Hirdetés
A Mahmud Ahmadinedzsád elsöprő győzelmét mutató választási eredmények június 13-i nyilvánosságra hozatala tüntetések hullámát indította el. Az iráni állami média szerint a demonstrációk eddig hét vagy nyolc halálos áldozatot követeltek. A BBC 10, a CNN azonban legalább 19 halálos áldozatról kapott hírt a szombati nap folyamán. Számos reformistát letartóztattak, a hatóságok pedig egyre inkább korlátozzák a médiatevékenységet.
„Az Európai Unió komoly aggodalommal szemléli az iráni tiltakozásokra adott választ” – áll az Európai Tanács július 19-én, a brüsszeli csúcstalálkozó után kibocsátott közös állásfoglalásában.
„Határozottan elítéljük az emberáldozatokhoz vezető erőszak alkalmazását a tüntetők ellen […] a hatóságoknak tartózkodniuk kellene az demonstrálókkal szembeni erőszak alkalmazásától.”
Az állásfoglalásban rámutatnak Irán nemzetközi közösségbe való beilleszkedésének jelentőségére, elsősorban a vitatott iráni atomprogram apropóján. A Nyugat él a gyanúval, hogy az atomprogram célja az atomfegyvergyártás beindítása, míg Teherán kitart a program békés jellege mellett.
Irán első számú vezetője, Ali Hamenei ajatollah pénteken felszólított az egy hete tartó, egész országot megrázó utcai zavarsások beszüntetésére. Minden vérontásért az ellenzék vezetőit terheli a felelősség, tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár „kiábrándítónak” nevezte Hamenei beszédét, melyben az ajatollah a választási eredményeket megkérdőjelező külföldi hatalmakat bírálta.
Míg az iráni választást és a további eseményeket számos európai ország és nemzetközi emberjogi szervezet elmarasztalta, Obama elnök és az Egyesült Államok kormánya nem tett hasonló megjegyzéseket, így hagyva szabad utat a lehetséges párbeszéd előtt.
„Nem akarjuk azt a benyomást kelteni, hogy a külföld […] be kíván avatkozni az iráni választásokba […] ám ha valami elítélendő, azt el kell ítélni” – nyilatkozta Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke. Hozzátette azonban, hogy meg tudja érteni Obama álláspontját.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Gordon Brown mindaddig szeretné fenntartani Iránnal a jó kapcsolatot, amíg Teherán „képes bizonyítani a világnak, hogy a választások lebonyolítása jogszerű volt és az emberi jogokat, illetve az egyének szabadságát nem korlátozzák jogtalanul”.
Néhány nappal korábban David Miliband brit külügyminiszter nyíltan kétségbe vonta, hogy a választások tisztaságának kihatása lenne az iráni atomprogramra. A programban Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és Kína egyaránt érintett.
A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier fontosnak vélte az Iránnal való párbeszéd fenntartását. A politikus elmondta, Németország továbbra is szorgalmazza Irán részvételét a G8 csoport külügyminisztereinek jövő heti, trieszti találkozóján.
Háttér:
Az Iráni Iszlám Köztársaságban június 12-én tartott elnökválasztás nyilvánvalóvá tette a konzervatívok és a reformisták közti mély társadalmi ellentéteket. Az iskolázott városi lakosság, a nők és a fiatalabb generáció a nyitás politikáját támogatja, és Mir Hoszein Muszavi elnökjelöltnek szavaztak bizalmat.
Miután bejelentették a jelenleg is hivatalban levő Mahmud Ahmadinedzsád elnök választási győzelmét, a reformisták csoportja az eredmények meghamisításával vádolta a hatóságokat, majd igazságosságot és reformokat követelve az utcára vonult.
A világ aggodalommal szemléli az iráni eseményeket, hisz az ország rendelkezik az Egyesült Államok felségterületéig hatoló ballisztikus rakéták indításához szükséges erőforrásokkal és atomprogramot is folytat. Irán február 25-én hajtotta végre első atomkísérletét.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nemrégiben megjelent jelentése szerint fennáll a veszély, hogy Irán a nukleáris fűtőanyag és a robbanófejekben levő hasadó mag gyártásához egyaránt elegendő urániummal rendelkezik.
