Hirdetés
„A jobboldali kormányok hagyományosan a határon túli magyarság valódi támogatóinak állítják be magukat. Az új kormány a 2006-os népszavazás következményeként, a kettős állampolgárság intézményi struktúrájával korábban érzett kételyei ellenére is, most a határon túli magyaroknak magyar állampolgárságot ígér.” – írta pár nappal a kettős állampolgárságról szóló vita kirobbanása előtt elemzésében Türke András István, az Európa Varietas Intézet vezetője.
A Sorbonne doktoraként végzett Türke eszmefuttatása „értékorientációs” fordulatot prognosztizál, amelyet a tegnap (május 26.) elfogadott kettős állampolgárságról szóló törvény, és a rá adott szlovák reakciók rendre alátámasztottak.
Az elemző szerint a Fidesz-KDNP által irányított külpolitikában Románia akár Magyarország szövetségeseként is felléphet, miután az új kormányban a külügyminisztérium parlamenti államtitkáraként szereplő Németh Zsolt „évek óta igyekszik szorosabbra fűzni a viszont Traian Basescu elnökkel”. Türke pedig jó esélyt lát arra, hogy a fideszes külügyér tevékenysége nyomán kialakuljon a székelyföldi autonómia.
Türke szerint azonban a kettős állampolgárság és a nyelvtörvény ügye alapján elmérgesedett kapcsolatok ellenére, a két ország meghosszabbítja majd gazdasági együttműködéseit. Ezeket, a „nemzeti érdekeknek” megfelelő potenciális területeket elsősorban a gázösszeköttetésben látja az elemző. „Úgy tűnik, a szlovákok szemében a felvidéki magyarság elleni támadások nem képezik akadályát a gazdasági együttműködésnek.” – olvasható a dokumentumban.
Régi jó szomszédság – Régiós szomszédság
Érdekes kettősség alakulhat ki a kormány, a régióra vonatkozó politikája kapcsán. Bár Szlovákia bizonyára nem jöhet szóba szoros politikai partnerként, a Fidesz_KDNP Türke szerint mégis új regionális dimenzióban gondolkodik.
„Az új kormány – amennyiben hitelt adhatunk korábbi nyilatkozatoknak – külpolitikáját, a bilaterális együttműködések mellett, sokkal intenzívebben kivánja regionális keretek között gyakorolni. Prioritásként fogalmazódott meg egy sokkal markánsabb, erősebb Közép-Európa-politika kialakítása, középpontjában a magyar-lengyel szövetséggel.” – olvasható a dokumentumban.
Türke Martonyi János leendő külügyminiszter szavait idézi, aki szerint "különleges történelmi lehetőség", hogy Magyarország Lengyelországnak adja át a soros elnöki stafétát. Az elemző szerint ennek kiaknázásához fel kell ismerni a két ország közös érdekeit, „például az EU közös energiapolitikájának megteremtését, a jó együttműködést az unió keleti szomszédjaival és a térség kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzését”.
„Ugyanakkor ebbe [a regionális partnerségbe] akár Ausztria vagy Bajorország is bekapcsolódhat.” – írja az elemző, aki szerint ennek intenzitása mindig az adott területtől függ. Mindazonáltal leszögezi, akármiről is legyen szó – Visegrádi Együttműködésről, vagy Duna-stratégiáról, „tartalmat kell adni az együttműködésnek”.
Kelet, Délkelet
Ahogy az Unión belül, úgy az Unión kívül, pontosabban annak szomszédságában is elsősorban régiós megközelítésekkel találkozunk. A Keleti Partnerség ügyében Budapest a kezdeményezést sajátjaként tudó Varsóval kell versenybe szálljon. Türke szerint a konzervatív kormány által vezetett Magyarország célja elsősorban az lesz, hogy „az Európai Unió keleti szomszédsági politikája (azon belül is elsősorban Ukrajna és Moldova ügye) elváljon a délitől, mert az előbbi európai államokat érint, de utóbbi nem”.
„Ugyanakkor kérdés, hogy a magának középhatalmi szerepet kivívni kívánó, a keleti partnerséget kvázi saját privilégiumának tekintő Lengyelország mekkora mozgásteret fog hagyni Magyarországnak.“ – teszi fel a kérdést Türke.
Bár Türke szerint a magyar külpolitika stratégiai területei is átalakulnak majd a jövőben, Martonyi szavaiból kiindulva úgy véli, hogy a Nyugat-Balkán stabilizációja továbbra is első számú célkitűzés marad.
A Fidesz-KDNP szerint „a következő 10-20 esztendőben, azaz történelmi rövidtávon a Nyugat-Balkán az európai uniós integráció legfontosabb célterülete lesz és az lesz a feladat, hogy Magyarország ezen országok számára egy újfajta csatlakozási menetrendet dolgozzon ki.” – írja az elemző.
Bár az atlanti kapcsolatok terén nem lát túl sok változást, Oroszországgal szemben „nyitást” prognosztizál a dokumentum.
„Stílusbeli váltásokra is fel kell készülni, hiszen a FIDESZ szerint „a stabil együttműködés része az is, hogy elmondjuk egymásnak (...) a fenntartásokat is, és ha úgy tetszik, jelezzük a határokat“. Ki kell iktatni a homályos közvetítőket a magyar-orosz kereskedelemből, emellett meg kell szabadulni „a tisztázatlan, homályos konstrukcióktól, a sajátos külföldi számláktól, azoktól a megmagyarázhatatlan jelenségektől, amelyeknek a közvélemény is tanúja“” – idézi a leendő külügyminisztert Türke.
Mindazonáltal a Fidesz egyelőre nem tette le a voksát sem egyértelműen a Nabucco, sem a Déli-Áramlat mellett, ami pedig nagyban befolyásolhatja Magyarország és Oroszország kapcsolatát. A Fidesz mindazonáltal Türke szerint inkább a forrásdiverzifikációt, mint az útvonalak diverzifikálását tartja fontosnak.
