Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2009. június 4-7.: EP-választások
- 2009. június 18-19.: az Európai Tanács ülése, ahol az állam- és kormányfők megtárgyalják az európai parlamenti választások eredményeit és napirendre kerül annak a lehetősége, hogy a Bizottság mandátumát meghosszabbítsák.
- 2009. július 1.: Svédország veszi át az Unió soros elnöki tisztjét, aki mindkét esetre, a Lisszaboni, vagy a Nizzai Szerződésre nézve is kidolgozza egy új Bizottság felállításának lehetséges forgatókönyveit.
- 2009. október: az ír népszavazás várható időpontja.
- 2009. november 5-6.: kései EU-csúcs, mely az ír népszavazás eredményeit elemzi és véglegesíti a Bizottság felépítésére vonatkozó terveket.
Összefoglalás:
Politikai szinten továbbra sem lehet tudni, hogy jövőre hány tagja lesz a Bizottságnak, illetve, hogy a jelenlegi tagok közül, ki indul újra a biztosi posztért.
Intézményi szinten az íreknek újra kell szavazniuk a Lisszaboni Szerződésről. Amíg ennek a referendumnak az eredményét nem látjuk, nem lehet megmondani azt sem, hogy mikor áll munkába, és hány tagja lesz az új Bizottságnak.
Témakörök:
Újra nemzeti színekben
Az EurActiv januárban tárta a nyilvánosság elé az értesüléseit, miszerint új Európai Bizottságban akár húsz új arc is szerepelhet (EurActiv.com 28/01/09). A jelenlegi tagok közül legtöbben saját tagállamukban kívánják tovább építeni politikai karrierjüket.
Az Európai Unió gyakorlatában megszokott, hogy a biztosok még a mandátumuk lejárta előtt, vagy egy ciklus után, nemzeti posztokra cserélik brüsszeli széküket. 2008-ban Peter Mandelson kereskedelmi biztos (EurActiv.com 06/10/08), és Franco Frattini igazságügyi biztos (EurActiv.com 10/03/08) engedett hazája hívó szavának.
Ilyenkor az adott tagállam mást kénytelen a biztos helyére jelölni, ami bőséges táptalajként szolgál a kritikusok számára. A bírálók szerint ezek a személycserék adminisztratív szempontból gyengítik a Bizottságot és rontják annak megítélését. Ezek a vélemények hangzottak el akkor is, mikor Dalia Grybauskaitė költségvetési biztos februárban bejelentette, elhagyja Brüsszelt, és indul a litván elnökválasztáson (EurActiv.com 27/02/09).
Idén különösen érdekes, hogy számos biztos inkább átpártolna az Európai Parlamentbe. A biztosokat övező szakmai-politikai tekintély a közvélemény szemében hitelt ad pártjuk EP-listájának. Azoknak, a biztosoknak, akik úgy döntöttek, visszatérnek hazájukba, és aktívan részt vesznek a kampányban, le kellett mondaniuk posztjukról. Ha azonban csak a nevüket adják a listához, hivatalosan nem kell elhagyniuk széküket. Ennek eredményeképpen egy biztos elméletben felvetetheti nevét egy párt listájának élére úgy, hogy közben Brüsszelben is ellátja teendőit, majd megválasztása után visszalép és továbbra is a Bizottság kötelékében marad, míg mandátumát a listán következő jelölt kapja.
Poul Nyrup Rasmussen, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke az EurActiv-nak nyilatkozva elmondta, „egyes biztosok arra használják posztjukat, hogy jelöltként mutassák be önmagukat. Ez helytelen, és a Bizottság elnökének ragaszkodnia kellene hozzá, hogy aki ilyet tesz, mondjon le.”
A gyakorlatot erősen helytelenítő Rasmussen szerint a „biztosok pártpolitikusok,” ugyanakkor „hivatalos kötelességüket élesen el kell különíteniük a politikai tevékenységüktől”.
A pártelnök úgy véli, a Bizottság működési szabályzatában van a hiba, melyet „már régen” felül kellett volna vizsgálni. „Jobb lenne, ha lemondásra köteleznék a biztosokat, amint elfogadják a jelölést. Nem értek egyet azzal, hogy a biztosok csak a kampány időszakára mondjanak le. Olyan ez, mintha biztosnak lenni nem lenne fontos feladat, és a biztos csak úgy leléphetne, ha érdekesebb munkát talál.” – mondta Rasmusen.
