Magyar diplomáciai játszmák – harcok nélkül

„Magyarország ma nyugodt szívvel folytathat szuverén külpolitikát, s általában szuverén politikát. A külső körülményeket figyelembe kell vennünk, nagyon jól kell ismernünk, de nem kell senkinek behódolnunk, nem kell senkihez sem igazodnunk” – közölte Balázs Péter, külügyminiszter azon a konferencián, melyet „A magyar nemzeti érdek nyomában: a nemzeti, regionális és európai érdekek viszonya” címmel rendeztek a Magyar Külügyi Intézetben.

A külügyminiszter hozzátette, a játékteret minden fél számára az objektív körülmények (például az erőforrások) határozzák meg. „Ebben a politikai mozgástérben minden közösség három dolgot szokott végigvizsgálni, amikor politikai döntéseket hoz: a biztonságot, az anyagi gyarapodást és az identitást.” – világított rá a külügyminiszter.

Balázs Péter a magyar nemzeti érdekérvényesítésről elmondta, az utóbbi időkben nem voltak nyílt, harc típusú konfliktusaink, és ez meglátszik a magyar diplomácián, mely elszokott az ilyen jellegű konfrontációktól. Sokkal több játszma típusú konfliktusunk van, „az Európai Unióban nagyrészt játszmákat játszunk egymással. […] Ennek az eszköztára igen fejlett. A korlátozott szuverenitású országok a játszmák legnagyobb mesterei, mert [a történelem folyamán] kitanulták azt.”

A külügyminiszter egyúttal kifejtette, bár egyre több közös célt megfogalmazó tárgyalási típusú konfliktus van, „még mindig nem ez dominál. […] Egy igazán erős, szuverén aktor megengedheti magának, hogy tárgyalási szinten oldja meg a problémáit, mert megvan hozzá a tekintélye és az ereje”. Magyarországnak is erre kell törekednie, tette hozzá a miniszter, aki szerint ez elsősorban felkészültség és fellépés kérdése.

A kisebbségek saját pályán fejlődnek

A kisebbségek kérdése kapcsán a miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar nemzet nem homogén. „Tudomásul kell vennünk, hogy ezek a kisebbségek ma, a huszonegyedik század elején önálló entitások”, melyek saját pályájukon fejlődtek – jelentette ki Balázs Péter.

Hozzátette, „két országban is állami tényező a magyar kisebbség: Romániában és Szlovákiában. Mindkettő számít az országos választások kimenetelét illetően.” Ezzel szemben a Vajdaságban és a Kárpátalján a magyar kisebbségek regionális, Horvátországban, Szlovéniában és Ausztriában pedig elsősorban lokális szinten vannak jelen.

„Ha ezt a nyolc szegmenst összeillesztem, olyan, mint egy hétágú csillag”, melynek ágai a határon túl kisebbségben élő magyar közösségek. „Az ágak nagy része tud más nyelvet is, ismer más kultúrát is, közvetítő szerepet is el tud játszani, és óriási kvalitásokat fejlesztettek ki éppen a kisebbségi lét miatt – türelmet, kitartást, keménységet, tárgyalási készségeket.” – mutatott rá a külügyminiszter.

Balázs Péter elmondta, a magyar nemzetpolitika komoly hiányosságokkal néz szembe: „Nincsen igazán jó nemzetpolitikánk, mint ahogy ennek megfelelő társadalmi bázisa, […] szervezete sincsen. Sajnálatos módon a magyarok világszervezete egy letűnt korszakhoz kapcsolódik, és nem tudott […] tartalmilag áthangolódni az új realitásokra, ennek megfelelően perifériára szorult.”

A külügyminiszter hozzátette, a magyar nemzet három szegmensre tagolódik: az anyaországra, az őshonos, területhez kötött kisebbségekre a szomszédos országokban, valamint a diaszpórára. Balázs Péter emlékeztetett arra, hogy e három csoport ügyét teljesen külön kell kezelni, mivel a problémák is egészen eltérőek. „Ez három külön szegmens a maga specifikumaival” – jelentette ki.

„Minden jó politika a célok és eszközök együttese. Kérdés, hogy milyen célokat akarunk kijelölni – azt gondolom, hogy a céloknak erősen differenciáltaknak kell lenniük” – javasolta a külügyminiszter.

• Kutatóintézetek és akadémiai intézmények

  • Magyar Külügyi Intézet: Konferencia: "A magyar nemzeti érdek nyomában" (2009.11.27.) (HU)