Hirdetés
Vlagyimir Csizov úgy vélte, itt az ideje, hogy az EU és Oroszország megvitassa az orosz elnök javaslatát. Dimitrij Medvegyev szerint egy új európai biztonsági szerződésre lenne szükség (EurActiv.com 09/10/08), melyben az „üres politikai kötelezettségvállalásokat” „jogilag kötlező kötelezettségekkel” váltják fel.
Csizov szerint ennek részeként kellene kötelezettséget vállalni arra, hogy „egyvalaki nagyobb biztonságáért nem kockáztatják másokét”. Oroszország ellenezte az „közel-külföldi” országok NATO csatlakozását, különösen Grúziáét.
Az orosz nagykövet elmondta, Moszkva megkérdőjelezi „az EU egyik képviselőjének” szerepét. Csizov később elárulta, a soros elnökséget vivő Cseh Köztársaság külügyminiszterére, Karel Schwarzenbergre utalt, aki korábban úgy nyilatkozott, hogy az EU nem fogja engedni, hogy Fehéroroszország részt vegyen a Keleti Partnerségben, ha elismeri Grúzia szakadár területeinek, Abházia és Dél-Oszétia függetlenségét.
„Úgy véljük, hogy a politikai nyomásgyakorlás ezen módszerei elfogadhatatlanok.” – mondta.
Romániát vádolják a moldáv feszültségek miatt
Csizov a Moldáviai eseményekre is utalt, és a román hatóságokat okolta az egyrenövekvő feszültségek miatt.
„Nem mulasztottuk el észrevenni, Bukarest egyes nyilatkozatait a folyó túlpartján élőkről, hallottuk a határ ideiglenességére vonatkozó utalásokat, és észleltük, hogy Románia évek óta nem hajlandó aláírni a határszerződést Moldovával. Ezek olyan dolgok, amiket az Európai Unió sokkal lazábban kezel, mint az Oroszországgal és a Balti államok közti szerződéseket. Nem tudom, hogy ez kétféle szabályozás-e, vagy csak nemtörődömség.” – mondta.
Csizov a román elnök kezdeményezése miatt is aggodalmának adott hangot, e szerint ugyanis a román származású moldovaiak nagy tömege kapna román állampolgárságot (EurActiv.hu 2009.04.15.).
Arktiszi hideg
Oroszország tegnap mutatta be a „2020-ig szóló Nemzeti Biztonsági Stratégia” című dokumentumot. A stratégia lehetséges katonai támadásokra utal, többek közt az arktiszi térségben, melynek megszerzésére Moszkva jelentős erőfeszítésekkel készül (EurActiv.com 19/09/08). Az EurActiv által feltett kérdésre Csizov egyértelművé kívánta tenni, hogy ez nem uniós relevanciájú ügy.
„Úgy véljük, hogy az előrelátható jövőben elegendő az arktiszi államok konszolidált erőfeszítése. Engedje meg, hogy emlékeztessem arra, hogy az arktiszi államok között nincs EU-tagország.” – mondta Csizov.
Az Európai Bizottság véleménye azonban eltér a nagykövetétől. Az EU végrehajtó szerve szerint ugyanis a jogi keretek nem akadályozzák, „új, speciális és szektorális eszközök” fejlesztését(EurActiv.com 24/11/08).
Az Antarktisz körül Oroszország, Kanada, Norvégia és Grönland fekszik. Ez utóbbi 2009 júniusában válik önálló országgá, mivel egy nemrég tartott népszavazás eredményeképpen leválik Dániáról. A Bizottság úgy döntött, hogy megfigyelőket küld az Arktiszi Tanácsba, a környező országokat és az ott élő bennszülötteket tömörítő kormányközi testületbe.
Oroszország Klaust kérdezi a Lisszaboni Szerződésről
Csizov nem rejtette véka alá elégedettségét amiatt, hogy a cseh államfő, José Manuel Barroso és Javier Solana mellett Václáv Klaus fogja elnökölni a khabarovski csúcstalálkozót. Hozzátette, nagyobb elvárásai vannak az új cseh kormány irányába, mivel véleménye szerint az kevésbé lesz „átpolitizált” és „ideologikus”.
„Úgy hallottuk, hogy Klaus elnöknek van mit mondania a Lisszaboni Szerződésről is.” – mondta Csizov ironikus mosollyal. A kérdésre, miszerint a megjegyzés személyes ellenvetését fejezi-e ki a ratifikáció alatt álló uniós alapszerződéssel szemben, miközben Klaus nem titkoltan elutasítja azt, Csizov a következőket mondta:
„Én egyértelműséget akarok. Ha a tárgyalásokra kerül a sor [az új EU-Oroszország szerződésről], akkor az együttműködési mechanizmusokról szóló utolsó fejezetnél egyértelműségre van szükségünk.”
A moszkvai melegfelvonulás ellen
A május 16-ra tervezett „Gay Pride” melegfelvonulást a moszkvai polgármester tiltotta be. A rendezvényt a Moszkvában zajló Eurovíziós Dalfesztivállal egy időre ütemezték, mely utóbbi pop-eseményre az orosz főváros több tízmillió eurót költött. Csizov a tilalommal kapcsolatban elmondta, a hatóságok az összecsapásokat kívánták elkerülni.
„Nem zárnám ki, hogy a [felvonulást] ellenzők hevesen reagálnak.” – mondta.
Az orosz ortodox egyház legtöbb nacionalista érzületű híve szerint a homoszexualitás maga a gonosz, amit el kell törölni a föld színéről.
Személyes ügyek?
Az újságírók a NATO-val kapcsolatos botrányt is számon kérték az orosz nagyköveten. Csizov fiát ugyanis kémkedés miatt kirúgták a NATO-ból, ahol akkreditált diplomataként dolgozott.
„A fiam egy nagyszabású provokáció áldozata.” – mondta Csizov, majd hozzátette, mindezt apaként és nem diplomataként mondja. Hangsúlyozta, hogy „haraggal és undorral vegyesen” fogadta a híreket.
Csizov elmondta, jól ismeri a NATO-t, mivel külügyminiszter-helyettesként ő felelt a NATO-orosz kapcsolatokért, mielőtt Brüsszelbe küldték volna.
„Tudom, hogyan működik a szervezet. Ezért tartom nehéznek elhinni, hogy azok, akik ezt a döntést [a fiam kirúgásáról] meghozták nem törődtek azzal, hogy ki követte el, vagy ki nem követte el azokat a dolgokat, amivel őt vádolják.” – szögezte le.
Az orosz diplomata a döntést „teljesen alaptalannak és politikai lépésnek” nevezte. Elmondta, hogy a fia alig három éve diplomázott a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében, és támogatója az orosz-NATO kapcsolatoknak.
A sajtó felvetéseire, miszerint a döntés a nagykövet pozícióját is ellehetetleníti, Csizov úgy vélte, ha bárkinek ez volt a célja, akkor „mellélőtt”, és a történetnek nem lesz hatása az EU-orosz kapcsolatokra. 
