Hirdetés
„Amikor valami újat építünk, mindig ellenvetésekbe ütközünk.” – fogadta az EP-képviselők többségében konstruktívnak szánt kritikáit Catherine Ashton. Az Európai Bizottság alelnökeként, illetve külügyi és biztonságpolitikai főképviselőként két posztot is betöltő brit politikus szerint a mostani „egy generáció alatt csak egyszer adódó lehetőség”.
A december 1-jével életbe lépett Lisszaboni Szerződés megteremtette az egységes külpolitika feltételeit, ám annak eszközei még javarészt kialakulatlanok.
Catherine Ashton éppen ezért a hátrányok minimalizálása helyett az előnyök maximalizálására szólította fel az uniós intézményeket. „Nem szabad engednünk a céljainkból, hanem biztosítanunk kell magunk számára az azok megvalósításához szükséges eszközöket.” – mondta az alelnök/főképviselő.
Irigyek a külügyminiszterek
A formálódó Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) például lehetővé tenné, hogy Brüsszelnek ne a tagállamokra kelljen támaszkodnia külügyi tevékenysége során.
Az önálló diplomáciai testület kidolgozásán munkálkodó Catherine Ashton azonban máris az intézmények között húzódó vita tűzvonalába került.
A Szerződés értelmében az EKSZ a Bizottság és a Tanács tisztviselőiből, valamint a tagállamok diplomáciai szolgálataiból kirendelt személyekből állna, szervezetét és működését azonban a Tanács állapítaná meg határozatban. Tenné ezt a főképviselő javaslatára és a Bizottság egyetértésével.
Hannes Swoboda (S&D, AT) szerint ugyanakkor a tagállamok külügyminiszterei „féltékenységükben” igyekeznek Ashton munkája elé köveket görgetni. „Nem bírják elviselni, hogy önből valódi uniós külügyminiszter válna.” – mondta az EP-képviselő.
Az osztrák szociáldemokrata párt volt elnöke hangsúlyozta, hogy a Parlament nem fogja tűrni, hogy a külügyminiszterek „kormányközivé alakítsák azt, ami eddig is, és a Lisszaboni Szerződés értelmében is közösségi szintű volt”. „A Parlament teljes eszköztárát ki fogjuk használni [ennek megakadályozására].” – mondta Swoboda.
Az Európai Parlament tagjai attól is tartanak, hogy a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) eszközeinek kialakítása során létrejött kompromisszumok eredményeképpen a Tanács és a Bizottság között átfedések alakulnak ki, ám Ashton szerint ettől nem kell tartani.
Andrew Duff, liberális képviselő szintén ezen az állásponton volt. Véleménye szerint a Lisszaboni Szerződés vonatkozó részei (40-41. cikk) leszögezik, hogy melyek a Bizottság és Melyek a Tanács hatáskörei, így az unió működésének szabályai eleve védik ezeket a hatásköröket.
„Minden intézménynek pragmatikusnak kell lennie, hogy biztosítsák a hatékony diplomácia létrejöttét.” – tette hozzá Duff.
A brit képviselő elmondta, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) arra törekszik, hogy az Unió „nagyobb sebességre kapcsoljon” a külpolitika terén, ezért megkezdték a közös érdekek azonosítását, hogy megjelöljék az egyes tagállamok céljai között fellelhető hasonlóságokat.
A Parlament sem akar kimaradni
Mivel a Lisszaboni Szerződés értelmében a KKBP továbbra sem tartozik az együttdöntési eljárás alá, az Európai Parlament nem társ-jogalkotó a külkapcsolatokra vonatkozó döntésekben. A befolyásért folyó harcba tehát a Bizottság és a Tanács mellett az Európai Parlament is beszállt.
A kül- és biztonságpolitika irányait kutató jelentés gazdája, Gabriele Albertini (EPP, IT) felszólalásában nem csak arra emlékeztette az alelnök/főképviselőt, hogy a Szerződés értelmében rendszeresen be kell számolnia az Európai Parlament előtt az unió külügyi tevékenységéről, hanem javasolta, hogy az EP kapjon nagyobb szavazati hatásköröket az egyes különleges képviselők kinevezése tekintetében.
