Hirdetés
Az Európai Parlament külügyi bizottsága meghallgatta Ettore Francesco Sequi, az EU Afganisztánba és Pakisztánba delegált különleges képviselőjének beszámolóját. Sequi elsősorban az EU afgán rendfenntartó erőknek nyújtott támogatásáról beszélt, az országban szolgáló EUPOL misszió megerősítését kérve. A 2007 júniusában indított misszió célja, hogy segítse Afganisztánt egy hatékony rendőrség felállításában.
A diplomata hozzátette, az ázsiai ország békéjéhez elengedhetetlen a biztonsági erők ún. „afganizációja”, vagyis az, hogy bizonyos rendőri ügyeket a kiküldött európaiak helyett az afgán hatóságok intézzenek. „Az EU meg kell, hogy tartsa jelenlétét Afganisztánban, azonban bizonyos területeket fokozatosan maguknak az afgánoknak kell igazgatniuk. A biztonsági erők ’afganizációja’ azon feltételek egyike, melyek a helyzet javulásához szükségesek”, fejtette ki Sequi.
A képviselő álláspontját osztotta Heidi Hautala (Zöldek, FI), az EP emberi jogi albizottságának elnöke, aki szerint az EU missziójának „nagyobb figyelmet [kell] fordítania az afgán rendőrség emberi jogokra való oktatására és az országban élő nők helyzetére.”
Bár az afgán hatóságok egyre nagyobb szerepvállalásának lehetősége biztatóan hangzik, az afganisztáni helyzet korántsem ilyen derűs. Sequi elmondta, „2007 óta több a veszélyes terület, a lázadók pedig korábban biztonságosnak tartott zónákban vetették meg lábukat”. A diplomata elsősorban a „biztonság intézményi dimenziójának” szerepét hangsúlyozta. Ez azt jelenti, hogy a tálibok megerősödése részben a gyenge afgán államnak, vagyis az általa nyújtott biztonsági szolgáltatások hiányának köszönhető.
Ettore Francesco Sequi beszámolója jól tükrözi az Európai Unió afganisztáni szerepvállalásának koncepcióját. Bár az országban vannak európai rendfenntartó erők, melyek egyben az EU legnagyobb rendfenntartó misszióját is képviselik, az Unió az EUPOL keretein belüli szerepvállalásra fektetne nagyobb hangsúlyt. Ez mutatkozott meg az európai védelmi miniszterek szeptember 28-29-i találkozóján is, ahol többen vonakodtak további csapatokat küldeni a NATO-misszió megsegítésére. „Úgy gondolom, hosszútávon sokkal fontosabb, hogy [nagyobb] afgán katonaságunk és afgán rendőrségünk legyen”, jelentette ki a találkozón Eimer van Middelkopp, holland védelmi miniszter.
Csalás az afgán választásokon
A diplomata megerősítette a korábbi híreket, melyek szerint az augusztusban rendezett afgán választásokon különböző visszaélések történtek. „Voltak szabálytalanságok”, közölte Sequi anélkül, hogy azok mértékét felbecsülte volna. „Nem akarom előre aláásni [a választásokról készített] értékelés eredményét”, melyet az országban felállított Független Választási Bizottság (IEC) és a Választási Panaszbizottság (ECC) vizsgál.
Az EU választási megfigyelői szerint kb. 1,5 millió szavazat (a leadott szavazatok negyede) hamis lehet. Dimitra Ioannou, választási megfigyelő szerint a gyanús szavazatok túlnyomó többségét (1,1 millió voks) a győztes Hamid Karzai kapta. Az előzetes becslések alapján a voksok 54,6 százalékát megszerző Karzai a vádakat elutasította.
„Amennyiben lesz egy második forduló, azt október vége előtt meg kell tartani”, közölte Sequi arra hivatkozva, hogy a hónap végén a hegyvidéki ország időjárása meglehetősen legyengül.
Javulás az afgán egészségügyben
Az afgán egészségügyben egy egyértelmű javulás figyelhető meg az EU közbenjárásának köszönhetően, értesítette a külügyi bizottság tagjait Sequi. „[Az] EU munkája az egészségügy terén siker[es]: az afgánok 80 százaléka hozzáfér az alap-egészségügyi ellátásokhoz.”
Az Európai Bizottság több mint 1,4 milliárd euro támogatást adott Afganisztánnak 2002 óta, ezzel (az USA és a Világbank mellett) egyike az ázsiai ország három legfőbb donorának. A támogatások mára túlmutatnak a segélyeken, és fejlesztési programokban nyilvánulnak meg, melyeket összhangba hoznak az Afgán Nemzeti Fejlesztési Stratégia (ANDS) célkitűzéseivel.
A képviselő által említett eredményt a Világbank, az USA Nemzetközi Fejlesztési Hivatal (USAID) és az afganisztáni nem kormányzati szervezetek bevonásával sikerült elérni az utóbbi hét év alatt. Az Európai Bizottság célja, hogy az alap-egészségügyi ellátásokhoz való jelenlegi 80 százalékos hozzáférést közel 100 százalékra növelje még 2010 végéig.
