Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2009. január 20.: Barack Obamát az Egyesült Államok 44. elnökeként beiktatják.
- 2009. március 19-20.: rendes brüsszeli EU-csúcstalálkozó
- 2009. április: Keleti Partnerség csúcstalálkozó Prágában (EU27-ek és Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Örményország, Azerbajdzsán)
- 2009. május 1.: Az EU 2004-es bővítésének ötéves évfordulója
- 2009. június 18-20.: Rendes brüsszeli EU-csúcstalálkozó
Az EU-USA és az EU-Oroszország csúcstalálkozók számára konkrét időpont egyelőre nem került kijelölésre.
Összefoglalás:
2009. január 1. és június 30. között a Cseh Köztársaság viszi az Európai Unió hat hónapos soros elnökségét, vagyis ő rendezi az uniós csúcstalálkozókat (Európai Tanács ülések) és a blokk minisztereinek tanácsüléseit, valamint ellátja az ülések elnöki feladatait is. A cseh kormány novemberben jelentette be az elnökség mottóját: „Európa határok nélkül” (EurActiv.hu 2008.11.14.).
Főbb témakörök:
„A három E”: Economy, Energy and External relations
Bár magyarul értelmezhetetlen „a három E”, hiszen lefordítva a fenti témafelsorolás így hangzik: gazdaság, energia és külkapcsolatok, az angolban jól megjegyezhetően jeleníti meg a csehek stratégiai céljait. Az célokat a cseh miniszterelnök, Mirek Topolánek mutatta be novemberben (EurActiv.hu 2008.11.14.).
Topolánek az elnökségi honlapon található üzenetben fejti ki mit is ért a cseh elnökség az egyes célok alatt. A gazdasági ambícióik e szerint kiterjednek „az európai versenyképesség erősítésére, és a fogyasztói bizalom, valamint a kis- és középvállalkozások piacgazdaságba vetett bizalmának növelésére”. A kormánynak továbbá az is célja, hogy „a pénzügyi válságot hatékonyan és a megfelelő eszközökkel kezelje, illetve, hogy liberális reformokkal javítson az EU költségvetésén és szakpolitikáin, különösen, ami a Közös Mezőgazdasági Politikát illeti, és végül, de nem utolsó sorban növelni kívánja a foglalkoztatottság arányát”.
A csehek magas rangú képviselői különböző alkalmakkor hangot adtak Prága azon céljának is, amit az elnökség mottója is tükröz: meg kívánják szüntetni azokat a munkaerőpiaci korlátokat, melyek továbbra is fennállnak az új tagállamok állampolgáraival szemben (EurActiv.com 20/02/08).
Az energia kérdéskörén belül igen sok kiemelt jelentőségű téma található. A Cseh Köztársaság határozottan támogatja a Közös Energiapolitika ötletét, ezen belül pedig egy jobb energiabiztonsági stratégia kidolgozását.
„Hisszük, hogy kulcsfontosságú az Európai Unió jövője és biztonsága szempontjából, hogy legyen közös energiapolitikánk, és, hogy egyként lépjünk fel, ha az energia-utánpótlásról tárgyalunk,” nyilatkozta Topolánek.
A cseh elnökség első napján robbant ki az orosz-ukrán gázvita, ami tovább emeli ennek a kérdésnek a jelentőségét, és még jobban előtérbe hozza a Nabucco projektet, melyet a cseh elnökség is támogat (EurActiv.hu 2008.12.16.).
A külkapcsolatok terén a cseh elnökség az EU-USA kapcsolatok „új kezdetére” helyezi a hangsúlyt, mivel Prága azt reméli, hogy Barack Obama megválasztása a két térség közti viszonyok újraértelmezésére, az együttműködés javítására adhat lehetőséget. Obama beiktatására január 20-án kerül sor; ő lesz az Egyesült Államok 44., de az első színesbőrű elnöke. A Cseh Köztársaság az eddig is kiváló cseh-amerikai kapcsolatokra kíván építeni, hogy a jövőben kiegyensúlyozottabban és sokoldalúbban viszonyuljanak a globális kihívásokhoz. Bár a csehek eltökéltek az amerikai kapcsolatok megerősítésére, a megválasztott elnök, Barack Obama honlapján közzétett külügyi stratégiában Európa még csak említésként sem szerepel.
