövre.
Újságírói kérdésre adott válaszában Sanader elismerte, hogy döntése nem függetleníthető teljes mértékben Horvátország elhúzódó csatlakozási tárgyalásaitól. „Természetesen ezzel is számoltam, mikor a lemondást mérlegeltem. Bizonyos, hogy az Európai Uniónak, illetve az általam oly sokszor kifejtett európai integrációs elképzelés megvalósulásának semmi esélye sincs, ha a tárgyalás alapelveként a zsarolást fogadjuk el” – mondta Sanader.
A távozó miniszterelnök nem zárta ki politikai életbe való visszatérésének lehetőségét. A találgatásokat, melyek szerint az ország kedvezőtlen gazdasági helyzete miatt vonul vissza, egyértelműen cáfolta. Kihangsúlyozta, hogy sosem bújt ki a felelősség alól, és a politikai életben való részvételt mindig a horvát állampolgárok szolgálatának tekintette.
Stjepan Mesic horvát államfő Sanader lemondása után közölte, tárgyalásokat kíván folytatni a parlamenti pártok vezetőivel, még mielőtt Jadranka Kosornak felhatalmazást adna az új kormány megalakítására.
„Sanader meglepett az időzítéssel, hiszen Horvátország nehéz gazdasági helyzetben van, Szlovénia pedig [vétójával] befagyasztotta a horvát EU-csatlakozási tárgyalásokat. Ilyen körülmények közt egy kormányválság semmiképp sem az ország talpraállását szolgálja” – jegyezte meg Mesic.
Háttér
Az Európai Unió francia elnöksége alatt (2008 második fele) Zágrábbal folytatott csatlakozási tárgyalásokon Szlovénia, a megoldatlan határvita miatt, tíz tárgyalási fejezetből kilenc megnyitását befagyasztotta (EurActiv.com 18/12/08).
A cseh elnökség (2009 első fele) a tárgyalásokban nem ért el előrelépést. A Bizottság közvetítése szintén nem hozta meg gyümölcsét. Az EU nemrégiben, miután a két ország a megegyezési szándék legcsekélyebb jelét sem tanúsította, már elhalasztott egy csatlakozási tárgyalást (EurActiv.com 19/06/09).
Időközben szertefoszlott a remény, hogy a horvát csatlakozási tárgyalásokat az év végéig felgöngyölítik, így a 2010-es csatlakozási céldátum is teljesíthetetlennek tűnik.
Szlovénia és Horvátország határvitája az Adriai-tenger partján fekvő Pirani-öböl miatt robbant ki. A terület nagy jelentőséggel bír, amennyiben a nyílt tengerre való kijutás kizárólagos joga is hozzá tartozik.
Carl Bildt svéd külügyminiszter, Svédország soros elnökként megfogalmazott prioritásait vázolva figyelmeztetett, nem akar belekeveredni semmiféle kétoldalú konfliktus megoldásába, tehát a horvát-szlovén határvitába sem. A svéd politikus úgy fogalmazott, a két félnek „gondolkodási időre” van szüksége (EurActiv.com 15/06/09).
Vélemények
A Raiffeisen Bank kutatócsoportja megállapította, hogy Horvátországban a politikai bizonytalanság növekedése a hitelkockázati besorolás további romlásához vezethet. „A miniszterelnök lemondása késlelteti a fiskális politika kiigazítását… ezért ősz előtt nem sok esélyt látunk egy újabb költségvetési kiigazításra […] A járulékos kockázatok abból eredeztethetőek, hogy a csatlakozási tárgyalások folyamata rendkívül problémás szakaszhoz érkezett, a miniszterelnök lemondása pedig akadályt gördíthet az Európai Bizottság, Szlovénia és Horvátország közt folyó tárgyalások elé” – áll a kutatócsoport jelentésében.
Hozzáfűzték, hogy az új miniszterelnöknek komoly problémákkal kell majd megküzdenie a hazai gazdaság terén, ezen kívül rá vár a népszerűtlen - elsősorban a közpénzek ellenőrzésére irányuló – reformok végrehajtása is. A Raiffeisen csoport mindent egybevetve úgy látja, a miniszterelnök lemondását követő nehéz időszak kulcskérdése, hogy mennyire lesz erős az új kormánykoalíció.
Davor Butkovic, a Jutarni List nevű horvát napilap szerkesztője úgy véli, Sanader vereséget szenvedett az EU csatlakozási tárgyalások, a gazdaság, és az önkormányzati választásokat övező csekély érdeklődés tekintetében is. Butkovic szerint a volt miniszterelnök elveszteni látszik saját pártja támogatását, mert az államvezetésben „keményvonalas demokrata” elveit juttatta érvényre.
„Ez óriási kudarc a HDZ [Sanader jobbközép pártja] számára. A párt jobbra fog elmozdulni, ám Sanader nélkül semmi esélyük sincs a következő választásokon. Végső soron a párt szétesése sem zárható ki […] Úgy gondolom, előrehozott választásokra lesz szükség. Ennek a HDZ-nek már semmi köze ahhoz a párthoz, amely 2007-ben választásokat nyert” – mondta Butkovic. 