Barroso ismételne
2008 júliusában Barroso bejelentette, szeretne újabb öt évet eltölteni a Bizottság elnökeként, így újrajelölése sokak számára a legutóbbi időkig teljesen biztosnak tűnt. Ugyanakkor a gazdasági válság bizonyos mértékig rontja az ismétlés esélyeit.
Korábban úgy tűnt, hogy Barroso-t támogatja az erős pozíciókkal rendelkező európai jobbközép vezetők jelentős többsége – például a német Angela Merkel, a francia Nicolas Sarkozy, az olasz Silvio Berlusconi, a luxemburgi Jean-Claude Juncker és az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering is – valamint néhány balközép politikus is (a spanyol José Luis Rodríguez Zapatero és a portugál José Sócrates).
Meglepetésként szolgált, hogy Sarkozy elnök a március 1-jei rendkívüli EU csúcs utáni beszédében már nem biztosította feltétlen támogatásáról a korábbi portugál miniszterelnököt, és javasolta, az uniós vezetők a várják meg a döntéssel a Lisszaboni szerződésről szóló második ír népszavazást. (EurActiv 03/03/09) Korábbi sajtóértesülések szerint Angela Merkel is Barroso támogatására készült – mindössze az elnök válságkezelési módszereit bírálta volna – ám az EurActiv információ szerint, a német kancellár elállt ettől a szándékától.
Június 11-én Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök közösen tartott sajtótájékoztatón ismét egyértelművé tették, hogy a Bizottság jelenlegi elnöke, José Manuel Barroso iránti bizalmuk nem feltétlen: “felszólítjuk (Barroso-t), hogy második ciklusa előtt tisztázza, és tegye hivatalossá álláspontját és programját”, hangsúlyozták az államfők (EurActiv.hu 2009.06.11.).
A kedvezőtlen fordulatok ellenére Barroso-t továbbra is sokan támogatják az Európai Tanácsból. (Ez a szerv rendelkezik a Bizottság elnökének kinevezési jogával.)
Az új Parlament is befolyással lehet a Bizottság elnökének megválasztására Az újonnan megválasztott Parlament első, júliusi plenáris ülésén, titkos szavazást tart a Bizottság elnökének személyéről. A szavazáson csak az állam- és kormányfők által jelölt személyről szavazhatnak a képviselők. Ha elutasítják, az Európai Tanácsnak új jelölttel kell előállnia. A szavazás kimenetele bizonytalan, hiszen az új parlament jóval heterogénebb összetételű, mint az előző ciklusban, ráadásul az „ellenzéki” Zöldek, Liberálisok és Szocialisták egyre hangosabb kampányt folytatnak Barroso félreállítása érdekében (EurActiv.com 10/06/09).
Az Európai Néppártnak (EPP) szövetséget kell kötnie a tőle balra elhelyezkedő pártokkal, ha az Európai Bizottság jelenlegi elnökét, José Manuel Barrosót újra szeretné választani.
A Zöldek képviselőcsoportja az egyetlen, akik több helyet tudtak szerezni az új Parlamentben. A párt már régóta ellenzi Barroso újrajelölését, ennek érdekében indították az „Állítsuk meg Barrosót!” elnevezésű kampányukat
A lisszaboni hatás: hogyan bonyolítja az ír újraszavazás a helyzetet
A 2009-es év egy lényeges ponton különbözik a megszokottól: miután jelenleg bizonytalan a helyzet a Lisszaboni Szerződéssel és annak tagállami ratifikációjával kapcsolatban, az Unióban egyszerűen intézményi káosz uralkodik.
A jelenlegi európai választásokat a Nizzai Szerződés hatálya alatt tartják, amely amellett, hogy csökkenteni fogja az EP képviselők létszámát, azt is előírja, hogy a Bizottság létszámát is legalább eggyel le kell faragni (azaz maximum 26 tagja lehet).