Jelentős, hogy Topolánek nem említette a bővítést („enlargement”), mint 4. „E”-t. A kérdéssel kapcsolatban elmondta: „ugyanilyen prioritás számunkra a nyitottság és az EU további bővítése”. A Cseh Köztársaság jelentős nyomást helyez más tagállamokra a Nyugat-Balkán, különösen Horvátország csatlakozásának előmozdítása érdekében. Prága ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy egyes tagállamok sokkal óvatosabbak a bővítés tekintetében. A cseh elnökség ideje alatt sor kerül majd egy EU-Balkán csúcstalálkozóra, jelentette be Topolánek.
Az EU 2004-es bővítésének öt éves évfordulójára 2009. május 1-jén emlékezik majd meg az Unió. Az esemény a cseh elnökség egyik fénypontja lesz. Prága, és ezáltal az Európai Unió azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy az uniós bővítés legutóbbi köre, melyet gyakran „Európa újraegyesítésének” is neveznek, történelmi jelentőségű siker.
Sokat elárul az is, hogy az elnökség külpolitikai prioritásainak bemutatásakor Topolánek nem beszélt az EU-orosz kapcsolatokról. A Cseh Köztársaság azon EU-tagállamok egyike, akik a tavaly nyári grúziai eseményeket Oroszország agressziójaként értékelik. Ebben a nézetben osztozik Lengyelország, Észtország, Litvánia, Lettország, Svédország és Nagy-Britannia.
Több részletre csak januárban derült fény
A program részletesebb változatát január 6-án mutatta be az elnökség. Bár a 36 oldalas munkaprogram eredeti változata 2008 júliusára datálódik, a december végéig csak cseh nyelven volt elérhető az elnökségi honlapon, sem angolra, sem más tagállam nyelvére nem fordították le.
A hivatalos bemutatón a prioritások közül az energia kérdése volt a leghangsúlyosabb, lévén, hogy a Cseh Köztársaság az orosz-ukrán gázvita megkezdődésével egyidőben vette át az Unió soros elnökségét a franciáktól (EurActiv.hu 2009.01.07.). Prága az energiabiztonság kérdését az Unió politikai stabilitásának feltételeként kezeli. A cseh elnökség júniusig ki akarja jelölni mind az EU területén belül, mind harmadik országok felé tervezett legfontosabb infrastruktúra-projekteket, illetve hivatalos uniós projektté emelné a Nabucco gázvezeték tervét. Ennek érdekében sor kerül majd egy magas szintű Nabucco-konferenciára, ám ennek időpontja még tisztázatlan.
A munkaprogram januári bemutatóján már nem lehetett elhagyni az Oroszországgal való kapcsolatok említését. Oroszország szerepét tisztázni kell, vélik a csehek, ezért folytatódik az EU-Oroszország párbeszéd, olvasható a dokumentumban. A dialógus célja egy Partnerségi Megállapodás kidolgozása, amely újra intézményi keretek közé terelhetné a két terület közti kapcsolatokat (Euractiv.hu 2008.11.11.). A következő EU-orosz csúcsra májusban kerül majd sor. Hogy az oroszokkal szembeni európai diplomáciát hatékonyabbá tegyék, a csehek most Európa-szerte Oroszország-szakértőket toboroznak. Közreműködésükkel az orosz politika „koherensebb uniós megközelítését” akarják kidolgozni.
