Hirdetés
Összefoglaló
A kutatóintézetek (think-tankek vagy agytrösztök) független, nonprofit szervezetek, amelyeket általában nyitott és megbízható információforrásnak tartanak. Az elemzések készítői kutatásaikkal, értékeléseikkel a politikai döntéshozókat kívánják segíteni. Az agytrösztök ezért a politikai helyzetekre adott innovatív megoldások, új ötletek gyűjtőhelyei kívánnak lenni.
Brüsszelben a kutatóintézetek rendszeresen konferenciákat és szemináriumokat szerveznek a különböző politikai alternatívák összegyűjtésére és megvitatására. Ezek egyfajta független terepként szolgálnak a közszféra, a sajtó, a tudományos élet és a civil szféra szereplői számára, ahol találkozni és egyeztetni tudnak az Unió intézményi oldalával. A Notre Europe adatai alapján a döntéshozók alkotják a think-tankek elsődleges célközönségét. Őket szorosan követi a média, majd a civil szervezetek, az NGO-k, a különböző tudományos intézetek és az iparági képviseletek.
A Notre Europe által 149 kutatóintézet bevonásával elvégzett 2005-ös kutatás az EU-specifikus agytrösztök létrehozásának legfőbb okaiként a következőket nevezi meg:
- Az ország uniós csatlakozásának előkészítése
- Kormányzati kezdeményezés az uniós politika elemzésének magasabb szintre emelésére
- A megfelelő fórum megteremtése az ország EU-n belüli helyzetének elemzésére (ehhez hozzátartozhat a szomszédságpolitika is)
- Az uniós politika egy specifikus területének elemzése (például környezetvédelem vagy szociálpolitika)
- Az európai vonatkozású vitatémák színvonalának emelése
- Egy fórum megteremtése a kutatók és a diákok számára, ahol kifejthetik az EU-val és Európával kapcsolatos nézeteiket
- Az integráció elősegítése (vagy ritkábban annak hátráltatása, a lehetséges hátrányok hangsúlyozásával és elemzésével)
- Az EU gazdasági reformjának támogatása
- A vállalati szféra bevonása az uniós politikába
A megkérdezett think-tankek nagy része hazai politikai okokat is megnevezett megalakulásakor, így a saját közönségük és döntéshozóik számára is fontos intézménnyé válhattak. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy az uniós ügyek egy nemzeti perspektívából kerülnek értékelésre.
A legnevesebb brüsszeli kutatóintézetek közé tartozik a Centre for European Policy Studies (CEPS), a European Policy Centre (EPC), a Friends of Europe vagy a Brussels European and Global Economic Laboratory (Bruegel). Az utóbbi években számos új kutatóintézet alakult, közöttük több Brüsszelen kívül is (az aktuális listát lásd a Think Tank Directory Europe oldalán).
Főbb témák
A Notre Europe által készített jelentés arra a következtetésre jut, hogy az uniós think-tankek még nem találták meg helyüket az európai döntéshozatal folyamatában. Sokszor előfordul, hogy a hozzáadott értékük egy-egy probléma elemzésekor nem világos a döntéshozók számára, gyakran pedig mérsékelten hasznosnak, vagy egyszerűen elitistának tekintik őket. Összességében a közmegítélés szerint nincs nagy hatásuk a politikai döntésekre és a nyilvánosságra. Legnagyobb problémaként ezért a „láthatatlanságot” és a világos kommunikáció hiányát említi meg a tanulmány.
Az egyik újra meg újra visszatérő kihívás a kutatóintézetek számára a finanszírozás kérdése, függetlenül attól, hogy az magán vagy állami kézből, hazai vagy nemzetközi forrásból érkezik. Az osztrák Külügyi Intézet szerint „A legtöbb think-tank folyamatosan költségvetési hiánnyal küszködik”.
