Hirdetés
Mérföldkövek:
- 2009. Július 8-10.: A G8-ak csúcstalálkozója az olaszországi L'Aquila-ban.
- 2009. Szeptember 27.: Szövetségi választások Németországban.
- 2009. Október 2: A második ír népszavazás a Lisszaboni Szerződésről.
- 2009. Október: Az új Európai Bizottság beiktatása.
- 2009. Október 29-30.: Európai csúcstalálkozó Brüsszelben.
- 2009. November 1.: Az Európai Bizottság első munkanapja.
- 2009. November 9.: A berlini fal leomlásának 20. évfordulója.
- 2009. December 10-11.: Európai csúcstalálkozó Brüsszelben.
- 2009. december 7-18.: Koppenhágai éghajlatváltozásról szóló konferencia (COP 15). az ENSZ éghajlatváltozással kapcsolatos keretrendszerének 2012 utáni alakulásáról folyó tárgyalások tervezett lezárása.
- 2010. január 1-én a spanyol elnökség megkezdte az újfajta spanyol-belga-magyar elnökségi trió munkáját.
Összefoglalás:
2009. július 1-je és december 31-e között Svédország volt az Európai Unió soros elnöke, ő vezette utoljára a csúcstalálkozókat (az Európai Tanácsét, ami az EU állam- és kormányfőiből áll), és a tagállamok minisztereinek találkozóit. 2009. december 1-én hatályba lépett a A Lisszaboni Szerződés, ami alapvetően megváltoztatta a soros elnökség intézményét.
Svédország mottója: „Szembe nézünk a kihívásokat”. Stockholm nehéz időben vettei át az EU irányítását, amikor bizonytalanság uralkodott az Unió új intézményi szerkezete körül, ráadásul Európa 1930-as évek óta a legsúlyosabb gazdasági válsággal küzdött.
Már kiválasztották azokat a svéd tisztviselőket, akik a koppenhágai éghajlatváltozásról szóló konferenciára készülnek, ahol a remények szerint megszületik a Kiotói Jegyzőkönyv utóda (lásd EurActiv.hu Link Dossziék: Éghajlatváltozás: A Koppenhágába vezető út)
Más nehéz feladatok is tornyosulnak Stockholm előtt. A világgazdasági válság továbbra is kezelésre szorul, de –így vagy úgy- le kell zárni a Lisszaboni Szerződés ratifikációját is. Le kell vezényelnie a Bizottság következő elnökének kiválasztásával kapcsolatos tárgyalásokat, és a Lisszaboni Szerződés hatályosulása esetén mindezek mellett ki kell jelölni az Európai Tanács első állandó elnökét, valamint az EU első kül- és biztonság politikai főképviselőjét. Az utóbbi két pozíciót a Lisszaboni Szerződés tartalmazza (lásd Link Dosszié: A Lisszaboni Szerződés).
Főbb témák:
A svéd kormány a következőkben jelölte meg EU elnökségének céljait:
- Hatékony, nyílt és eredményközpontú elnökség megvalósítása, ami egész Európa javát szolgálja;
- Az EU közös ügyeinek és Svédország saját ügyeinek előmozdítása, és;
- Svédország szerepének erősítése az EU-n belül, az EU érdekeinek szolgálata és az EU helyzetének megerősítése a világban.
Folytonosság és tanulság
A svéd kormány úgy tűnik, képes különbséget tenni törekvései és a reális célok között, hogy a hat hónapos elnökség alatt mit érhet el az ország.
A svéd elnökség a tennivalói nagy részét örökölni fogja, mert a 2009 második felében elintézésre váró ügyek többségében már korábban kerültek napirendre. A cseh elnökség például nehezen vitte véghez a terveit, mert a kormány a ciklus felénél összeomlott, és az előre hozott választások után egy ügyvezető kabinet vette át helyét (lásd EurActiv.hu 2009.04.06.).