A gazdaság kérdéskörében nem lett színesebb a kép: újra hangsúlyozták, hogy prioritásként kezelik a fennmaradt munkaerőpiaci korlátok eltörlését is. A tervezetet hosszú előkészítés előzte meg, és az elnökség szerint ez az intézkedés a kontinens előnyére válhatna a gazdasági válság jelenlegi körülményei között. Egyes nyugat-európai tagállamok, mint az Egyesült Királyság, Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Hollandia és Belgium azonban nem osztják ezt az elképzelést. Ezek az országok nemrég döntöttek úgy, hogy további három évig meghosszabbítják a munkaerőpiaci korlátozásokat a román és a bolgár uniós állampolgárokkal szemben. A hosszabbítást pedig nem mással indokolták, mint a gazdasági válságnak a nemzeti munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatásaival.
A külügyek témakörét továbbra is az EU-USA kapcsolatok és a bővítés uralta. A Barack Obama által vezetett adminisztrációval a multilateralizmusról, a közel-keleti békefolyamatról, Afganisztán és Pakisztán kérdéséről, az Oroszországgal való kapcsolatokról és a pénzügyi válság leküzdésével kapcsolatos közös erőfeszítésekről tárgyalnának. Barack Obama várhatóan áprilisban látogat Európába.
Prága határozott üzenetet küldött Horvátország felé, miszerint támogatja a horvátok mihamarabbi csatlakozását, amely más országok számára is jelentős motiváció forrása lehetne. Prága „stratégiai szövetségesként” tekint Törökországra, de a szövegezés jóval óvatosabb az EU keleti tagjelöltje tekintetében. Ankara biztosítékokat kapott arra, hogy a tárgyalások folytatódnak. Egy „Nyugat-Balkán találkozóra” (nem csúcstalálkozó) pedig május 27-29. között kerül majd sor Prágában.
Trió elnökség
A Cseh Köztársaság aktív tagja az elnökségi triónak, melynek célja, hogy több koherenciát és következetességet vigyen az egymást követő elnökségek munkájába. A hosszú távú tervezést erősítendő a három egymást követő elnökség közös stratégiát és prioritásokat dolgoz ki. Ez az új tagállamok számára is segítség, akik először látják el az elnökségi feladatokat. A több tucat elnökséget maguk mögött tudó tagállamok hatékony tanácsokat nyújthatnak így tapasztalatlanabb kollégáiknak.
A 18 hónapos periódusokra való átállásról 2006 tavaszán döntöttek az EU tagállamai. Az első triót Németország, Portugália és Szlovénia alkotta. A csehek a 2008 második felében elnöklő franciákkal és a svédekkel alkotják a második ilyen triót. Közös programjuk 2008 júliusától 2009 végéig tart. Magyarország a harmadik trió tagja lesz, melyet a spanyolok nyitnak meg 2010 januárjában. Tőlük veszi át a stafétát Belgium és 2011 első felében Magyarország. (Lásd Link Dossziénkat Magyarország EU-elnökségéről).
A jelenlegi trió programot 2008. szeptember 2-án mutatták be az Európai Parlamentben (EurActiv.hu 2008.09.03.).
A francia, a cseh és a svéd elnökség elsődleges célja, Európa szerepének erősítése, mondták a szóvivők. Jean Pierre Jouyet, Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára úgy nyilatkozott, hogy ennek egyik előfeltétele a Lisszaboni Szerződés életbelépése, tehát ez a téma mindhárom elnökség számára prioritást kell, élvezzen.
Aggasztó lehet, hogy a csehek ennek ellenére nem említették a stratégiai céljaik között a dokumentum ratifikálását, pedig a cseh parlament egyszer már napirendjére tűzte a szavazást. A voksolást akkor belpolitikai feszültségek miatt halasztották el (EurActiv.com 10/12/08). Az Európai Tanács decemberi döntése alapján azonban az írek második referendumára csak 2009 második felében kerül majd sor - legalábbis több okból ezt tartják valószínűnek a szakértők (EurActiv.hu 2008.12.15.) – így a cseheknek könnyebbség lehet, hogy csak a saját parlamentjükkel kell elfogadtatni a szerződést. Ha a Szerződés eljut a parlamenti szavazásig, az ellenzék minden bizonnyal alkudozni fog a szavazataiért cserébe. A cseh kormány leginkább attól tart, hogy az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (CSSD) a NATO radar elutasítását is feltételként szabja (EurActiv.hu 2008.12.18.).