Mivel Brüsszelben nagy a verseny, a kutatóintézetek próbálnak valamiféle szűkebb piacot teremteni maguknak. Ezért az uniós kérdésekben is különböző megközelítést vagy nézőpontot ajánlanak. Az EPC például „kiegyensúlyozott vitafórumként” pozícionálja magát, a CEPS pedig „a probléma alapos feltárását” ajánlja, természetesen „a tudományos igényesség magas színvonalán”. Emellett különböző programokat is kínálnak, ilyen az EPC részéről az „Ideas Factory” („ötletbörze”) vagy a CEPS munkacsoportjai.
Ennek eredményeképp Brüsszelben megtalálható a keveréke a tudományos, a tanácsadó illetve a szerződéses kutatásokat végző agytrösztöknek. Azonban a befolyásuk már több dologtól is függ. Sokat számít például a kormányzattal való kapcsolat vagy a tagok politikai beágyazottsága és súlya.
Ezen kívül bizonyos stratégiai dilemmák is felmerülnek, amelyek megkérdőjelezik az uniós kutatóintézetek hatékonyságát és hitelességét. A Notre Europe ezeket két részre osztja, amelyből az első a függetlenség és a szakmai hitelesség megőrzésének dilemmáját veti fel a különleges tanácsadási lehetőségek során. A másik pedig szembeállítja a nyilvánossággal és a hatóságokkal való kommunikációt. Ez utóbbi különösen fontos most, amikor ilyen gyakran szóba kerül az európai demokrácia-deficit.
Vélemények:
A Notre Europe tanulmányában kilenc kritériumnak kellett megfeleljen egy intézet, hogy think-tankként definiálják. Az agytrösztök olyan állandó szervezetek, amelyek tanácsokat adnak közpolitikai kérdésekben, saját kutatócsapatuk segítségével. Az elemzések, ötletek eredeti megoldásokat kell kínáljanak mind a döntéshozók, mind a közvélemény számára. Ezek az intézetek természetesen nem tartozhatnak semmiféle felelősséggel a kormányok felé, hanem a kutatás függetlenségében érdekeltek, elhatárolódva a különböző érdekektől. Fő tevékenységi területük nem a szakemberképzés vagy a diplomák gyártása, hanem – a haszonelvű vagy kereskedelmi tevékenységet végző szemben - a közjóhoz való valamiféle hozzájárulás.
A Notre Europe egy kritikai megjegyzéssel is élt, miszerint a think-tankek előnyben részesítik a „felmenő” szakaszban való beleavatkozást a politikaalkotás folyamatába, így időben befolyásolni tudják a lehetséges kimenetelt. Ezért érdeklődésük fókuszába az olyan politikák állnak, amelyek esetében a döntéshozókat még a megszövegezés, de legalábbis a ratifikálás előtt befolyásolni tudják.
Stephen Boucher, a Notre Europe tanulmányának egyik szerzője megállapította, hogy az európai kutatóintézetek lehetőségei kiaknázatlanok maradnak, ha nem képesek megtalálni az egyensúlyt a szakmai hitelesség illetve a hatékony kommunikáció és a döntéshozók befolyásolása között.
A tanulmányban Jacques Delors-t is megkérdezték a think-tankek szerepéről az EU-ban. A volt bizottság elnök kijelentette: „A tíz új tagállam csatlakozása után, a következő bővítés kapujában vagyunk. Az Európai Unió történelmének legnagyobb, legtöbb kihívással teli átmenetét éli. Most minden eddiginél nagyobb szüksége lesz a think-tankekre.”
A Brussels European and Global Economic Laboratory (Bruegel), amely nem sokkal a tanulmány megjelenése előtt alakult Mario Monti volt biztos kezdeményezésére, elismerte, hogy nem könnyű az uniós think-tankek egyre nagyobb piacán helyet találni. A Bruegel jelentős anyagi támogatást kap mind a tagállamok mind az üzleti szféra irányából, így be kell bizonyítania, hogy képes független kívülállóként gondolkodni.
