Hirdetés
„Ha minden a tervek szerint halad és Szerbia minden feltételt teljesít, akkor Szerbia már 2009-ben tagjelölt státuszt kaphat,” mondta Barroso, miután a szerb vezetőkkel találkozott. A tegnapi napon Brüsszelbe látogatott Boris Tadic szerb elnök, Mirko Cvetkovic miniszterelnök, Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes és Vuk Jeremic külügyminiszter. A Bizottság elnöke azonban leszögezte, hogy „ez nem kötelezettségvállalás”, és hozzátette, hogy a végső döntés „Szerbián és az Európai Unió által szabott feltételek [teljesülésén] múlik”.
A legfontosabb feltétel, hogy Szerbia teljes mértékben együttműködjön a volt jugoszláv háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY), hangsúlyozta Barroso. Ebből a szempontból a Bizottság szerint Radovan Karadzic elfogása (EurActiv.hu 2008.07.22.) „történelmi jelentőségű” és „mérföldkő” volt Szerbia útján az EU-tagság felé. Barroso javaslata szerint az EU azzal jutalmazhatná Szerbiát, hogy megfelelően és gyorsan hajtja végre az áprilisban, mindkét fél által aláírt Stabilizációs és Társulási Megállapodást (STM) (EurActiv.com 30/04/08).
Szerbia vezető politikusai találkoztak Javier Solana Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselővel és Hans-Gert Pöttering EP-elnökkel is, akikkel szintén az EU és Szerbia jövőbeni kapcsolatáról egyeztettek.
A szerb kormány kifejezett prioritása az Unióhoz való csatlakozás, vagyis rövidtávon tagjelöltekké szeretnének válni és könnyítenének a Szerbia és az EU közti vízumfeltételeken is. Az STM több területen is szorosabb kapcsolatokat jelent az EU és Szerbia között, ezért a csatlakozás felé tett első lépésnek tekintik.
Az STM-ről szintén a tegnapi nap folyamán vitázott a szerb parlament, és Tadic úgy vélte, hogy azt még a hét folyamán ratifikálják. Ratifikálnia kell azonban az EU összes tagállamának is. AZ egyetlen buktatót Hollandia jelentheti, ahol a kormány továbbra is úgy véli, hogy Szerbia nem működik megfelelően együtt az EU-val. AZ EU egyes tagállamai azonban erős nyomást gyakorolnak Hollandiára Karadzic elfogása óta (EurActiv.hu 2008.07.22.).
Ennek ellenére a holland vezetés leszögezte, hogy csak akkor hajlandó vétóját felemelni, ha Szerbia elfogja és az ICTY-nek átadja Ratko Mladic-t, a jugoszláv háborúban elkövetett bűnök miatt keresett volt tábornokot. Megvárják továbbá, amíg Serge Brammertz, a Nemzetközi Törvényszék főügyésze úgy nem véli, hogy Belgrád minden területen együttműködik a testülettel.
Brammertz szeptember 10-én utazik Belgrádba és öt nappal később részt vesz az EU külügyminsiztereinek tanácsülésén, ahol tájékoztatja őket a szerbiai helyzetről.
Tadic hangsúlyozta, hogy a kormány „minden lehetségeset” megtett Mladic és Goran Hadzic letartóztatása érdekében, aki szintén szerepel a leginkább keresett vádlottak listáján. „Az elfogásukat követő napon azonnal kiadjuk őket,” mondta a szerb elnök.
Koszovó kérdésében azonban a szerb vezetők nem voltak kompromisszumkészek. „Soha nem fogjuk feladni Koszovót,” mondta Tadic. A megbeszélésen felmerült a kérdés, hogy Szerbia részt kíván-e venni az EU jogbiztonság kialakítását szolgáló missziójában (EULEX). Jeremic elmondta, hogy Szerbia csak az ENSZ BT által jóváhagyott missziót tartja legitimnek, mivel ott támaszkodhat közeli szövetségese, Oroszország vétójára (EurActiv.com 20/08/08).
Moszkva azonban nem számíthat Szerbia támogatására Abházia és Dél-Osszétia elismerésének kérdésében cserében azért, hogy támogatja Koszovó ügyében, mondta Tadic. Az elnök hozzátette, hogy „Szerbia nem fog a saját érdekei ellen cselekedni, mivel területi integritásunkat és szuverenitásunkat védjük a nemzetközi jog alapján”.
