Hirdetés
Az eddigi bővítések sikerének dicsőítése mellett a jelentés a jövőbeni bővítési folyamat alapos átgondolására szólít fel.
Különös jelentőséget tulajdonít a csatlakozó országok belső problémáinak. Mielőtt ezek az országok az Unió tagjaivá válhatnak, rendezni kell belső ügyeiket, „főként amelyek a területi és alkotmányos berendezkedéssel vannak összefüggésben”.
A jelentés továbbá fontosnak tartja, hogy a későbbi bővítések során sikerüljön egyensúlyt kialakítani az Unió geostratégiai érdekei, a határokon kívül zajló politikai fejlemények hatása és az EU integrációs kapacitása között. Ez utóbbi elképzelés – melyet gyakran értékelnek a bővítési politika kritikus pontjaként – a következő négy tényező teljesülését feltételezi:
- A csatlakozó országoknak hozzá kell járulniuk az EU politikai célkitűzéseihez. Nem befolyásolhatják kedvezőtlenül azok megvalósulását.
- Jól működő és hatékony intézményekkel kell rendelkezni.
- Elegendő pénzügyi erőforrásokra van szükség.
- Kommunikációs stratégiát kell kialakítani és tájékoztatni kell a közvéleményt a bővítés következményeiről.
Az Európai Parlamenti Képviselők szerint az utolsó feltétel teljesülése kiemelt jelentőséggel bír. Szükség van olyan bővítési politikákra, amelyek elősegítik, „hogy állampolgáraink hatékony felvilágosítást kapjanak”. A cél, hogy biztosítva legyen „minden egyes jelölt EU-tagságának világos és hosszú távra szóló támogatása”.
Gyakran a kelet-európai bővítéssel járó szociális dömpingtől való félelmet okolják az Alkotmányos Szerződés 2005-ös franciák elutasítása miatt. A francia sajtóban már-már ikonszerű státuszt foglalt el a kivándorló „lengyel vízvezeték szerelő”.
Párhuzamot vonva a jelenlegi vitákkal, Andew Duff brit Európai Parlamenti Képviselő a Liberálisok és Demokraták Csoportjának Szövetségétől (ALDE) szintén felhívta a figyelmet a nem megfelelő tájékoztatás veszélyeire. Rámutatott arra, hogy a kommunikáció hiánya különösen negatívan befolyásolja a folyamatban lévő török tárgyalásokat. Ez elsősorban a csatlakozás csökkenő támogatottságában nyilvánul meg, mely mindkét fél esetében megfigyelhető.
A riport azt is hangsúlyozza, hogy a csatlakozásra nem szabad a folyamat lezárásaként tekinteni. „Minden bővítést megfelelő konszolidáció és politikai koncentráció kell, hogy kövessen” írja a jelentés.
A szöveg még azelőtt készült el, hogy az írek a két héttel ezelőtt tartott népszavazáson visszautasították a Lisszaboni Szerződést. Nicolas Sarkozy francia elnök szintén a jelentést követően, a múlt heti EU csúcson tett nyilatkozatot a bővítéssel kapcsolatban. Eszerint a bővítés még a csatlakozás küszöbén álló országok számára sem folytatódhat mindaddig, amíg a Lisszaboni Szerződés hatályba nem lép.
A jelentést Elmar Brok, német jobb-közép Európai Parlamenti Képviselő (EPP-ED) fogalmazta meg. A dokumentumot 51 képviselő támogatta, összesen egy megbízott utasította el és 9 tartózkodott. A szöveget még plenáris ülésen is jóvá kell hagyni.