Az ágazati lobbi ellenőrzését végző Corporate Europe Observatory (CEO) igen kritikus egyes uniós agytrösztökkel kapcsolatban. „Ezek [az új generációs think-tankek] céges támogatásokat kapnak, pedig valójában nem többek a vállalatok előretolt csapatainál” – állítják. Az egy CEO jelentés pedig felfedi, hogy a radikális piacpárti think-tankek dúskálnak az egyre növekvő mennyiségű céges támogatásban, amelyek befolyásos vállalatoktól érkeznek, többek között néhány amerikai multitól is.
Egy másik CEO kutatás kimutatja, hogy az uniós think-tankek húzódoznak közétenni a finanszírozási adataikat. Olivier Hoedman, a CEO kutatója szerint „Habár a legtöbb uniós agytröszt nem bonyolódik direkt lobbizásba, de céljuk mégis a döntéshozatal befolyásolása. […] A képviselők, a média és a nyilvánosság ezért hozzá kell férjen az alapvető információkhoz a think-tankek mögött álló érdekeltségről, nem is beszélve arról, hogy ki fizeti a munkájukat.”
Magyarország és a think-tankek
Hazánkban nincs nagy hagyománya az európai uniós, külpolitikai ügyekkel foglalkozó think-tankeknek, kevés az igazán agytröszt jellegű intézmény. A legtöbb kutatóintézet valamely nagyobb intézmény, általában egyetemek kötelékében tud fennmaradni.
A Freedom House Think Tank Directory-ja, vagyis kutatóintézeteket összegyűjtő "szaknévsora" összesen húsz szervezetet sorol fel, amelyben vegyesen találhatók politikai párthoz kötődő vagy akadémiai tudományos intézetek.
Az ismertebbek közé tartozik a Demos Magyarország, a Századvég Alapítvány vagy a Political Capital. Azonban ők is leginkább belpolitikai kérdésekkel foglalkoznak. Külön uniós fókuszú kutatásokat a Közép-európai Egyetem (CEU) Centre for Policy Studies központja végez, amely nagy hangsúlyt helyez az európai integrációra és a bővítésre.
A Demos Magyarország „híd szerepet” kíván betölteni „a tudományos élet és a politikai döntéshozók között”, célkitűzése pedig egyebek mellett a modern baloldali gondolkodás hazai meghonosítása is. A Századvég Alapítvány ezzel szemben a jobboldalhoz köthető alapítója, Stumpf István révén, és habár magát „think tank szervezetként” definiálja, a Századvég Politikai Iskolán keresztül oktatási tevékenységet is végez. A Political Capital pedig londoni anyaszervezetének profitorientált magyarországi elemzőközpontja, amely a gazdasági-politikai döntéshozók számára kínál szolgáltatásokat.
A kevésbé ismert szervezetek közé tartozik az International Center for Economic Growth (ICEG) európai központja, amely gazdasági kérdésekkel foglalkozik; az Antall József Alapítvány, amelyet az MDF politikusai és hozzá közel álló személyek hívtak életre; vagy a Generáció 2020 néven futó, elsősorban a fiatalokat megcélzó szakmai-közéleti szervezet.
Lassan kibontakozó kutatói szféra
A Freedom House Europe listája azonban frissítésre szorul. Bár a külügyi, illetve uniós politikák kutatása nem virágzik hazánban, de elmondható, hogy fejlődésnek indult. E folyamat kapcsán több akadámiai intézmény keretében került sor intézetek létrehozására, illetve kisebb kutatócsoportokban is megindult a szakmai munka.
A Magyar Külügyi Intézetet a 2200/2006 (XI. 22.) Kormányhatározat a külpolitikai stratégiai tervezés tudományos hátterének erősítése céljából hívta életre. Az MKI a Külügyminisztériummal kapcsolatban álló háttérintézmény. Feladatköre kiterjed Magyarország nemzetközi kapcsolatainak tudományos megalapozására, a világfolyamatok, az európai integrációs tendenciák, a közép- és kelet-európai térség fejlődési trendjeinek sokoldalú vizsgálatára, a magyar érdekeknek megfelelő nemzetközi együttműködési lehetőségek feltárására.
