Hirdetés
A Bizottság elnökének és a biztos tegnapi (szeptember 24.) látogatása két külön, de egymástól nem független esemény volt. Egyikük sem titkolta, hogy az Egyesült Államok novemberben felálló új adminisztrációjától az EU-USA kapcsolatok javulását, a két ország zökkenőmentesebb együttműködését remélik.
A Harvard Egyetemen tartott beszédének címében a Bizottság elnöke egyértelműen utalt az Unió ebbéli reményeire: „Brüsszeli levél az Egyesült Államok következő elnökének”. Tartózkodott azonban attól, hogy bármelyik jelölt mellett szóljon: „Függetlenül attól, hogy levelem McCain Elnök Úrnak, vagy Obama Elnök Úrnak szól, az Egyesült Államok és az EU azonos értékrenddel rendelkeznek.”
Ugyanakkor a két vezető politikus által bemutatott uniós prioritások, mint a klímaváltozás elleni küzdelem erősítése és az új multilateralizmus ösztönzése inkább egy demokrata elnökség mellett nyernének nagyobb támogatást.
Önmagáért beszél a tény, hogy a „multilateralizmus” szó ötször szerepel Barroso beszédében. A Bizottság elnöke elmondta, hogy az Oroszország és Grúzia között nemrég kirobbant konfliktus is azt mutatja, hogy egy új multilateralizmus „nemhogy kívánatos, hanem egyenesen szükséges”. Hozzátette, „az EU és az USA egyesített erővel kell megvalósítsa az új multilateralizmust”.
„Már létrehoztuk a transzatlanti piacot, a NATO-t, a Transzatlanti Gazdasági Tanácsot és sok más eszközt, amelyek további működtetése szükséges ahhoz, hogy a legnagyobb kölcsönös haszon felé vezessen utunk,” mondta Barroso. „Én azonban úgy vélem, hogy ennél tovább kell mennünk, és az új multilateralizmust úgy kell megteremteni, hogy az az egész világ javára váljon. A klímaváltozástól a kereskedelemig, a fejlesztéspolitikától a terrorizmusig, itt látjuk azokat a kihívásokat, amelyre az európaiaknak és az amerikaiaknak egy közösen kidolgozott, új multilaterális napirendben választ kell adniuk,” mondta.
„Úgy gondolom, eljött az idő, hogy elkezdjünk gondolkodni egy, a globalizáció kérdéseire választ adó Atlanti Terv kidolgozásáról,” mondta Barroso, az EU és az USA közti partnerség elmélyítésére utalva. Ugyanakkor nyomatékot adott azon véleményének is, hogy „a döntéshozatal csúcsán helyet kell biztosítanunk mások számára is, mivel csak ily módon konszolidálhatunk és erősíthetünk meg egy stabil, multilaterális világot, amelyet nemzetközileg elfogadott szabályok kormányoznak.
A New Yorki Külpolitikai Társaság szervezésében megtartott (Foreign Policy Association) World Leadership Forum idei ülésén Ferrero-Waldner részletesebben beszélt a globális intézmények „szükséges” reformjáról.
Emlékeztette a hallgatóságot a közeljövőben bekövetkező óriási demográfiai és gazdasági változásokra – Kína lesz a világ második legnagyobb gazdasága, a hatodik helyen pedig India fog állni 2020-ban – és leszögezte, hogy a globális intézményeknek „alkalmazkodniuk kell” ehhez.
„Ez egy újjászervezett ENSZ-et, G8-at, Világbankot és egy új Nemzetközi Valutaalapot (IMF) jelent, amely jobban tükrözi a 21. század világát. Személyes meglátásom szerint ez azt jelenti, hogy az IMF többé nem a monetáris ügyekre, hanem a globális pénzpiaci kihívásokra kell koncentráljon. Személyes meglátásom szerint ez azt jelenti, hogy a Biztonsági Tanácsban az Európai Uniónak is helyet kell kapnia. Azt is jelenti továbbá, hogy a Biztonsági Tanács a jövőben többségi szavazással működő gyorsított eljárásokat dolgoz ki és fogad el, amely lehetővé teszi, hogy sürgős beavatkozást igénylő extrém humanitárius katasztrófákat előzzünk meg,” mondta Ferrero-Waldner.
A külkapcsolatokért felelős biztos beszédének fő pontja azonban az energiabiztonság kérdése volt. Az EU üzenete ismét az volt, hogy Európának és az Egyesült Államoknak szorosan együtt kell működnie a probléma megoldása érdekében. 
