Hirdetés
Az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) nem tudta megnyerni Diyarbakir városát, ami a kurd dél-keleti területek legnagyobb települése, de több kulcsfontosságú várost is elveszített, köztük Izmirt is.
A szekularista CHP (Köztársasági Néppárt) ellenzéki pozíciójából leggyakrabban azzal támadt az AKP-ra, hogy a programja rejtett iszlamista elemeket tartalmaz. Most bebizonyosodott, a párt érvei sokakat meggyőztek, a CHP a szavazatok 23 százalékát zsebelhette be. Helyeket szerzett Isztambulban, Törökország legnagyobb városában és a fővárosban, Ankarában is. A szélsőjobboldali MHP (Nemzeti Mozgalom Pártja) 16 százalékot szerzett.
A választásokat erőszak is jellemezte. A török sajtó hat ember haláláról és több tucat sebesültről számolt be, amikor Törökország kurdok lakta dél-keleti részében a rivális jelöltek támogatói egymásra támadtak.
Elemzők szerint az eredmények ébresztőt fújnak majd a kormányzásban elkényelmesedett pártnak és a kritikára allergiás miniszterelnöknek. Véleményük szerint Erdogan rosszul mérte fel az ország 750 milliárd dollár értékű gazdaságát kezelő kormánya a támogatottságát. Törökország több évnyi folyamatos növekedés után idén recesszióra számít.
„Úgy véljük, hogy Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök úr megfelelően fogja értelmezni az eredményeket és a gazdasági problémákra fog koncentrálni.” – mondta Yarkin Cebeci az isztambuli JP Morgan vezető közgazdásza.
„A török választások egyértelmű figyelmeztetést küldtek az AKP-nak, leszögezve, hogy [a választók] elégedetlenek a gazdaság lassulása miatt.” – tette hozzá.
A „hozzá nem értő üzletembereket” vádolják
A kampány az általános választások minden elemével rendelkezett. Erdogan igyekezett csökkenteni a globális pénzügyi válság Törökországra gyakorolt hatásait és a hozzá nem értő üzletembereket vádolta az egyre növekvő munkanélküliség miatt, ami nemrég 13,6 százalékos rekordmagasságokba tört.
Az eredmények nem állítják meg a reformokat, de arra kényszeríthetik Erdogant, hogy keressen kompromisszumos megoldásokat, és működjön együtt az ellenzékkel. A céloknak ilyetén elérése akár a demokratikus intézmények erősödéséhez is vezethet.
Erdogan ígértet tett az alkotmány reformjára, melyet még a katonaság vázolt fel 1982-ben, de bejelentette az alkotmánybíróság eljárásrendjének módosítását is. Ezek a lépések jelentős akadályokat mozdítanának el az ország EU-csatlakozása elől, ugyanakkor feszültségekhez vezethetnek a szekularistákkal, akik iszlamista szándékokat látnak a változtatások mögött. Erdogan tagadja a feltételezést.
„A (választások) pozitív hatásaira példaként említhető, hogy Törökország politikai napirendjén egyre előrébb tör az alkotmánymódosítás, ami így egyre fontosabbá, ha nem elengedhetetlenné teszi a politikai kooperációt.” – írta Erdal Safak, a Sabah újság szerkesztője, akiről úgy tudni, erős szálak fűzik a kormányhoz.
Erdogan cáfolni igyekszik azokat a híreszteléseket, miszerint a választások eredményeit figyelmen kívül hagyva, nem változtat a kormány összetételén.
„Lesznek minisztériumi változtatások, de csak Erdogan tudja, melyek lesznek ezek és mikor kerül rá sor.” – mondták nevük elhallgatását kérő magas rangú tisztségviselők a Reuters-nek.
Az üzleti szféra és az elemzők ugyanakkor úgy vélik, hogy Erdogan viselkedése csak megosztottságot szül, miközben Törökországnak sürgősen gazdasági, politikai és szociális reformokra lenne szüksége.
(EurActiv/Reuters.) 