A Freedom House Europe egy nonprofit szervezet, ami a demokrácia erősítéséért és az emberi jogok tiszteletben tartásáért száll harcba. Tevékenységi köre Dél-kelet Európát, az újonnan függetlenné vált államokat és Európa tágabb környezetét öleli fel. Az 1995-ös alapítású szervezet, a változást és a reformfolyamatot a régiók közötti együttműködés, tapasztalatcsere és a közvetlen cselekvés útján kívánja megvalósítani. A globális Freedom House hálózat európai központja.
A Central European University (CEU) is otthont ad egy kutatóintézetnek, ami a Közép- és Kelet-Európa kormányzataival és közigazgatásával foglalkozik. A Center for Policy Studies (CPS) a vizsgált régió állami szférájának hatékonyságát kívánja növelni a különböző kutatási eredményeken és oktatóanyagokon keresztül. A CPS önálló on-line könyvtárral is rendelkezik, és konferenciákkal, workshopokkal segíti tudományos és politikai körök együttműködését.
Egy másik neves egyetemen is komoly szakmai szervezet alakult ki. A Budapesti Corvinus Egyetem legkiválóbb nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóiból áll a Corvinus Külügyi és Kulturális Egyesület. A szervezet két internetes folyóiratot üzemeltet. A Biztonságpolitikai Szemle és az Európai Parlamenti Szemle napi rendszerességgel tudósít az aktualitásokról. Legfőbb tevékenységi területük a nemzetközi kapcsolatok diszciplínája, kiemelten foglalkoznak biztonságpolitikai kérdésekkel és az Európai Parlament működésével.
Az Institute for Social and European Studies az ország nyugati részét fedi le. A szervezet Kőszegen és Szombathelyen tevékenykedik. Intézményes keretet biztosít a közép-kelet-európai országok együttműködését, és az európai integrálódás folyamatát elősegítő szellemi-, alkotó- és oktatómunkához. Az Intézet kihasználja a nyugat-magyarországi régió által kínált társadalmi, földrajzi és intellektuális forrásokat, és kutatásokkal, politikai elemzésekkel illetve képzéssel járul hozzá az európai integráció, valamint a közép-kelet-európai régió társadalmi és gazdasági fejlődéséhez.
A Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete a világgazdaságban végbemenő folyamatok tudományos, objektív elemzésére, globális és regionális következményeinek feltárására, valamint a magyar gazdaság külső mozgásterét meghatározó tényezők vizsgálatára koncentrál. Az intézeti politikai befolyásoktól független, ún. policy-oriented kutatótevékenységet folytat: kutatási eredmények alapján következtetéseket és ajánlásokat fogalmaz meg a magyar döntéshozók számára, a gazdaságpolitika, a fejlesztés fő irányainak meghatározásához, különös tekintettel az európai - az Európai Unión belüli, valamint a Kelet-Közép-Európában zajló - folyamatokra, továbbá a globális gazdasági világrendszer kihívásaira.
A Magyarországi Európa Társaság civil, a politikai pártoktól független szervezetként kíván bekapcsolódni a közéletben és a szakmai körökben folyó, a liberális demokrácia jövőjét érintő nemzetközi vitákba. Érdeklődésének és tevékenységének középpontjában - bár nem kizárólagosan - az Európai Unió, illetve Magyarország uniós tagsága áll. Célja, hogy az egységesülő Európa eszméjét támogassa és a közös európai értékrendet képviselje - Magyarországon és külföldön egyaránt.
Amennyiben az Ön szervezete is aktív kutatómunkát végez az Európai Unió, illetve azzal kapcsolatos politikák területén, kérem jelezze szerkesztőségünknek a kalmar@euractiv.hu e-mail címen, hogy adatbázisunkat tovább bővíthessük.
