Hirdetés
A megfigyelői misszió grúziai megbízatása jelenleg első számú prioritást élvez az Unió külügyi tevékenységei közül, mondták uniós diplomaták az EurActiv-nak, majd hozzátették, hogy minden részletről vagy kétértelműségről később kell egyeztetni. A szeptember 8-án, Nicolas Sarkozy moszkvai és tbiliszi-i útján (EurActiv.hu 2008.09.08.) kialkudott béketerv szerint az Unió 200 megfigyelőt küldhet a térségbe. A megfigyelőknek azonban legkésőbb október 1-ig el kell foglalniuk a helyüket a Dél-Oszétia és Abházia közt húzódó tisztán grúz területű ütközőzónában (EurActiv.hu 2008.09.09.).
A diplomaták szerint több tagállam is „csendőrség”-szerű erőket küld a térségbe, mivel ezek a leggyorsabban bevethető egységek. Már több ország jelezte, hogy megfigyelőik készen állnak a bevetésre. Németország bejelentette, hogy 40 főt tud biztosítani az EU számára.
Idővel a misszió fejlődése, specifikációja várható, és a tagállamok valószínűleg felkészültebb, jobban képzett személyzetet kell biztosítsanak. A tagországok remélik, hogy a jövőbeni megfigyelők már a dél-oszét és az abház területeken is végezhetnek majd megfigyeléseket. Ezeket a területeket egyelőre Oroszország felügyeli (EurActiv.hu – 2008.09.12.).
A megfigyelők nem harcoló egységek. Fegyvert csak személyes védelmükre fognak viselni, azt semmilyen más célra nem használhatják. Nem avatkozhatnak be a lakosság felkelés vagy lázadás esetén, nem hajthatnak végre letartóztatásokat sem. Ezek a grúziai rendőrség feladatai.
Egyelőre nem tisztázott, hogy mi lesz az EU megfigyelők viszonya az ENSZ és az EBESZ hasonló misszióival, akik már jelen vannak a térségben. A brüsszeli diplomaták aggodalmai közt szerepel azonban, hogy Oroszország már néhány nappal a szeptember 8-i megállapodást követően jelezték fenntartásaikat az uniós misszióval kapcsolatban.
Az EU miniszterei várhatóan egy grúziai különmegbízottat is kineveznek majd, ahogy azt a szeptember 1-ji rendkívüli Európai Tanács előrevetítette. Bár a feladat nehéz, több tagállam is jelezte, hogy van jelöltje a posztra, neveket azonban egyelőre nem lehet tudni.
A NATO-főtitkár ellenzi az EU tervét
Idő közben Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár is beleszólt az eseményekbe, tovább növelve a nyugati erők közti zavart. De Hoop Scheffer támadás alá vette a béketervet. Véleménye szerint a terv túl nagy engedményeket tesz Moszkvának, ezért „elfogadhatatlan”.
A Financial Times vasárnapi (szeptember 14.) számában megjelent interjújában elmondta, hogy az uniós béketerv feljogosítja Moszkvát, hogy hadserege Dél-Oszétiában, illetve Abháziában állomásozzon. A NATO-főtitkár szerint ez teljesen ellentmond a korábbi hat pontos tervnek, melyet a francia elnök, Nicolas Sarkozy közreműködésével, augusztus 12-én mindkét fél elfogadott, és amely a konfliktus kitörése előtti status quo visszaállítását veszi alapul.
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov az abház fővárosból, Suhumiból adott nyilatkozatában elmondta, hogy véleménye szerint De Hoop Scheffer „helytelen és felelőtlen” kijelentéseket tesz a grúziai konfliktussal kapcsolatban.
Az EBESZ megfigyelői is kiszorultak a konfliktusövezetből
Nem csak az EU megfigyelői néznek szembe a fenti problémákkal. A bécsi Associated Press hírügynökség arról számolt be, hogy bizalmas iratok szerint az orosz katonaság és a szeparatista milíciák szövetsége az EBESZ megfigyelőit is kiszorították Dél-Oszétiából.
A Kreml EBESZ-elleni akciói „megkérdőjelezik szándékainak komolyságát”, mondta egy magas rangú nyugati diplomata pénteken (szeptember 12.). Véleménye szerint Moszkva nem tűnik elkötelezettnek arra, hogy valóban beengedje a nemzetközi megfigyelőket a térségbe, és visszavonja csapatait. 
