Hirdetés
- 2004. május 1.: Magyarország az Európai Unió tagjává válik.
- 2008. május: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Brüsszelben: egyeztetés a trió programról.
- 2008. szeptember: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Madridban: egyeztetés a trió programról.
- 2009. eleje: A spanyol-belga-magyar európai ügyekért felelős államtitkárok találkozója Budapesten: a trió program véglegesítése.
- 2009. február: Kihirdetik a trió elnökség közös logópályázatának eredményét
- 2009. június: EP-választások
- 2009. november: Spanyolország, Belgium és Magyarország bemutatja a trió elnökség programját az Állandó Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (ÁKÜT) előtt.
- 2009. december: Európai Tanács ülésén szintén bemutatásra került a trió program.
- 2010. április: A magyar elnökség programjának tervezett bemutatása.
- 2010. május: A magyar elnökségi naptár bemutatásának tervezett ideje.
- 2010: A Lisszaboni Stratégia lejárt
- 2011. március: Románia és Bulgária céldátuma a schengeni övezethez való csatlakozásra.
- 2011. január-június: Magyarország viszi az Európai Unió soros elnökségét
Összefoglalás:
2011. január 1-jétől Magyarország viszi majd az Európai Unió Tanácsának hathavonta rotáló soros elnökségét. Bár az elnökség valójában a Tanács intézményének a vezetését jelenti, a Bizottságot és a Parlamentet pedig intézményesen nem befolyásolja, hogy ki viszi az elnökséget, a közérthetőség kedvéért gyakran nevezik ezt az időszakot „EU-elnökségnek”. A legtöbb kommentár szerint, Az EU történetében először Nicolas Sarkozy, Franciaország államfője adott igazán „arcot” az EU-nak, ezért őt gyakran nevezte a sajtó az „ EU elnökének”, bár valójában ilyen pozíció nem létezik.
Az elnökségi feladatok központi eleme az EU csúcstalálkozóinak megszervezése (Európai Tanács ülések), illetve a soros elnökséget vivő tagállam képviselőjének kell ellátnia az elnöki feladatokat a Miniszterek Tanácsának minden ülésén. Mivel ez utóbbi feladatkör tartalmazza az ülések napirendjének kialakítását, a soros elnökséget vivő tagállam lehetőséget kap arra, hogy lényegesen befolyásolja, mivel foglalkozik az Európai Unió abban a félévben (A feladatkörökről bővebben lásd a soros elnökség intézményéről készült Link Dossziénkat).
Vannak azonban olyan témakörök, jogszabály-alkotási folyamatok, melyek több éven keresztül is eltartanak. Ezekkel az ügyekkel az elnökséget adó tagállamnak szintén foglalkoznia kell. Ezért Magyarország esetében előre láthatóan Horvátország csatlakozása és a Lisszaboni Stratégia felülvizsgálata alkothatja az elnökségi program gerincét.
A magyar elnökségre való felkészülésért a Külügyminisztérium EU Koordinációs és Jogi Főosztálya felel, melyet dr. Müller Adrienn vezet. A közvetlen felügyeletet a Külügyminisztérium szakállamtitkára, Iván Gábor gyakorolta, 2010. január 1-től azonban a poszton Kiss Tibor váltotta (EurActiv.hu 2010.01.08.). A 2010 májusában alakuló második Orbán-kormány uniós ügyekkel foglalkozó külügyminisztériumi szakállamtitkára Győri Enikő lesz (EurActiv.hu 2010.05.03.).
Főbb témakörök:
Trió elnökség
A Lisszaboni Szerződésben az EU 27 tagállama rögzítette, hogy a jelenlegi hathavonta cserélődő elnöki rendszert ún. „trió elnökségre” kívánja felváltani. A módosítás nem érinti a tagállamok saját elnökségét, egy állam továbbra is hat hónapig áll majd a Tanács élén, de a három egymást követő tagállamnak a jövőben kötelessége lesz közös programot kialakítani. A változtatás célja, hogy biztosítsák az ügyek folyamatosságát.
A módosítás már 2009-ben is érvényes volt, mivel a tagállamok 2006-ban a Tanács ügyrendjébe beemelték a szükséges változtatásokat, bár akkor a Lisszaboni Szerződés jövője még bizonytalan volt.
Az első triót 2007. január 1-jétől Németország, Portugália és Szlovénia adta, ezt követte a francia-cseh-svéd trió 18 hónapos periódusa, jelenleg pedig a spanyol-belga-magyar trió elnöksége zajlik.
Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal alkot hármas csoportot, melyet a Külügyminisztérium „különösen jó” elnökségi csoportnak tart, mivel két igen tapasztalt tagállamról van szó, illetve, mivel a spanyol és a belga érdekek nem térnek el gyökeresen azoktól a céloktól melyeket Magyarország az uniós szakpolitikákban képviselni szokott. A trióból elsőként Spanyolország foglalta el az elnöki posztot 2010 januárjában.
A három ország közös programját 2009. december 7-én hagyta jóvá a Tanács általános ügyekkel foglalkozó formációja. Most először vezeti három ország ilyen szoros együttműködés mellett az Európai Unió Tanácsát (EurActiv.hu 2010.01.26.).
(A három ország jövő év elején, budapesti találkozóján véglegesíti a közös programját. Addig havonta egyszer tartanak a három ország tisztviselői egyeztetést. )
Közös logó
A spanyol-belga-magyar elnökségi hármas az első, aki a szorosabb együttműködést közös logóval is megerősíti. 2008. novemberében hirdették meg a közös logópályázatot, melyen a három ország művészeti és kreatív felsőoktatási intézményeinek hallgatói vehetnek részt. A pályázat formai kikötése, hogy a pályaműnek tartalmaznia kell a közös (a csoportos elnökségre vonatkozó) és a három egyedi, a tagországokat megjelenítő motívumot.
A nyertes pályázatról nemzeti szinten az adott ország szakmai zsűrije dönt, majd a végső döntést a továbbjutott 30 pályázatból (tagországonként 10) közös zsűri hozza meg 2009 februárjában. Magyarországon a zsűri által kiválasztott 9 alkotáson túl a tizedik legjobb magyar alkotást a közönség választhatja ki. Az érdeklődők 2009. január 28. és január 30. között szavazhattak a pályaművekre pályázat honlapján.
A hivatalos logót 2009 októberében ismertette José Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök, melyet a három ország kisebb nemzeti változtatásokkal használ majd a trió elnöksége során (EurActiv.hu 2009.10.30.).
A magyar elnökség programja
A magyar elnökség programjának tartalma nagyrészt kötött. A már most előre látható témák az Unió rendes működéséből, a már zajló folyamatokból és a tárgyalás alatt álló jogszabályokból fakadnak. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára szerint Magyarországnak mintegy 15 százaléknyi mozgástere marad, tehát nagyjából 85 százalékban kötött az elnökségi program (EurActiv.hu 2008.12.17.).
&nbs
Budapesti Stratégia | A munkahelyek száma és a gazdaság növekedésének érdekében életre hívott Lisszaboni Stratégia 2010-ben jár le, így már a spanyol elnökség alatt megkezdődhet az eddigi eredmények értékelése és az újabb stratégia kialakításáról szóló vita. Mivel a stratégia már a spanyol elnökség alatt is nagy lendületet vett, a Budapesti Stratégia név ötletét elvetették. Jelenleg az „Európa 2020” név alatt fut a stratégia, melyet 2010. március 3-án a Bizottság nyilvánossá is tett (EurActiv.hu 2010.03.04.). Magyarország ezen belül a kohéziós politikára helyezné a hangsúlyt, és mivel a stratégia első értékelése a magyar soros elnökség alá esik majd, a Bizottság szemmel tartja a magyar álláspontot (EurActiv.hu 2010.03.09.). |
|---|---|
Horvátország és a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása | Horvátország valószínűleg 2010-2011-re áll majd készen arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Bár a Lisszaboni Szerződés akkor bizonytalan jövője miatt a 28. tagállam problémákat okozhatott volna az intézményrendszerben, az EU vezető politikusainak nyilatkozataiból kiderül, nem kívánnak akadályt gördíteni a horvátok belépése elé, sőt, ha Horvátország minden kritériumnak megfelel, elmozdítják, ha ilyesmibe ütköznének (EurActiv.hu 2008.12.02.) (EurActiv.hu 2008.12.17.). A Lisszaboni Szerződés aláírásával és ratifikálásával, valamint a szlovén-horvát határvita rendezésével Huszka Beáta, a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója szerint az országnak nagy esélye van arra, hogy még 