Hirdetés
A tegnapi EU-ukrán csúcs helyszíne a grúz-orosz konfliktus legutóbbi áldozata: bár a találkozót elvileg az alpesi Evianba tervezték, arra végül mégis a párizsi Élysée Palotában került sor. A Moszkvából, illetve Tbilisziből, több magas rangú uniós tisztségviselővel visszatérő Nicolas Sarkozy (EurActiv.hu – 2008.09.09.) egyszerűen nem ért volna időben a találkozó eredeti helyszínére. A nagy sietség közepette a csúcstalálkozón aláírt dokumentum a párizsi eseményre „az eviani csúcsként” hivatkozik.
Az EU vezetői Párizsban szorosabb kapcsolatokat ajánlottak Viktor Juscsenko ukrán elnöknek és elismerték Ukrajna európai törekvéseinek legitimitását, az ország jövőbeni tagságára vonatkozóan azonban semmilyen ígéretet nem tettek.
A csúcstalálkozón megállapították, hogy amennyiben megszületik az EU és Ukrajna jogi viszonyait tisztázó megállapodás, akkor azt mindenképpen az, az ilyenkor szokásos „társulási megállapodás” elnevezést fogja kapni. Az EU ugyanakkor más, inkább kereskedelmi célú „társulásokat” is köt, ilyen a Chilével vagy Egyiptommal aláírt megállapodás is. A tagság kilátását egy sokkal költőibb fogalmazás is elhomályosítja. A szöveg úgy fogalmaz, hogy az EU „nyitva hagyja a z ajtót az EU és Ukrajna közti kapcsolatok progresszív fejlesztése előtt”.
A várakozásokkal ellentétben, a csúcstalálkozó nem hozott újat ahhoz képest, amelyről a Külügyminiszterek Tanácsa a grúz konfliktus kitörése előtti utolsó ülésén határozott (EurActiv.hu – 2008.07.23.).
A megosztottak a szétváltakkal találkoznak
Az EU megosztottnak tűnt az ülésen, ugyanis Franciaország, Németország és Olaszország - a Moszkvával kialkudott megvalósítási terv miatt (EurActiv.hu 2008.09.09.) – óvatosabban fogalmazott volna, szemben Lengyelországgal, Svédországgal és az Egyesült Királysággal, akik a Balti államokkal kiegészülve erősebb szálakkal kívánták volna magukhoz fűzni az EU keleti szomszédait a grúz konfliktust követően.
A tárgyalások még komplikáltabbnak tűntek, miután az EU vezetőinek egy szétesőben lévő ukrán kormánykoalícióval és a miniszterelnökével nagy vitában álló ukrán elnökkel kellett szembenézniük (EurActiv.hu – 2008.09.08.). Az EU vezetői szerették volna, ha a csúcstalálkozón mind az elnök, mind pedig Julija Timosenko miniszterelnök is jelen van, de Párizsban végül csak Juscsenko elnök és Volodymyr Ogryzko külügyminiszter jelent meg.
Diplomaták szerint Németország és Hollandia, továbbá kisebb mértékben Belgium vonakodtak a leginkább attól, hogy kijelentsék, Ukrajna egy nap majd beléphet az EU-ba. „Ez colt a legtöbb, amit tehettünk,” mondta Sarkozy.
Juscsenko azonban nem mutatott csalódottságot, inkább a megállapodás pozitívumait dicsérte. „Egy igen ambíciózus tervbe fogtunk bele, amely majd egy nap elvezet minket a győzelemig. A mai naptól kezdve európai országnak számítunk,” mondta az ukrán elnök.
Ukrajna a következő célpont?
Egy ukrán diplomata azonban arról panaszkodott, hogy Kijev az EU megosztottságának áldozatává vált. Az európai diplomaták is csalódottságuknak adtak hangot, hogy az ukrán nyugatpárti kormánykoalíción belüli viszálykodás éppen a ilyen rossz időpontban tört ki.
Az Eu vezetői, és különösen Bernard Kouchner francia külügyminiszter figyelmeztette Ukrajnát, hogy a grúz konfliktust követően veszélyes lehet számára a destabilizálódás (EurActiv.hu 2008.08.27.). Olli Rehn bővítési biztos is úgy vélte, hogy Ukrajna lehet Oroszország következő célpontja, amennyiben az EU nem ajánl számára tagságot.
Egy, a vízumfeltételek könnyítéséről szóló megállapodás ígérete volt Ukrajna számára az egyetlen vigasz. Legalábbis rövidtávon, mivel a felek abban állapodtak meg, hogy „párbeszédet indítanak az EU és Ukrajna közti vízummentes övezet hosszú távú feltételeinek megfelelő kialakításáról”.
Vélemények:
Bernard Poignant francia szocialista EP-képviselő, a Le Monde-ban megjelent cikkében arra figyelmeztet, hogy a grúz háború csak egy krími háború előzménye. Emlékeztet továbbá, hogy a Moszkva és Kijev közti megállapodás, miszerint az előbbi katonai célokra is használhatja a szevasztopoli kikötőt, 2017-ben lejár. Poignant szerint Moszkva addig fogja osztogatni az orosz útleveleket a határövezetein, amyg ezek az „orosz állampolgárok”, segítségül, a megmentésükre nem hívják „orosz testvéreiket”. „Ha Európa nincs felkészülve, csak a könnyei maradnak utána,” írja a francia képviselő.
Andrew Wilson, a londoni Külügyi Kapcsolatok Európai Tanácsának Oroszország és Kelet-Európa szakértője elmondta, hogy a keddi tárgyalások eredménye előrelépés volt Ukrajna számára. „A négy évvel, három évvel, vagy akár a három hónappal ezelőtti állapotokhoz képest ez jó hír Ukrajna számára. A probléma az ilyen csúcstalálkozókkal az, hogy a várakozások gyakran felülmúlják a realitásokat. Az ukrán várakozások nagyon magasak voltak, talán túl magasak. De a korábbi helyzethez képest, Ukrajna igen sokat nyert,” mondta.
Graham Watson, az ALDE európai parlamenti politikai csoport vezetője üdvözölte, hogy az EU pozitív jelet küldött ukrán szomszédja felé. „Paradox, hogy Putyim miniszterelnök úr nyári katonai kalandja sokkal több összetartást kölcsönzött az EU külpolitikája számára, mint a Tanács bármely korábbi döntése. Felélesztette a olt szovjet időszak szellemét és arra ösztönözte a korábbi szovjet ernyőországokat, hogy az Európai unió karjai alatt keressenek menedéket,” mondta Watson.