A cseh elnökséget körül vevő kételyek
A legmagasabb rangú euroszkeptikus, a cseh köztársasági elnök bizonyos tevékenységei aggodalmat keltenek a csehek soros elnökségi előkészületeit kívülről figyelő uniós tisztségviselőkben. Novemberi írországi látogatása és az ír „nem” kampány vezetőjével, Declan Ganley-vel való találkozói, valamint számos vitatott nyilatkozata miatt sokan kételkednek abban, hogy Csehország egységes és határozott arcot tud-e majd adni az Európai Uniónak.
Hannes Swoboda osztrák szocialista EP-képviselő szerint a cseh elnök írországi látogatása „botrányos”, és az eseményt „a lehető legrosszabb kezdetnek” nevezte a hat hónapos cseh elnökség szempontjából.
Mostanra azonban úgy tűnik, hogy Václav Klaus látogatása nem okozott nagy kárt az uniós politikáknak, bár az államfő nem jelent meg a cseh elnökég nyitóünnepségén. A sajtónak akkor úgy nyilatkozott, így akarta mindenki értésére adni, hogy nem szívesen van egy társaságban José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével.
Az is aggodalmat okoz, hogy a cseh kormány meggyengült a nemrég tartott helyi választásokon, ami a cseh parlament felsőházában is az arányok megváltozásához vezetett (EurActiv.hu 2008.12.18.). Topolánek kormánya a Polgári Demokrata Pártból (ODS), a Kereszténydemokrata Pártból (KDU-CSL) és a Zöldekből (SZ) áll. A pártnak nincs többsége a Parlamentben, így több független képviselő bizonytalan szavazatára kell támaszkodjon. Ennek ellenére Topolánek októberben a kormánya ellen indított negyedik bizalmi szavazást is „túlélte”. Ekkor 97 képviselő támogatta és 96 utasította el a jelenlegi koalíciót. A kormány megbuktatásához 101 szavazatra van szükség Csehországban.
A Cseh Köztársaságban a 81 fős szenátusnak egyharmadát minden második évben választáson cserélik le. Topolánek és az ODS idén októberben csak három helyett tudott megszerezni a 26-ból. Összesítve jelenleg az ODS 35 szenátusi hellyel bír, de elvesztette a többségét, amely a választások előtt 41 helyet jelentett számukra. Az ellenzéki Szociáldemokratáknak most 29 helyük van, holott a választások előtt csak 6 képviselővel rendelkeztek a szenátusban.
A cseh sajtó arról írt, hogy Topolánek miniszterelnöki posztja veszélyben van, és akár előrehozott választásokra is sor kerülhet, éppen akkor, mikor az Európai Parlamenti választásokat is tartják, 2009 júniusában. Ez igen rossz hír lenne, hiszen ebben az esetben a cseh kormánynak egyszerre kellene saját politikai jövőjéért küzdenie és az Uniót vezetnie.
Elnökség csere?
Egy német konzervatív európai parlamenti képviselő azt –az igen szokatlan - ötletet is felvetette, hogy Prága és Stockholm cseréljenek elnökséget. A felvetést mindkét fél azonnal elutasította (EurActiv.com 30/10/08).
„Súlyos kétségeim vannak afelől, hogy a csehek az elkövetkezendő hetekben képesek lesznek megoldani a problémáikat,” mondta Ingo Friedrich az EurActiv-nak.
Francia étvágy?