2010-ben lezárja a csatlakozási tárgyalásokat (EurActiv.hu 2010.03.22.). Bár Horvátország mellett Macedónia is tagjelölti státuszt kapott az Uniótól, a nyugat-balkáni ország csatlakozási dátuma egyelőre bizonytalan, mivel Brüsszel szerint Szkopje alapvető feltételeknek sem tud megfelelni. Nem könnyíti meg a volt jugoszláv tagköztársaság helyzetét a Görögországgal zajló névvita sem (EurActiv.hu 2008.11.06.). A csatlakozni vágyók között több nyugat-balkáni ország is van: Montenegró 2008-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, Szerbia pedig 2009-ben, bár fontolgatta, hogy Koszovó visszaszerzését vagy az EU-tagságot helyezze előtérbe. Huszka szerint Szerbia még 2010-ben tagjelölt státuszt kaphat, ez azonban nagyban függ attól, hogy Hollandia meddig tartja fenn ezzel kapcsolatos vétóját, illetve hogy mikor fogják el Ratko Mladicot. Ha a feltételek kedvezően alakulnak, Szerbia, Bosznia és Montenegró a magyar soros elnökség idejére tagjelöltek lehetnek, és Macedóniával megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat (EurActiv.hu 2010.03.22.). |
Költségvetés 2013-2020 | A magyar elnökség időszakára esik az újabb hét éves uniós költségvetés összeállítása. A 2013 és 2020 közötti pénzügyi terv kialakítása folyamán az EU intézményeinek azt kell majd eldönteniük, hogy politikaalapú költségvetést, vagy költségvetés alapú politikát akarnak-e. |
Energia- és klímacsomag | Már a cseh elnökség is prioritásai közé emelte az energiapolitika és az energiabiztonság kérdéskörét (EurActiv.hu 2008.12.19.). Az uniós energiaszektorban elindult liberalizáció (Lásd Link Dossziénkat) végrehajtása azonban a spanyol-belga-magyar csoportos elnökség időszakára esik. Az uniós energiapolitika stratégiai céljaként megnevezett fogalma, az „energiaforrások diverzifikációja” azt vetíti előre, hogy 2011-re sokkal nagyobb hangsúly kap a kérdés külpolitikai dimenziója. Az EU a megszokott beszállítókon kívül más forrásországokat is be szeretne kapcsolni az uniós energiahálózatba. Ebben kiemelt szerepet játszik Azerbajdzsán és Türkmenisztán, a csehek által szintén prioritásként kezelt Keleti Partnerségen keresztül (EurActiv.hu 2008.12.16.). A cél, hogy enyhítsék az Európai Unió energiafüggőségét. Ez különösen a kelet-európai tagállamok számára lenne fontos, ahol szinte mindenhol 80 százalék fölötti mértékben függenek az orosz energiahordozóktól. Az Unió „zászlóshajójaként” aposztrofált Nabucco-projektben Magyarország kiemelten érdekelt, hiszen egyrészt a projekt megvalósításán dolgozó konzorcium hat tagja közül az egyik a Mol Nyrt., másrészt a főleg azeri gázt szállító vezeték elosztópontja Magyarországon és Ausztriában lenne |
Románia és Bulgária schengeni csatlakozása | Bár Románia és Bulgária fejlődése egyaránt elmarad az uniós várakozásoktól, a 2007-ben csatlakozott két tagállam 2011 márciusát tűzte ki maga elé céldátumként. Ekkor szeretnének a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet részévé válni. A Külügyminisztérium szerint az elképzelés még megvalósítható, sőt Iván Gábor leszögezte, hogy a két legújabb tagállam törekvéseit minden ponton támogatni kell. Amennyiben Románia nem teljesít minden feltételt, számos tagállam - főleg Ausztria és Németország - ellenezni fogja a keleti határnyitást, amely azonban a magyar kisebbségek életkörülményeit jelentősen javítaná. Magyarország elnökként komolyan befolyásolhatja az uniós döntéshozatalt, hiszen összekötő szerepe és a lobbipozíciója a többszörösére nő, ugyanakkor a kisebbségi kérdések terén mindenki óvatosságra int, hiszen a semleges elnöki pozícióból való túl erőszakos politika könnyen visszaüthet az ország térségbeli és összeurópai megítélésére. |
