-
Kapcsolódó cikkek:
Eredeti Elemzés
Hirdetés
Katinka Barysch, a Center For European Reform brüsszeli agytröszt igazgatóhelyettesének „A Nabucco vezeték tervét félre kellene tenni?” című tanulmánya szerint, a projekt jelenlegi pénzügyi és ellátási problémáinak ellenére, a vezeték megépítése politikai és kereskedelmi szempontból is fontos lenne. „A Nabucco vezeték számos okból lenne előnyös az Unió számára” – írja a kutató. Úgy gondolja, hogy többek között csökkenne Európa függése a Gazpromtól, ez által nőne az energiabiztonság és nem utolsó sorban az Unió szorosabbra fűzhetné kapcsolatát az olyan potenciális ellátóival is, mint Azerbajdzsán és Türkmenisztán. „Ezért az Uniónak és a kormányainak politikailag és pénzügyileg is erősebben kellene támogatniuk a Nabuccot.”- állítja az elemző.
Kapcsolat a szomszédokkal
„[A Nabbucco] fontos összetevője lenne az Unió szomszédságpolitikájának.” – állítja a kutató.
„Az utóbbi öt évben az Unió növekvő érdeklődést és elköteleződést mutatott a dél-kaukázusi, a fekete-tengeri régió és Közép-Ázsia irányába. Az Unió kijelentette, hogy a cél az, hogy erősítsék a stabilitást, a demokráciát és a gazdasági felemelkedést a határaikon túl lévő országokban.” – olvasható az elemzésben.
Barysch tanulmányban továbbá azt írja, hogy 2009-ben a közösség elindította a Keleti Partnerséget azért, hogy közelebb hozza magához az olyan államokat, mint Ukrajna, Azerbajdzsán és Grúzia. Az elemző szerint ennek célja, hogy demokratikusabb és a gazdaságilag nyitottabb legyen a térség.
Ezen kívül a kutató leírja, hogy a közösség már 2004-ben célzott programot indított azért, hogy támogassa az energia-együttműködést és a szállítási kapcsolatokat az Unió, a Fekete-tenger és a Kaszpi-térség között. Azonban az elemző azt is elmondja, hogy ennek ellenére ezen térségek országai „szkeptikusak maradtak abból szempontból, hogy az Unió valóban komolyan akar-e új energia kapcsolatokat létesíteni.”
A tanulmányban az olvasható, hogy amerikai nyomásra már megépült egy vezeték, amely Azerbajdzsánból Grúzián keresztül a török partokig szállít gázt, azonban a Kaukázus és Európa közötti kapcsolat még mindig hiányzik. Az elemző úgy véli, hogy az új energiaügyi biztos, Günther Oettinger Azerbajdzsánban és Türkmenisztánban tett múlt havi látogatása jelezheti azt, hogy az Unió az aktívabb politika irányába mozdul el.
„Energia külpolitika”
Az elemző leírja, hogy a válság miatt ugyan csökkent a gázra vonatkozó kereslet, de az előrejelzések szerint ez fokozatosan növekedni fog. A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint száz köbméterrel nő 2030-ra az európai nettó gázimport, és vannak olyan cégek, amelyek még ennél is többet jósolnak, állítja a tanulmány írója.
Ha ez bekövetkezik, akkor az elemző szerint az Északi Áramlat, a Déli Áramlat és a többi déli vezeték sem lesz elég az igények kielégítésére. A szerző azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy nem lehet tudni, hogy az Unió új céljai – megújuló energia használati arányának növelése, energiahatékonyság növelése, CO2 kibocsátás csökkentése - mennyire lesznek hatással a keresletre.
Az elemző véleménye az, hogy a szükségletek kielégítésére a nagy uniós országoknak inkább „energia külpolitikát” kellene építeni, mint hogy rábízzák magukat az oroszokkal való zavaros kapcsolatukra.
„Jó dolog, hogy az energia az egyik olyan „vágány”, amelynek mentén az Unió a Keleti Partnerséget felépítené. (…) A Nabucconak az egyre jelentősebb uniós energiapolitika zászlóshajó projektjének kellene maradni. Nem csak a közép- és kelet-európai országoknak adna energiabiztonságot, hanem az Unió egészének. Lehetővé tenné, hogy erősebb kapcsolat alakuljon ki a keleti szomszédokkal, mint ami máskülönben létrejönne.” – véli Barysch.