A trió elnökség új intézményi újítás, amely három egymást követő elnökség szoros együttműködését követeli meg. Ahogy az állandó elnök posztjának létrehozása, ennek az újításnak is az a célja, hogy az Unió hat hónapnál hosszabb távol is hatékonyan tudjon tervezni. Ennek keretében 2008. július elseje óta a svéd tisztségviselők együtt dolgoznak francia és cseh kollégáikkal (EurActiv 20/11/08). A három ország közösen dolgozta ki saját 18 hónapos munkaprogramjukat a 2009. július 1-je és december 31-e közötti időszakra vonatkozóan, ami tartalmazza azokat az ügyeket, amelyekkel véleményük szerint ezen időszak alatt foglalkozni kell.
Svédország tanult az elődei hibájából, az EU elnökeinek ugyanis gyakran kell előre nem látott válságokkal szembenézniük. Franciaországnak váratlan fejleményekkel kellett megbirkóznia 2008 második felében. Az Oroszország és Grúzia közötti rövid háború és a világgazdasági válság teljes mértékben felborította a tervezett politikai napirendet.
Ezekből a tapasztalatokból okulva Svédország felismerte, hogy az EU elnökének fel kell készülnie a váratlan eseményekre, és ezért saját tervei megvalósítására csak korlátozott lehetőségei vannak.
Intézményi szintű hibaelhárítás
Christian Danielsson, Svédország az Európai Unióhoz delegált állandó képviselője kijelentette, Stockholm gondoskodik róla, hogy a Lisszaboni Szerződés, hatályba lépésének „első napjától kezdve” jól működjön. Az ő szavai szerint ez magában foglalja a Tanács szervezeti változásait, és az EU jövőbeni diplomáciai testületére, költségvetési eljárásaira és az új bel- és igazságügyi együttműködés döntéshozatali eljárására való „reagálást” is.
Az első napirendi pont José Manuel Barroso második bizottsági elnöki periódusának elfogadtatása lett volna. Svédország egy ideig úgy tűnt, rögtön szembe kerül Franciaországgal és Németországgal, Stockholm ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy Barrosót azonnal jelölje az Európai Tanács, miközben Párizs és Berlin bár szintén támogatják Barrosót, szerettek volna előbb tárgyalni az újonnan megválasztott Európai Parlamenttel, míg közös álláspontra nem jutnak (EurActiv 2009. 06. 12.). Svédország véleménye szerint válság idején, az Uniónak szüksége van egy hatalma teljében lévő elnökre, és az Európai Tanács júniusi ülésén végül ez az álláspont győzedelmeskedett (EurActiv.hu 2009.06.19.) Bár Reinfeldt mindvégig sürgette Barroso elnöki újraválasztását az intézményi légüres tér elkerülése érdekében, július 7-én bejelentette, hogy a Barroso nem kap júliusban megerősítést az EP-től, mint ahogy azt Svédország szerette volna. "Tiszteletben tartom a Parlament nézeteit, de remélem nemsokára sor kerül a szavazásra", nyilatkozta a svéd miniszterelnök.
Öregedő társadalom és a gazdaság
Svédország öregedő társadalma hagyományosan magas színvonalú szociális hálóban él. A problémával nyilvánvalóan foglalkozni kell, ezért a svéd elnökség szeretné azt előtérbe helyezni, és összekapcsolni a kontinenst sújtó gazdasági visszaesés kezelésével.
Svédország arra a nagyarányú államadósságra is fel szeretné hívni a figyelmet, amelyet sok tagállam a válság elleni küzdelem során felhalmoz. Ezért központi kérdés lesz, hogy a tagállamok államháztartását fenntartható szintre állítsák vissza. Svédország nem tagja az eurózónának, költségvetési hiánya mégis kisebb, mint a legtöbb eurózónához tartozó országé.
Fredrik Reinfeldt, svéd miniszterelnök a stabilitás visszaállítása érdekében konstruktív tárgyalásokat akar kezdeményezni a nemzeti költségvetési politikákról. „Közös kiutat kell találnunk, ha szeretnénk visszatérni a stabilitási és növekedési paktum szabályaihoz,” jelentette ki, hozzátéve, hogy a gazdasági válság miatt jelentős nyomás nehezedik a nemzeti költségvetésekre.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint Svédországot súlyosan érintette a gazdasági visszaesés, GDP-je várhatóan 6 százalékkal csökken. Az IMF ugyanakkor úgy véli, hogy a svéd pénzügyi szervek hidegvérrel kezelték az országot érő gazdasági kihívásokat. Szakértők szerint egy olyan kicsi és nyitott gazdaságnak, amilyen Svédországé, a gazdasági fellendülés mértéke nagyban függ a világ többi részén végbemenő fejlődéstől.