Az EU vezetői várhatóan a június 18-19-én Brüsszelben tartandó Európai Tanács ülésen tárgyalnak arról, kit jelöljenek az Európai Bizottság élére. Franciaország és Németország igyekeznek későbbre halasztani a hivatalos jelölést.
A helyzet rendezésére, hogy hogyan és mikor kezdheti meg műkődését az új testület, jelenleg három forgatókönyv van:
Az első verzió szerint a jelenlegi 27 fős testület megtartja létszámát amíg Írországban – az eddigi várakozások szerint 2009 októberében – újra népszavazást tartanak a Lisszaboni Szerződésről. A svéd EU elnökség már be is jelentette, hogy az Európai Tanács szokásos őszi csúcstalálkozóját a megszokottnál jóval később, november 5-6-án tartja, megvárva az ír eredményeket.
A legutóbbi információk szerint azonban az Európai Unió vezetői elvetették a Bizottság mandátumát meghosszabbítását célzó elképzelést, így egy új menetrend látszik kibontakozni: Írországot akarják rávenni, hogy gyorsítsa fel a ratifikációs eljárást. Ha Dublin kötélnek áll, és a Lisszaboni Szerződést szeptemberben elfogadják, lehetővé válik, hogy októberben már az új szabályok szerint nevezzék ki a Bizottság új elnökét. (EurActiv.hu 2009.06.16.).
Írország miniszterelnöke, Brian Cowen az elmúlt napokban több európai vezetővel is egyeztetett annak érdekében, hogy a második ír népszavazásra október helyett már szeptemberben sor kerülhessen.
Ha az írek igennel szavaznak, és a Lisszaboni Szerződés hatályba lép - várhatóan egy ír „igen” után Lengyelország és Csehország is ratifikálná a szerződést - így új Bizottságot neveznének ki, országonként egy biztossal, az írekkel 2008 decemberében kötött megállapodásnak megfelelően. (EurActiv.hu 2008.12.15.).
A jelenlegi harmadik szcenárió azt az esetet veszi alapul, ha az ír választók nemmel szavaznak. Akkor a nizzai feltételek alapján az új Bizottság létszámát legalább egy fővel csökkenteni kell. Emiatt a novemberi csúcson dönthetnek úgy, hogy a bizottsági posztokat megegyezés szerint rotációs alapon cserélik, vagy alternatívaként a minimális eggyel csökkenthetik a létszámot, a közös kül-és biztonságpolitika magas rangú képviselőjét is de facto biztosként számolva.
Titokban olyan hírek is terjednek, hogy néhány európai politikus „a probléma miatti elkeseredésében” arra kérte az íreket, hogy ha szavazóik másodszor is elutasítják a Lisszaboni Szerződést, akkor mondjanak le a biztosi pozíciójukról, hogy a nizzai kritériumok teljesülhessenek.
Németország nyomást gyakorol mind Írországra, mind a Cseh Köztársaságra valamint Lengyelországra is. Berlin nemrég azt mondta, ha a Lisszaboni Szerződés nem lép életbe, 12, „maximum 18 fős” Európai Bizottságra tesz majd javaslatot, és diplomáciai források szerint utalt arra, hogy „a problémás országok” nem kapnának helyet a testületben.