Sokan úgy vélték, hogy az igen aktív francia elnökség is meg fogja kísérelni, hogy 2009. január 1-je után is vezető szerepet játszhasson az európai színtéren. Efelőli aggodalmainak adott hangot Václav Klaus cseh államfő is. Klaus szerint a franciák 2009. elején „elszívják majd a levegőt” a csehek elől (EurActiv.hu 2008.10.24.). A sajtó szerint a franciák már jelezték, hogy továbbra is vezető szerepre tartanak igényt, legkésőbb akkor, mikor a MedUnion élére álltak (EurActiv.hu 2008.07.14.).
Hivatalosabb szinten Sarkozy annyit állapított meg, hogy a folyamatosságra lesz szükség a grúziai válság kezeléséhez. Franciaország sok energiát fektetett a háború utáni rendezésbe, az Uniós (és főleg a francia) jelenlét kulcsfontosságú a területen.
A várakozásokkal ellentétben azonban Sarkozy nem igyekszik az Unió éléről letaszítani a cseheket. Sokat sejtet a francia diplomácia céljairól azonban, hogy a decemberben kirobbant gázai konfliktusra reagálva nem csak a csehek vezette EU-delegáció utazott a térségbe, hogy a kulcsszereplőkkel tárgyaljon, hanem maga Sarkozy is közel-keleti útra indult (EurActiv.hu 2009.01.05.).
Emlékek éve
A Cseh elnökségi programban feltűnően nagy szerepet kapnak a különböző megemlékezések és évfordulók. 2009. május 1-jén lesz öt éve, hogy a 8 kelet-európai állam (Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) és a két szigetország (Ciprus és Málta) csatlakozott az Európai Unióhoz. Erről március 1-2. között Prágában, „EU-bővítés: Öt éve” címmel tartanak konferenciát.
„Húsz éve: A nácizmus és a kommunizmus emléke” címmel egy másik konferenciára kerül sor Június 22-23. között, melyen megemlékeznek a berlini fal leomlásáról is (1989. november 9.). Sőt, szintén a cseh fővárosban kerül sor egy holokauszt-konferenciára június 26-30. között.
Az elnökség tiszteletére Prága 200 koronás emlékérmét bocsátott ki, melyen együtt vannak jelen az európai uniós és a cseh nemzeti szimbólumok.
Vélemények:
Az elnökségi honlapon található videóüzenetében Mirek Topolánek cseh miniszterelnök határozott üzenetet kívánt küldeni a kételkedőknek. "Azt kívánom elmondani, hogy a Cseh Köztársaság és mi, a közigazgatás, készen állunk az elnökségre. A legjobbat fogjuk nyújtani, hogy sikereket érjünk el és együtt fogunk működni másokkal. Képviselni fogjuk a tagállami érdekeket is, melyek egyben az Európai Unió érdekei is. Számomra prioritás az elnökség sikere."
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, a cseh elnökség megnyitó eseménye után a sajtónak azt nyilatkozta, "kezdettől fogva tudtuk, hogy a következő hat hónapban nagyon intenzív munka áll előttünk". Barroso leszögezte: "Tudom, hogy a cseh elnökség nagyon jól felkészült. Ez nagyon fontos lesz most, ha figyelembe vesszük, milyen fontos szerepet játszik majd a Cseh Köztársaság Európa és az egész világ szempontjából. A mi részünkről mindent meg fogunk tenni, hogy ebben a szerepében segtsük cseh barátainkat."
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is el kívánta oszlatni a cseh elnökség körüli aggodalmakat. Decemberi prágai látogatása során egyeztetett a cseh külügyminiszterrel, Karel Schwarzenberggel, majd úgy nyilatkozott: "Nincsenek kétségeim afelől, hogy a cseh európai uniós elnökség sikeres lesz. Meggyőződhettem róla, hogy Csehország jól fel van készülve a feladatok teljesítésére".