Reinfeldt nemrégiben azt nyilatkozta Brüsszelben (EurActiv 2009. 06. 10.), hogy a svéd elnökség egy jobb pénzügyi felügyeleti rendszer felállítására koncentrál majd, mert ebben látják a működőképes pénzpiac és bizalom helyreállításának eszközét. Az új pénzügyi rendszert Stockholm a de Larosière jelentésnek megfelelően képzeli el.
Stockholm azt várja a Bizottságtól, hogy konkrét törvényjavaslatokkal álljon elő a de Larosière jelentés gyakorlati megvalósítására.
A Lisszaboni terv átalakítása
Christian Danielsson, Svédország az Európai Unióhoz delegált állandó képviselője elmondta, hogy az elnökség tovább szeretne lépni a növekedést és foglalkoztatást célzó lisszaboni stratégia kapcsán is. Legfőképpen a munkanélküliség megszűntetésre fekteti majd a hangsúlyt. Több, mint 100 millió , aktív korú európai volt állás nélkül már a gazdasági válság előtt is. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy ezek az emberek a társadalom peremére kerüljenek, "nagyon fontos, hogy még a válságos időkben is, lehetőséget biztosítsunk a munkaerőpiacon kívül rekedtek számára az újrakezdésre", nyilatkozta Sven Otto Littorin, svéd munkaügyi miniszter. A végső cél, hogy az újragondolt stratégiáról megállapodás szülessen, melyet 2010 márciusában vagy júniusában, a spanyol elnökség alatt lehetne tető alá hozni.
Stockholm azon az állásponton van, hogy a jelenlegi helyzetben a munkanélküliség égető problémáját nem lehet csak nemzeti szinten megoldani, hanem fel kell használni az EU új lisszaboni célkitűzéseit is.
Éghajlatváltozás és széndioxid-adó
Svédország erősen elkötelezett amellett, hogy merész lépéseket tegyen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és úgy véli, hogy a nagy szavak ellenére a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése még várat magára. Az EU soros elnökeként Svédország biztosítani kívánja, hogy Európa sokkal erőteljesebben lépjen fel a többoldalú tárgyalások e kritikus szakaszában, ami várhatóan decemberben éri el tetőpontját, ha a koppenhágai ENSZ csúcstalálkozón létrejön az éghajlatváltozásról szóló globális megállapodás.
Stockholm szerint az igazi kihívást az jelenti, hogy más fejlett országok, legfőképpen az Egyesült Államok, legalább akkora részt vállaljanak magukra, mint az Európai Unió. A másik kihívás, hogy segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak, ahol már érezhető az éghajlatváltozás, valamint, hogy tiszta energiájú fejlődési útra tudják terelni őket.
Stockholm tisztában van vele, hogy a csatát két fronton kell megvívni: egyrészt biztosítani kell az EU-n belüli, illetve a nemzetközi partnerekkel való a külső koordinációt, ez utóbbihoz értve az Egyesült Államokat, Kínát, Indiát és Oroszországot. A tárgyalások különböző szinteken folynak majd – kétoldalúan valamint az ENSZ és a G8 keretein belül.
Svédország emellett úgy látja, hogy az EU kibocsátáskereskedelmi-rendszere, ami az üvegházhatású gáz kibocsátásnak mindössze 40 százalékát fedi le, nem elégséges az éghajlatváltozás elleni gyors és hatékony fellépéshez. „Szén-dioxid-adóra van szükség,” jelentette ki Frederik Reinfeldt miniszterelnök nemrégiben (EurActiv 2009. 06. 10.), amikor a svédországi pozitív tapasztalatok hasznosításáról beszélt.
Svédország mellett más EU tagállamok is adót vetnek ki a szén-dioxid-kibocsátásra: Finnország, Dánia és Szlovénia (EurActiv12/05/09), miközben Franciarország nem régiben jelezte, hogy 2011-ig szintén szeretné bevezetni (EurActiv 12/06/09).