Kiegyensúlyozott szomszédságpolitika | A cseh elnökség felvállalta, hogy kiegyensúlyozza az Unió a Mediterráneumért (MedUnió) létrehozását és felépíti a Keleti Partnerség vázát. Az energiapolitika szempontjából is elsődleges prioritást élvező területre Magyarországnak is elegendő figyelmet kell fordítania (EurActiv.hu 2008.12.19.). 2010 márciusában Balázs Péter külügyminiszter vendégül látta az érintett országok külügyminisztereit, és felszólította a tagállamokat, hogy töltsék meg „valós tartalommal” a Keleti Partnerséget (EurActiv.hu 2010.03.04.). |
Stockholmi Program | Újabb névváltozást eredményezett, hogy a svéd elnökség (2009 második fele) ideje alatt készült el a hágai program felülvizsgálata. A jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló terv a svéd fővárosról a Stockholmi Program nevet kapta, megvalósítása azonban szintén a spanyol-belga-magyar elnökségre marad. A bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait 2009 decemberében mutatta be a svéd elnökség. A dokumentumban a bevándorlás- és menekültpolitika területén történő előrelépést célozzák, mely a Bizottság egyik munkatársa szerint a valaha látott legbővebb „útiterv” az Unió elnökségeinek történetében. A Stockholmi Program európai parlamenti állásfoglalásának szocialista jelentéstevője hangsúlyozta, hogy ez az első joganyag, mely az „európai polgárokat helyezve a középpontba, a jogok és kötelezettségek rendszerét ismerteti”. Claude Moraes a Parlament a program vizsgálatára felállított csoportjának tagja úgy nyilatkozott róla, mint a „bel és igazságügyi együttműködés egész területét lefedő” stratégia, mely konkrét előrelépéseket tesz az ügyben. A program szövegezése a menekültjogi harmonizációt érintő kérdésekben a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (European Council on Refugees and Exiles – ECRE) véleménye szerint kétértelmű, ebből kiderül a politikai akarat hiánya. A menekültjogok kölcsönös elismerése tekintetében tehát nem született előrelépés (EurActiv.hu 2009.12.14.). |
Vízpolitika | A magyar EU-elnökség arculatát a Budapest által elsődleges prioritásként kezelt vízpolitika adhatja. Az EU 2000-ben elfogadta a Víz Keretirányelvet, mely a vízgazdálkodás és a vízminőség problémáira igyekszik megoldást találni, ám ez fideszes szakpolitikusok szerint mostanra jelentős felülvizsgálatot igényel (EurActiv.hu 2010.04.14.). Az Európai Parlament képviselői 2010. januárjában állást foglaltak arról, hogy uniós keretek között jöjjön létre a Duna-menti országok együttműködése, a Duna-stratégia (EurActiv.hu 2010.01.22.). Szakértők szerint a Duna-stratégiának, mint makroregionális fejlesztési projektnek komoly szerepe lesz a magyar elnökség alatt (EurActiv.hu 2010.04.01.). A stratégiát várhatóan ekkor hagyják majd jóvá. (EurActiv.hu 2010.03.19.). A stratégia keretei a 2010. februárjában Budapesten tartott V4 találkozóval párhuzamosan megrendezett Duna-csúcson kezdett körvonalazódni. Az érintett nyolc ország vállalta, hogy közösen lépnek fel a régió előtt álló kihívások, így a környezetvédelem, a természetvédelem, a szállítási infrastruktúra, az energiabiztonság, a migráció, a demográfia, a klímaváltozás és a globális válságok megoldása ügyében (EurActiv.hu 2010.02.26.). |
Civil szerepvállalás
A Külügyminisztérium 2008. december 16-án tartott konferenciát „Partnerségben a civilekkel – Készüljünk együtt a 2011-es magyar EU-elnökségre!” címmel. A civil szervezetek egy csoportjától érkezett kezdeményezés a Külügyminisztérium EU Tájékoztató Szolgálatának (EUvonal) közreműködésével valósult meg.
A konferencia célja az volt, hogy a minisztérium a most alakuló magyar programhoz begyűjtse a civil szervezetek ötleteit és megalapozzon egyfajta együttműködést állam és civil szféra között.
A magyarországi civilek sok területen aktívak, ez kiderült a konferencián is, de nem rendelkeznek elegendő ismerettel arról, hogy milyen lehetőségei vannak Magyarországnak az Unió soros elnökeként. Sok esetben a civilek javaslatai tagállami kompetenciákat érintettek, vagyis olyan területeket, ahol nem Brüsszel, hanem a magyar kormány mondja ki a végső szót.
