Hirdetés
Medvegyev azt állítja, hogy a Gazpromot - amely a föld gáztartalékinak egyharmada fölött rendelkezik – az EU „az orosz külpolitika eszközének” tartja. Mindeközben „meglepőnek” találja, hogy Európa úgy véli, a Gazprom gázszállításának növekedése veszélyezteti az unió biztonságát. A közösség legfőbb érvelése szerint a vállalat „politikai okokból kifolyólag tönkretenné az EU energiaellátását”. Ezt a szerző egyenesen „abszurdnak” tartja.
Medvegyev úgy véli, ezek a sztereotípiák azért alakultak ki, mert az Unió nem érti sem a tényeket, sem pedig a Gazprom vállalati stratégiáját. A Gazpromot egy „kereskedelem-vezérelte cégként” látja, melynek célja a hosszú távú kínálat fenntartása. Érvelése szerint a Ukrajnával és Fehéroroszországgal kialakult „konfliktus” az árazásról szólt, mivel egyes „partnerek” nem voltak hajlandóak kifizetni a számlát.
A Bizottság harmadik energiacsomag-javaslatára utalva - amely a gázpiac szerkezetét kívánja átalakítani - a főigazgató úgy látja, az EU egyszerre akarja „a határokat átnyúló szállítói rendszerekbe eszközölt befektetéseket növelni, és biztosítani az ellátás biztonságát”.
Véleménye szerint ez az intézkedés elsőbbséget biztosítana a „másodlagos kereskedőknek és a spekulánsoknak, éppen azon piaci szereplőkkel szemben, akik a földgázzal rendelkeznek”. Így Medvegyev szerint felmerül a tulajdonjog megsértésének kérdése, ami megkérdőjelezi a csomag hatékonyságát.
Következtetésként úgy érvel, hogy Oroszország jobban függ Európától, mint fordítva, és felsorol néhány okot ennek alátámasztására:
- Az európai befektetések Oroszországban 7-8-szor nagyobbak, mint az orosz befektetések Európában
- Több európai cég rendelkezik jelentős részesedéssel az orosz energiaszektorban, többek között a német BASF vagy az olasz ENI, és
- Az orosz nyersolaj-szektorban a termelés több mint 50%-a magánkézben vagy külföldi cégeknél van.
Az Elemzés teljes terjedelmében a Europe's World honlapján olvasható, angol nyelven:
Politikai Stratégiát alkalmaz-e a Gazprom? (2008. június.)