Név és pozíció | Politikai Párt (Európai Párt) | Ország | Álláspont |
|---|---|---|---|
José Manuel Barroso Elnök | Partido Social Democratica (EPP) | Portugália | Barroso valószínűleg a következő ciklusban is bizottsági elnök lesz. (EurActiv.hu 2009.06.19.) |
Margot Wallström Alelnök Intézményközi kapcsolatok és kommunikációs stratégia | Sveriges socialdemokratiska arbetareparti (PES) | Svédország | Miután két cikluson át szolgált, Wallström most vissza fog lépni. A lehetséges utóda az európai ügyekért felelős Cecilia Malmström (ALDE) vagy a korábbi miniszterelnök PM Carl Bildt (EPP). |
Günter Verheugen Alelnök Vállalkozáspolitika és ipar | Sozialdemokratische Partei (PES) | Németország | Mivel Verheugen nyugdíjba vonul, várhatóan egy két esélyes verseny lesz a korábbi CDU főtitkár, Peter Hintze (EPP) és az Európai Szocialisták elnöke, Martin Schulz (PES) között. |
Jacques Barrot Vice President Igazságügy, szabadság és biztonság | Union pour un Mouvement Populaire (EPP) | Franciaország | Ugyan Barrot szeretne francia biztos maradni, egyre több pletyka utal arra, hogy Nicolas Sarkozy a mezőgazdasági minisztert, Michel Barniert (EPP) támogatja. Szakértők az Autorité des marchés financiers elnökét, Jean-Pierre Jouyet-t is elképzelhetőnek tartják. |
Siim Kallas Alelnök Igazgatási ügyek, pénzügyi ellenőrzés és csalás elleni küzdelem | Eesti Reformierakond (ALDE) | Észtország | Kallast várhatóan újra jelölik, a kormány is támogatja és ráadásul lehet, hogy ugyanezt a biztosi pozíciót kapja meg. |
Antonio Tajani Alelnök Közlekedés | Il Popolo della Libertà (EPP) | Olaszország | Tajanit várhatóan újra jelölik. |
Viviane Reding Információs | Chrëstlech Sozial Vollekspartei (EPP) | Luxemburg | Várhatóan harmadik ciklusát kezdheti majd meg az új Bizottságban ugyanazon poszton Reding, miután győzelemre vezette pártját az EP választásokon. |
Stavros Dimas Környezetvédelem | Νέα Δηµοκρατία (EPP) | Görögország | Dimas törekszik rá, hogy újrajelöljék, jóllehet a kiemelt fontosságú környezetvédelmi posztot egy nagy ország, például az Egyesült Királyság jelöltje tölti majd be. |
Joaquín Almunia Gazdasági és | Partido Socialista Obrero Español (PES) | Spanyolország | Almunia lehetséges, hogy spanyol pénzügyminiszter lesz. Szakértők a korábbi igazságügyi minisztert, az EP választásokon a szocialistákat vezető López Aguilart tartják elképzelhetőnek, mint új spanyol biztost. |
Danuta Hübner Regionális politika | (nem tagja egyik pártnak sem) | Lengyelország | Hübner az EP választásokon a Civil Platformot (EPP) vezette, jóllehet nem tagja a pártnak. A lengyelek már meg is nevezték az utódját az eddig EP képviselő, Janusz Lewandowski személyében. |
Joe Borg Tengeri ügyek és halászat | Partit Nazzjonalista (EPP) | Málta | Borg szeretne máltai biztos maradni, de lehet, hogy országának állandó uniós képviselője, Richard Cachin Carmana kerül a helyére. |
Dalia Grybauskaité Pénzügyi programozás | Homeland Union - Christian Democrats (EPP) | Litvánia | Grybauskaité elhagyta a Bizottságot, hogy litván elnök legyen. A híresztelések szerint a külügyminiszter, Vygaudas Ušackas páylázik a biztosi posztra és ő lehet a befutó, jóllehet mások a korábbi miniszterelnököt, Kazimira Prunskienė jobban szeretnék. |
Janez Potočnik Tudomány és kutatás | Nem tagja egyik pártnak sem, de az EP-ben együttműködik az ALDE-val. | Szlovénia | Bár Potočnik pártatlan, állítólag élvezi az új koalíció támogatását és újra jelölhetik is. A várakozások szerint a korábbi szlovén miniszterelnök, Anton Rop (PES) is befutó lehet. |
Ján Figel Oktatás, képzés, kultúra és ifjúság | Kresťanskodemokratické hnutie (EPP) | Szlovákia | Figel várhatóan nem marad Brüsszelben, mivel pártja nem tagja a kormánynak. A szlovák EU nagykövet, Maros Šefcovic neve merült fel, mint lehetséges utód. |