Göncz Kinga, Magyarország külügyminisztere hangsúlyozta, az együttműködést „most kezdtük”. Iván Gábor szakállamtitkár szavaiból pedig kiderült, hogy a minisztérium elsősorban nem a stratégiai célok meghatározásához, hanem a kisebb helyi projektek lebonyolításához, az elnökség számára rendelkezésre álló uniós források „felszívásához” és a ahhoz kérik a civilek segítségét, hogy az ide látogató állam- és kormányfők jó képet alkossanak hazánkról (EurActiv.hu 2008.12.17.).
A kormány anyagilag is támogatná a civil szervezetek a magyar soros elnökséggel kapcsolatos rendezvényeit és kampányait, jelentette be 2009 októberében a Külügyminisztérium. Az összeg azonban várhatóan nem lesz túl nagy. (EurActiv.hu 2009.11.03.)
Szakemberek felkészítése
A felkészülésért a Külügyminisztérium EU Koordinációs és Jogi Főosztálya felel, mely 2010-ig, az Orbán-kormány megalakulásáig dr. Müller Adrienn főosztályvezető szakmai koordinációja és Kiss Tibor szakállamtitkár irányítása alatt áll. Az Orbán-kormányban a szakállamtitkári posztot Győri Enikő tölti majd be (EurActiv.hu 2010.05.03.). Az uniós elnökség megfelelő levezetéséhez azonban egy főosztálynál jóval több szakemberre van szükség.
A szakemberek első két körben a Minisztériumokból kerültek kiválasztásra. Első körben azok a minisztériumi dolgozók kerülhettek be az „elnökségi stábba”, akik eddig is valamilyen Európai Unióval kapcsolatos területen dolgoztak. A második körben az uniós vagy nyelvi szakképzést igénylő dolgozók kerülhettek be és a posztok fennmaradó részét külső pályázat útján lehet majd elnyerni.
Az „elnökségi stábba” tartoznak:
- az elnökségi felkészülési feladatokhoz kapcsolódó központi és tárca koordinációs feladatokat ellátó tisztviselők. Az ő munkájuk a Külügyminisztériumban, valamintaz Európai Unió mellett működő Állandó Képviseleten zajlik.
- az Európai Unió Tanácsát előkészítő különböző szervekben az elnökségi feladatokat közvetlenül ellátó tisztviselőket. Jelenleg a Tanácsnak 260 tanácsi munkacsoportja van, amely mellett változó számú ad hoc munkacsoportra is lehet számítani.
Az „elnökségi stáb” 800 főből fog állni, melyből eddig 597 főt jelöltek ki. Az ő felkészítésük 2008 novemberében kezdődött meg. Mivel az uniós dokumentumok először általában angolul válnak elérhetővé, ez a nyelv prioritást élvez, de követelmény a francia nyelv ismerete is, mivel a legtöbb kommunikáció franciául zajlik.
Az oktatás a nyelvi képzésen kívül elnökségi alapismereteket, tárgyalástechnikát és ún. „kompetenciaképzést” tartalmaz, vagyis felkészítik a jelölteket arra is, hogy „ne jöjjenek zavarba semmiféle váratlan helyzetben” az elnökségi munkacsoportokban zajló munka folyamán.
Költségek
Bár a Brüsszelben zajló rendezvényeket uniós forrásból fedezik, a soros elnökség lebonyolítása mindig költséges, hiszen az összes tagállam minisztereit, illetve esetenként állam- és kormányfőit kell vendégül látni.
Az előzetes becslések szerint Magyarországnak közel 50 milliárd forintos költséggel kell számolnia. Ez az összeg az uniós átlag (40-80 milliárd Ft.) alsó határán mozog.
Közvetetten növeli a költségeket, hogy a Tanács minden ülését a szigorú biztonsági feltételeknek és a diplomáciai protokollnak megfelelően kell megszervezni. Az előbbi – különösen az Európai Tanács december közepi brüsszeli ülésére tervezett Al-Kaida merénylet-kísérlet után – emészthetőnek tűnik, de sok diplomáciai szabály első látásra fölöslegesnek hat: mind a 30 delegációnak (27 tagállam + 3 tagjelölt) azonos paraméterű szállodai szobát kell foglalni, és hasonlóképp egyenlő feltételeket kell biztosítani az egész személyzetnek (taxisofőrök, tolmácsok, sajtósok, stb.). Ezek a szabályok azonban a tárgyalások zavartalan menetét és a felek egyenrangúságát kívánják hangsúlyozni, mondták a szervezésben résztvevő Külügyminisztériumi hivatalnokok az EurActivnak.