1990 eleje óta többször megkísérelték egy egységes széndioxid-adó bevezetését az EU egész területén. Az EU széndioxid-adója azonban sohasem vált valósággá, mivel az olyan országok, mint Nagy-Britannia és Franciaország nem volt hajlandó az adózással kapcsolatos hatáskörét átengedni az EU-nak.
Nagy előrelépést jelentett a G8-ak olaszországi csúcstalálkozóján (július 8-10), hogy az amerikai miniszterelnök, Barack Obama, bejelentette, hogy a szeptemberi G20-as pittsburgh-i csúcstalálkozón nagy hangsúlyt fog kapni a klímaváltozás, ahol reményei szerint a pénzügyminiszterek konkrét pénzügyi javaslatokat dolgoznak majd ki a fejlődő országok kibocsátás-csökkentő intézkedéseinek finanszírozására.
Igazság, szabadság és biztonság
Miközben a holland elnökség alatt 2004-ben elindított nagyszabású Hágai Program a végéhez közeledik, Svédország egy újabb 5 éves tervet szeretne elindítani. Ez közös menekültügyi politikát, együttműködést polgári és büntető ügyekben, valamint közös bevándorlási politikát tartalmazna.
Svédország reméli, hogy a decemberi uniós csúcstalálkozón elfogadják a „Stockholm Programot”, és egyértelművé teszik az EU menekültügyi és bevándorlással kapcsolatos kérdésekről, a nemzeti szintű bűnüldözésről és a terrorizmus elleni együttműködésről vallott álláspontját. Svédország kijelentette, hogy a program nagyobb hangsúlyt fog fektetni a polgári jogokra.
Balti-tengeri törekvések
A környezetvédelem és a versenyképesség szempontjait szem előtt tartva, Svédország szorosabb együttműködést szeretne kiépíteni a Balti-tenger térségében, ahogyan korábban a francia elnökség alatt a Földközi-tenger térségében, és a cseh elnökség alatt létrehozott Keleti partnerség.
Stockolm hangsúlyozza, hogy regionális törekvései „mikro-regionálisak” a többi jelenlegi kezdeményezéshez képest, és hogy csak EU tagállamokat vehetnek benne részt, az Unióval szomszédos országok nem. A cél az, hogy a már meglévő EU szabályozást használják fel a lehető leghatékonyabban, biztosítva ezzel, hogy a régió nem szigetelődik el az Unió többi részétől. Ez azért is hasznos, mert a Balti-tenger Európa egyik legszennyezettebb tengere. Svédország továbbá alig várja, hogy „eladhassa” a tapasztalatait más régióknak, és tud a Duna területén lévő hasonló kezdményezésről.
Az Európai Bizottság júniusban benyújtotta a javaslatát, és az EU vezetői várhatóan az októberi csúcstalálkozón fogadják el hivatalosan, a hozzátartozó akciótervvel együtt (EurActiv 11/06/09)
Bővítés és szomszédok
Svédország abban bízik, hogy ősszel az EU feloldja azoknak az országoknak a vízumkötelezettségét, amelyek megfelelnek a követelményeknek (valószínűleg Macedónia, Montenegró és Szerbia esetében).
Carl Bildt, svéd külügyminiszter, a parlamenti külügyi bizottság (AFET) július 21-i ülésén bemutatta a svéd elnökség külpolitikai prioritásait, amely során részletesen kitért a délkelet-európai régió integrációs törekvéseire. Bildt kimelte, hogy a horvát-szlovén határvitában mindkét fél túl messzire ment, valamint elmondta, hogy sürgős változtatásokra és megegyezésekre lenne szükség Bosznia és Hercegovina belügyeiben, ha azt akarják, hogy az Unió eltörölje velük szemben a vízumkötelezettséget. (
EurActiv 2009.07.22.)
Ami a Prágában május 7-én indult EU Keleti partnerséget illeti, Stockholm „a végrehajtási fázisra” készül, ahol a tervekben megálmodott szervezetek valósággá válnak.
Transzatlanti kapcsolatok
Svédország kész további erőfeszítéseket tenni az EU és az Egyesült Államok kapcsolatának megerősítésére, olyan konkrét kérdésekben, mint az Afganisztánban és Pakisztánban való szorosabb együttműködés, valamint az igazság, a szabadság és a biztonság, valamint a fejlődési politika kérdése, ahol Stockholm lényeges tapasztalatokkal rendelkezik.