„Az Európai Parlament (…) hangsúlyozza az EU különleges képviselőinek (EUKK-k) kinevezésére és értékelésére vonatkozó kritériumok egyértelműbbé tételének fontosságát (…), emlékeztet arra, hogy a Parlamentnek jelenleg nincsen eszköze az EU különmegbízottjai által kapott egyedi megbízatások kétségbe vonására, (…) éppen ezért az EU különmegbízottjainak kinevezése és megbízatása tekintetében fokozott parlamenti vizsgálatra és ellenőrzésre hív fel.” – olvasható a jelentésben.
A Parlament ráadásul azt javasolja, hogy a jelenleg hivatalban lévő különleges képviselőket fokozatosan leépítsék, és feladataikat az EKSZ által létrejövő diplomáciai képviseletek vezetői lássák el.
E szerint a képviseletvezetők szempontjából „kettős tisztség betöltése e tekintetben az első – de nem az egyetlen – lépés, amelyet a méretgazdaságosság és a KKBP hatékonyságának növelése érdekében meg kell tenni.” – így a jelentés.
A feladatok sűrűjében
Az Unió számára külpolitikai tekintetben sincs hiány a feladatokban. Albertini a KKBP fő szempontjairól és alapvető választási lehetőségeiről szóló jelentésében az uniós külpolitika tematikus és területi feladatait egyaránt szemügyre vette.
Catherine Ashton az EP-képviselőkéhez igen hasonló víziót vázolt fel. Véleménye szerint három cél határozza majd meg a KKBP jövőjét.
- A politikai és a gazdasági változások előmozdítása révén ösztönözni a stabilitást és biztonságot a szomszédos térségekben (amely az Európai Unió nemzetközi hitelességéhez is elengedhetetlen);
- Szembenézni a globális biztonsági kihívásokkal, és ennek érdekében átfogó stratégiát alkotni és megerősíteni a nemzetközi szervezeteket);
- Hálózatba kell szervezni az Unió stratégia kapcsolatait.
„Mindezek felett pedig létre kell hozni az Európai Külügyi Szolgálatot.” - mondta Ashton.
Az alelnök/főképviselő hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben tett látogatásai ezeket a célokat szolgálták.
„Ezen dolgoztam, amikor nemrég az Egyesült Államokba, Washingtonba és New Yorkba, azután Moszkvába, Kijevbe, Haitire utaztam. Jövő héten a Közel-Keletre látogatok, és hamarosan ismét New Yorkba.” – mondta a főképviselő.
Kijev közeledik
A szomszédos területek vonatkozásában több képviselő is méltatta a Bizottság Ukrajnával szembeni viselkedését. Bár Nyugaton mindenki arra számított, hogy az új ukrán elnök Moszkva felé hajlik majd jobban. Viktor Janukovics rácáfolt a feltételezésekre, és első útja Brüsszelbe vezetett (EurActiv.hu 2010.03.03.).
Ashton hangsúlyozta, részt vesz Viktor Janukovics beiktatásán, ami jelzésértékű az Unió és Ukrajna kapcsolatában.
Kijev és Brüsszel közeledése valószínűleg tovább késlelteti az Oroszországgal tervezett új partnerségi és együttműködési megállapodás aláírását. Elmar Brok (EPP, DE) rámutatott, az Ukrajnával kötendő vámunió és az Oroszországgal tervezett partnerségi megállapodás „összeegyeztethetetlen”.
Adrian Severin (S&D, RO) szerint ugyanakkor Európának olyan megközelítést kell követnie, ami nem zárja ki Moszkvát a szomszédságpolitika köréből.
Következő lépések:
- 2010. március 22.: ülésezik a Külügyek Tanácsa (Brüsszel)
- 2010. március 23: Az Európai Parlament külügyi bizottsága fogadja Catherine Ashtont.
- 2010. április: informális védelmi miniszteri ülés