Olli Rehn EU-bővítés | Suomen Keskusta (ELDR) | Finnország | A finn miniszterelnök, Matti Vanhanen megerősítette, hogy a finnek jelöltje Rehn marad és ő is kifejtette, hogy szeretne Brüsszelben maradni. Ha a Lisszaboni Szerződést ratifikálják, ő lehet a Unió kül-és biztonságpolitikai magas rangú képviselője. |
Louis Michel Fejlesztés és humanitárius segítségnyújtás | Mouvement Réformateur (ELDR) | Belgium | Michelnek át kell adnia helyét egy flamand politikusnak a belga nyelvi rotációs elveknek megfelelően. A belga külügyminiszter Karel de Gucht (ALDE) tűnik a legbiztosabb jelöltnek, de a korábbi miniszterelnök, Yves Leterme is kifejezte érdeklődését a biztosi poszt iránt. |
László Kovacs Adózás és vámunió | Magyar Szocialista Párt (PES) | Magyarország | Kétséges Kovács újrajelölése. Egyelőre más nevek még nem merültek fel a magyar biztosi posztra. |
Neelie Kroes Versenypolitika | Volkspartij voor Vrijheid en Democratie (ELDR) | Hollandia | Kedvező brüsszeli megítélése ellenére nem valószínű, hogy újra jelölik majd. A lehetséges utódok között van a NATO főtitkár Japp de Hoop Scheffer, az európai ügyekért felelős miniszter, Frans Timmermanns (PES) és a korábbi mezőgazdasági miniszter, Cees Veerma. |
Mariann Fischer Boel Mezőgazdaság és vidékfejlesztés | Venstre (ELDR) | Dánia | Fischer Boel várhatóan visszalép majd. Szakértők szerint a dán biztosi hely még nyitott. |
Benita Ferrero-Waldner Külkapcsolatok és európai szomszédsági politika | Österreichische Volkspartei (EPP) | Ausztria | Miután Waldnert nem támogatja saját kormánykoalíciója, nem valószínű, hogy újra biztosként dolgozhat Brüsszelben. Szakértők szerint a korábbi alkancellár és pénzügyminiszter Wilhelm Molterere vagy a korábbi szövetségi kancellár Wolfgang Schüssel válthatja őt. |
Charlie McCreevy Belső piac és | Fianna Fáil – An Páirtí Poblachtánach (UEN) | Írország | McCreevy távozni fog. Megfigyelők szerint a jelöltek között van a korábbi miniszterelnök John Bruton (EPP), a korábbi EP elnök Pat Cox (ALDE), az egészségügyért és a családért felelős miniszter Mary Harney (ALDE), a közlekedési miniszter Noel Dempsey (UEN) és Maire Geoghegan-Quinn, az Európai Számvevőszék tagja. |
Vladimír Špidla Foglalkoztatás, | Česká strana sociálně demokratická (PES) | Cseh Köztársaság | Špidla úgy tűnik maradni szeretne még egy ciklusra, azonban pártja jelenleg ellenzékben van a hazai parlamentben. Állítólag Alexander Vondra (EPP), az európai ügyekért felelős miniszter az új jelölt. |
Andris Piebalgs Energia | Latvijas Ceļš (ELDR) | Lettország | Piebalgs lehet, hogy megválik biztosi pozíciójától a belpolitikai változások miatt. |
Meglena Kuneva Fogyasztóvédelem | Nacionalno dviženie za stabilnost i vazhod (ELDR) | Bulgária | Kuneva nagy népszerűségnek örvend Brüsszelben és valószínűleg újra jelölik, miután az EP választásokon is a legnépszerűbbnek bizonyult. |
Leonard Orban Többnyelvűség | (Nem tagja egyik pártnak sem) | Románia | Annak ellenére, hogy Orban szeretne újra biztos lenni, nem valószínű, hogy újra jelölik. A várakozások szerint a korábbi EU-s főtárgyaló, Vasile Puscas vagy a nagy tiszteletnek örvendő EP képviselők Adrian Severin és Rovana Plumb jöhetnek számításba, mint román biztosok. |
Androulla Vassiliou Egészségügy | Enomeni Dimokrates (ELDR) | Ciprus | Vassiliou szeretne egy teljes cikluson át biztos lenni és valószínűleg újra jelölik majd. |
Catherine Ashton Kereskedelem | The Labour party (PES) | Egyesült Királyság | Asthon nagy valószínűséggel még egy cikluson át tagja lesz a Bizottságnak. A közlekedési miniszter, Geoff Hoon lehet a másik opció. |