Vélemények:
UEAPME, az Iparosok és a Kis- és Középvállalkozások Európai Szövetsége négy pillérre alapozott feljegyzést adott ki a svéd elnökségről:
- Segíteni kell a kkv-kat, hogy átvészeljék a hitelválságot, és támogatni kell a gazdaság fellendülését;
- támogatni kell a kkv-kat, hogy annyi munkahelyet tudjanak megtartani, amennyit csak lehet;
- levegőhöz kell jutatni a kkv-kat és támogatni a vállalkozó szellemet, és;
- nem szabad a kkv-ra felesleges terheket rónni.
„A gazdasági visszaesés másodlagos hatásai még csak most kezdenek jelentkezni, és a munkanélküliség a következő hónapokban megközelíti a kétszámjegyű értéket. A svéd elnökség szerepe nagyon fontos lesz abban, hogy kivezesse Európát ezekből a nehéz időkből,” jelentette ki az UEAPME elnöke, Georg Toifl. „A bizalom helyreállítása, a munkanélküliség csökkentése és a kkv-k támogatása egyértelműen a legfontosabb feladat ebben a helyzetben,” hangsúlyozta.
Az Amnesty International arra kéri a következő svéd EU-elnökséget, hogy tegyen nagyobb erőfeszítéseket az emberi jogok védelmében, és vállaljon szerepet a kínzás elleni küzdelemben világszerte.
„Svédország nagy hatással volt az EU szélesebb körű emberi jogi törekvéseire a legutóbbi elnöksége idején, 2001-ben. Az Amnesty International nagy reményeket fűz a mostani ciklushoz, hogy jelentős haladást ér el az emberi jogok védelme, különösen a kínzás elleni küzdelem területén,” mondta Lise Bergh, az Amnesty International Svédország főtitkára.
„Az EU vezetésének azon törekvése, hogy külkapcsolataiban a kínzás ellen harcoljon, megbukott, mert az uniós tagállamok saját terrorizmusellenes intézkedéseikben sem mellőzték ezek alkalmazását,” jelentette ki Nicolas Beger, az Amnesty International EU hivatalának elnöke. „Svédország, Ausztria, Németország, Olaszország, Hollandia és Nagy-Britannia ún. diplomáciai biztosítékot adtak. Ez a gyakorlat szöges ellentétben van az EU kínzás elleni törekvéseivel,” tette hozzá.
ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) az elnökség számára tett ajánlásai szerint Svédországnak gondot kell fordítania arra, hogy az EU segítséget és igazságos bánásmódot ajánljon fel a menedékjogot kérőknek.
A háború és az üldöztetés elől menekülők más elbánásban részesülnek mind a 27 tagállamban, és néhány állam, köztük Olaszország, anélkül fordított vissza afrikai menekülteket, hogy a kérelmüket egyáltalán elbírálta volna, állítja az ENSZ menekültügyi főbiztosa.
Svédországot, mint az iraki menekültek fő befogadóját, hívta fel arra, hogy segítse elő a méltányos bánásmód bevezetését az EU menekültügyi politikájában, amit decemberben határoznak meg a 2010 és 2014 közötti időszakra vonatkozóan.
„A mostani események, az, hogy Olaszország csónakos embereket fordított vissza, valamint a bevándorlás ellenes pártok előretörése a választásokon több EU tagállamban, kétségeket ébreszt az iránt, hogy Európa tényleg elkötelezett-e a segítségnyújtás mellet,” jelentette ki William Spindler, az UNHCR szóvivője.
Going-Electric, az Európai Elektromos Jármű Szövetség azt szeretné, ha Svédország növelné az elektromos autók iránti érdeklődést Európában. „Ez egy jó alkalom, hogy Svédország megmutassa, mennyire előhaladt a környezetvédelemben, és hogy Koppenhágában ígéretes megállapodást tud kötni,” írta a szövetség a blogactivon. A Going-Eletric azt javasoltja a svéd elnökségnek, hogy Brüsszelben csak elektromos járművekkel közlekedjenek.
