Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2007. június 15.: Feláll a francia elnökség főtitkársága.
- 2007. augusztus 27-28.: Jean-Pierre Jouyet, EU ügyekért felelős államtitkár az EU nagykövetek konferenciáján felvázolja a francia elnökség prioritásait.
- 2008. május 22.: francia-magyar stratégiai partnerség aláírása
- 2008. július-december: francia elnökség
- 2008. október 15-16.: EU csúcs (Brüsszel).
- 2008. december 11-12.: EU csúcs (Brüsszel).
Röviden és tömören:
2008. július 1. és 2008. december 31. között Franciaország fog elnökölni az Európai Unió Tanácsának minden ülésén, illetve ő állítja össze a napirendet. Az Unió soros elnöke ezáltal jelentősen befolyásolhatja, hogy miről szóljanak a politikai viták.
A francia kormány már bejelentette a prioritásait: energia, klímaváltozás, bevándorlás és védelempolitika. A francia elnökség mottója: „Egy védelmezőbb Európáért”. Franciaország célja, hogy megvédje az európai gazdaságot és szociális hálót a globalizáció egyre erősödő nyomásától.
Jean-Pierre Jouyet az EU ügyekért felelős államtitkár, egy, a „Sauvons l’Europe” (magyarul: „Mentsük Meg Európát”), nem kormányzati szervezet által rendezett konferencián vázolta fel a francia kormány terveit. A konferencián a tagállamok EU-hoz delegált nagykövetei vettek részt, és jelen volt Nicolas Sarkozy Franciaország elnöke is.
A francia elnökség prioritásainak végrehajtása nagy kihívást jelent majd. Bár a legtöbb területen már elindult az egyeztetés (energiacsomag, klímacsomag, Kék Kártya vita), Sarkozynek igen erős szövetségesekre lesz szüksége. A szokásos franco-germán tengely helyett Párizs most keletre kacsint. Május folyamán három új tagállammal, Romániával, Magyarországgal és Lengyelországgal írt alá stratégiai partnerségi megállapodást. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, a magyar-francia paktum aláírása után úgy nyilatkozott, Sarkozy arra kérte, támogassa őt a francia EU-elnökség prioritásainak megvalósításában.
A francia elnökség tevékenységét a hivatalos honlapon, illetve az ott feltüntetett naptáron lehet követni.
A francia elnökség prioritásai
Az energia- és a klímapolitikai célok mögött a tagállamok egyértelmű támogatása áll. A tavaly decemberben Balin tartott nemzetközi klímakonferencia eredményei alapján az EU megkezdte klímaváltozási és energiacsomagjának kidolgozását. Ez az úgynevezett „20-20-20 javaslat”.
Franciaország szeretné, ha a fenti csomag az elnökség ideje alatt lépne életbe. Célja továbbá, hogy ezáltal egy „európai környezetvédelmi modellt” hozzon létre. A modell a 2008 decemberi poznani ENSZ klímaváltozási konferencián kerülne bemutatásra.
Sarkozy nem szakítana Franciaország hagyományos energiapolitikai alapelveivel. Mint a világ második legnagyobb nukleáris országa, ez a terület jelentős hangsúlyt kap majd az energiapolitika területén.
A francia államfő várhatóan igyekszik majd meggyengíteni a Bizottság által javasolt harmadik energiacsomagot, mivel Franciaország ellenzi a „tulajdonosi szétválasztás” elvét. Javaslata szerint csupán a lehetőséget kellene felajánlani az energiavállalatok számára.
Az, hogy szükség van-e közös bevándorláspolitikára, az évek óta heves viták tárgya. Abban azonban minden tagállam egyetért, hogy egyes problémákat (illegális bevándorlás, menekültügy) közösségi szinten kell kezelni. A schengeni térség az EU területén belül szabad mozgást biztosít, így az egyik tagállam területére illegálisan bejutó bevándorlók ellenőrzés nélkül juthatnak el más tagállamokba is.
A bevándorláspolitika egyes kérdései jelenleg is napirenden vannak (Kék Kártya, „visszafordítási” irányelv), Franciaország azonban egy átfogó bevándorlási paktumot szeretne készíteni.
Nehezebb lesz közös nevezőre jutni a védelempolitika kérdéskörében. Elődjével, Jacques Chirac-kal szemben Sarkozy úgy gondolja, hogy a NATO tagság összeegyeztethető egy Európai Védelmi Unió elképzelésével. A francia elnök megemelné a költségvetés védelmi politikára jutó részét, hogy több hitelt adjon az EU kül- és védelempolitikai tevékenységének.
Sarkozy úgy gondolja, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépésével ezen a területen is könnyebb lesz egyezségre jutni, mivel a dokumentum széles jogköröket biztosít az Unió Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője számára.
A Lisszaboni Szerződés életbe lépéséhez szükség van az ír népszavazás sikerére is. Ugyanakkor az írek jellemzően kimaradnak minden, a kül- és biztonságpolitikát érintő közösségi kezdeményezésből, vagyis a francia prioritás nem fogja növelni a Szerződést támogató szavazók körét Írországban.
A fő négy prioritás mellett Franciaország befolyásolná az Európai Központi Bank gazdaságpolitikáját, mivel nem ért egyet annak monetáris politikájával.
Bernard Kouchner francia külügyminiszter május 26-án úgy nyilatkozott, hogy az elnökségi periódus alatt, vagyis 2009. január 1. előtt, meg akarják találni a megfelelő embert az EU új vezetői posztjaira. Kouchner elmondta, hogy véleménye szerint jelenleg több jelölt is alkalmas a posztra, azonban egyiket sem nevezné „kiválónak”.