Milena Vicenová, a Cseh Köztársaság EU-hoz delegált képviseletének vezetője elmondta, reméli, hogy a hat hónapos elnökség végére a cseh közigazgatás be tudja bizonyítani, hogy nem euroszkeptikus. Vicenova szerint a cseh parlament 2009 elején sikerrel ratifikálja majd a Lisszaboni Szerződést is.
Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke még novemberben biztosította a cseheket, "Csehország az európai uniós elnöksége idején teljes mértékben számíthat Magyarország támogatására". A kormányfő leszögezte, "Magyarország bilaterális alapon és a visegrádi négyek tagjaként is folyamatosan mindent megtesz azért, hogy ez az elnökségi periódus sikeres legyen".
A miniszterelnök kiemelte, hogy a következő három évben három visegrádi ország is EU-elnök lesz. Magyarország 2011 első felében lesz az Unió elnöke, Lengyelország pedig közvetlenül tőlünk veszi át a stafétát. "Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió történetében először ennek a régiónak országai azzal, hogy egymásután hárman elnökök lesznek érdemben befolyásolhatják az EU közös politikáját és így az uniós politikában jobban megjelenhetnek a régió sajátosságai" - hangsúlyozta a kormányfő, majd hozzátette, "Magyarország elvárja Csehországtól, hogy uniós elnöksége idején kiemelten érvényesítse a közép-európai regionális érdekeket. Magyarország konkrétan azt szeretné, ha elmozdulás lenne az Európai Unió közös energiapolitikájában, sikerülne lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal és előrehaladás történne az európai pénzügyi felügyeleti rendszer kiépítése terén".
Az EU-ban aktív vállalatokat tömörítő Eurochambres úgy véli, hogy a csah elnökség "Európa korlátok nélkül" jelmondata "közel áll az üzleti társadalom szvéhez". A téma arra enged következtetni, hogy az európai vállalatok számára adott az "innováció, illetve az egymással és a globális riválisokkal való verseny szabadsága". Az Eurochambres szerint ez lehetőséget ad a növekedésre is.
A szervezet korábban felszólította a cseh elnökséget, hogy emelje fő prioritásai közé a gazdaságélénkítő csomag megvalósítását. Az Eurochambres a kis- és középvállalkozások (kkv-k) igényeit helyezné középpontba, Véleményük szerint a legfontosabb a kkv-k finanszírozási lehetőségeinek növelése lenne, amihez az Európai Beruházási Bank kölcsöneit kellene gyorsan és közvetlenül a felhasználókhoz eljuttatni. A garancia-sablonok és a hiteltámogatás rendszerének fejlesztését is szükségesnek tartják.
A vállalkozói szervezet azt szeretné, ha a csehek biztosítanák az Európai Kisvállalkozói Törvény (EKT) akciótervének megvalósítását "2009 legelejétől fogva". Különösen sürgősnek tekintik, hogy "a tagállamok kidolgozzák a közép- és hosszútávú nemzeti tervüket, hogy biztosítság az EKT folyamatos haladását".
Az ENSZ Menekültügyi Főbizottsága (UNHCR) a cseh elnökség jelmondatával azonos elnevezésű állásfoglalást adott ki . Az "Európa korlátok nélkül" című dokumentumban a nemzetközi szervezet a menekültekkel kapcsolatos uniós politika hiányosságaira hvja fel a figyelmet és ajánlásokat tesz az EU soros elnökének. "Az UNHCR továbbra is komolyan aggódik amiatt, hogy az EUrópai Unió hatályos szabályozása és jelenlegi gyakorlata szerint a nemzetközi védelemre szoruló személyek nem feltétlenül találják ezt meg az Európai Unió területén," mondta a szervezet képviselője Genfben a New Europe-nak. Az UNHCR felszóltotta a cseh elnökséget, biztosítsa, hogy az EU bevándorlási politikájának kialakítása során figyelembe veszik a menekültekre és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi jogi szabályokat.
