Hirdetés
„A Haitin felállítandó „Európa Ház” azoknak az uniós tagállamoknak is lehetőséget ad, hogy képviseltessék magukat a földrengés sújtotta Haitin, akik másképpen nem tudnák biztosítani jelenlétüket.” - mondta lapunknak Várkonyi László, a Külügyminisztérium szakállamtitkára.
Ebbe a csoportba tartozik Magyarország is. A szakállamtitkár hangsúlyozta, Budapest nem engedheti meg magának, hogy az eddigi erőfeszítéseken túl pénzügyileg hozzájáruljon a segélymissziókhoz, de az ország minden egyéb módon – ötletekkel, aktivitással – támogatni kívánja a haiti jelenlétet.
A közös képviselet ötlete a fejlesztési miniszterek tegnapi (február 17.) informális vacsoráján merült fel, ám egyelőre gyerekcipőben jár.
Ha azonban megvalósul, akkor az némileg javíthat Catherine Ashton külügyi és biztonságpolitikai főképviselő megítélésén, akit sokat bíráltak amiatt, hogy elmulasztotta a „zászlólengetés” lehetőségét Haitin (EurActiv.hu 2010.02.10.).
A karibi szigetországot január 12-én rázta meg a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés, aminek következtében mintegy 230 ezer ember halt meg, és további százezrek maradtak hajléktalanul.
Bár a Lisszaboni Szerződés mellett egyik leggyakrabban elhangzott érv éppen az volt, hogy az Európai Unió a külpolitika terén egységes és gyors fellépésre is képes lesz, az Európai Parlament képviselői szerint Brüsszel nem tudott a megfelelő szinten reagálni a Haitin történtekre.
Hiába érkezett a földrengést követő órákban 3 millió euró értékű humanitárius segély, 27, majd 107 millió euró Haitire, hiába döntöttek a tagállamok külügyminiszterei január 18-án további 92, majd 200 millió eurós támogatásról, a frissen megválasztott Catherine Ashton nem utazott a szigetországba, nem érvényesítve ezzel a lehetőséget, hogy az Unió külpolitikai „arcaként” jelenjen meg (EurActiv.hu 2010.01.25.).
Helyette Karel De Gucht, az Európai Bizottság fejlesztésért és humanitárius segítségnyújtásért felelős tagja utazott az országba, míg Ashton az Europolitics szerint arra hivatkozott, hogy utazását az ENSZ kérésére mondta le, hogy csökkentsék Port-au-Prince repterének terheltségét.
Marad a soft policy?
A kritikák mindazonáltal nem tartották vissza Ashtont attól, hogy a Bizottság február 9-i megválasztását követően (ekkor vált biztossá, hogy betöltheti a testület külügyekért felelős posztját) belevesse magát a Haitival kapcsolatos munkába.
Február 11-én bejelentette, az Európai Unió katonai művelet végrehajtására készül Haitin. Ez a művelet azonban valószínűleg nem „hagyományos” katonai műveletet jelöl, hiszen harci cselekményekre vélhetően nem kerül majd sor. Az Unió főképviselőjének bejelentése kapcsán megjelent hírek is inkább a fedél nélkül maradtak megsegítését hangsúlyozzák. További hírek szerint az Unió a légi- és szárazföldi szállítási kapacitásait is használni kívánja a művelet során, ami inkább arra utal, hogy a Haitin jelen körülmények között nehezen megszervezhető logisztikában kíván segítséget nyújtani a földrengés sújtotta országnak – mondja Balogh István nemzetközi kapcsolatok szakértő, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Doktori Iskolájának többek között nemzetközi biztonsági kérdésekkel is foglalkozó doktorandusz hallgatója.
A hajléktalanná váltak kisegítése és az "újjáépítés-jellegű" feladatok mellett valószínűnek tűnhet, hogy a rend biztosításában is szerepet vállalnak majd az Unió égisze alatt szerveződő misszió alakulatai – tette hozzá Balogh azzal a kiegészítéssel, hogy a szerepvállalás mandátumának pontos és végleges részletei nyilván a későbbiek folyamán tisztázódnak majd, addig pedig mindez csak feltételezés.
A szakértő feltételezéseit mindenesetre alátámasztják az új humanitárius ügyekért felelős biztos szavai. Krisztalina Georgieva tegnap, az UNESCO képviselőjével való találkozáson elmondta, hogy a Bizottság elsősorban az élelmiszer és a hajlék biztosítására koncentrál, de elkötelezett a probléma oktatást érintő oldalának kezelésében is.
Ebbe az irányba mutatnak Várkonyi László szavai is. A szakállamtitkár az EurActivnak elmondta, az Uniós az ún. „post-emergency” helyzet, vagyis a vészhelyzet után beállt állapotok kezelésében vállal majd oroszlánrészt, és a védelmi miniszterek is erről egyeztettek a tegnapi találkozón.
A rövid távú feladatok között a hajléktalanok elhelyezését és az egészségügyi szükségletek kielégítését említette. Hozzátette azonban, hogy sokkal több szó esett a közép- és hosszú távú intézkedésekről, mint a kormány és az állami hivatalok működésének helyreállítása, valamint a társadalom rehabilitációja.
Hangsúlyozta, hogy mindezen intézkedés természetesen az „ownership-elve” alapján a Haiti kormány akaratától is függ, bár ez egyelőre igen kedvező. A szakállamtitkár EurActiv kérdésére leszögezte, Haitin már nincsenek nagyobb problémák az érkező segélyszállítmányok és missziók fogadásával, így „minden segítséget szívesen látnak”.
New Yorkba nem lehet üres kézzel menni
Az anyagi támogatás ugyanakkor sarkalatos pontja lehet akár a soft policy eszközök végrehajtásának, akár az új képviselet felállításának. „Számokról nem beszéltünk [Haiti kapcsán]” – hangsúlyozta Várkonyi László.
A szakállamtitkár szerint a Magyarországhoz hasonlóan rossz helyzetben lévő tagállamok jelenleg nem engedhetik meg maguknak, hogy konkrét felajánlásokat tegyenek – a már vállaltakon kívül. „Igaz, ezt nem is kérdezték” – tette hozzá.
Magyarország január 18-án százezer eurót, vagyis 27 millió forintot adományozott a katasztrófa sújtotta szigetországnak.
Nem lehet azonban felajánlás nélkül menni a március 31-én esedékes new yorki donor-konferenciára, melyet kifejezetten Haiti rekonstrukciója kapcsán hívtak össze.
„Egyenlőre vizsgáljuk a lehetőségeket.” – mondta Várkonyi László, aki szerint a nemzetközi konferencia közeledtével az egyes országokon, és az Európai Unión is növekedni fog a nyomás, így várhatóan nem sokan érkeznek majd üres kézzel New Yorkba.
Az Európai Unió jelenleg felmérő csapatokat küld Haitire. A csoport feladata, hogy megállapítsák a szükséges intézkedések volumenét és milyenségét. A felmérők legkésőbb március közepéig készítik el jelentésüket, hogy a new yorki konferencián már készen álljon az Unió rekonstrukciós terve. 
