Hirdetés
„Tisztességesen” szeretné a Fidesz levezényelni hazánk 2011 első felében esedékes uniós elnökségét. A szlogenné vált szóhasználat mögötti szándékokat csak sejteni lehet, konkrétumok – ahogy a közigazgatás legtöbb területén - még nem hangzottak el.
„Nagy kihívás […], hogy úgy vezessük az Európai Uniót fél éven át, hogy az mind a másik 26 tagállam megelégedésére szolgáljon, sikerüljön elfogadtatnunk fontos uniós jogszabályokat, jobban működjön az Unió és a gazdasági kilábalásnak is jussunk lehetőleg majd a végére.” - mondta a Magyar Katolikus Rádiónak adott interjúban Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Győri szavaira a jövőben figyelni kell, hiszen a második Orbán kormányban ő az uniós ügyekért felelős államtitkári poszt várományosa (EurActiv.hu 2010.05.03.), vagyis -többek közt- az elnökségi felkészülést koordináló külügyminisztériumi főosztály munkáját irányítja majd. A Kiss Tibor helyét átvevő Győri bízik az elnökség sikerében, amit elsősorban a feladatok „tisztességes” ellátásában határoz meg.
A II. Orbán-kormány leendő külügyminisztere is azt tartja a leglényegesebb feladatnak, „hogy tisztességesen, megfelelő szakmai színvonalon el tudjuk látni a soros elnökségéből fakadó feladatokat”.
Martonyi János a Duna TV-nek adott interjúban óvatosabban fogalmazott Győrinél, és nem beszélt arról, hogy sikeres elnökségre számítana. Emlékeztetett rá, hogy a Tanács vezetése elsősorban irányítási feladat, és fel kell készülni azokra a problémákra is, amire nem lehet előre számítani.
Március végén ráadásul azt mondta, hogy a 2011-es elnökség "a jelenleginél rosszabb állapotban nemigen érhette volna Magyarországot". Mindazonáltal továbbra is a lehetőségek oldalát hangsúlyozta.
A külpolitikának másik alapvető eleme, „a közép európai együttműködés, a magyar-lengyel barátsággal a középpontban.” – mondta Martonyi (EurActiv.hu 2009.10.14.). Ennek megfelelően pedig az elnökség szempontjából is azt emelte ki, hogy "különleges történelmi lehetőség", hogy a magyar és az azt követő lengyel elnökség által Közép-Európa megmutassa magát.
Akármilyen nehéz kihívások is tornyosulnak az elnökségi félév előtt, egy 27 ismeretlenes egyenletben mindenki pozitív üzenetekkel igyekszik fenntartani az ország iránti bizalmat. Pozitív kommunikáció jellemezte az előző időszakot is, amelyet csak ritkán vontak kétségbe az ellenzék képviselői.
A kritikák között legnagyobb hangsúlyt az kapta, hogy a felkészülsé lemeradásban van. "A kormányzati felkészülés továbbra is nagy késésben van a saját maga által állított határidőkhöz képest." - mondta az EurActivnak adott interjúban Navracsics Tibor, leendő miniszterelnök-helyettes.
Kihívások kívül belül
Az eddigi időszakra igaz volt, hogy a parlamenti pártok – minden egyéb konfliktusuk ellenére – egyetértettek az elnökségi felkészülés stratégiai irányairól, prioritásairól, sőt arról szervezett keretek között, rendszeresen egyeztettek.
Az új Országgyűlésben azonban már (47 képviselővel) jelen lesz az a Jobbik, amely a csatlakozási szerződés felülvizsgálatát követeli, és nem tekinti természetes szövetségesünknek sem Európát, sem a régió országait. Az új helyzetben élesebb csatározásokra kell számítani az olyan döntések meghozatalában is, mint, hogy hol tartsuk a kihelyezett Tanácsülést.
A belpolitikai kihívások mellett azonban nemzetközi szinten is problémák jelentkeznek. Az államcsőd közeli állapotba kerül Görögországnak nyújtott uniós segély például jelentősen megnehezítheti az új hét éves (2013-2020) költségvetési időszakról szóló tárgyalásokat. Deák András, a Közép-Európai Egyetem kutatási igazgatója egy tegnapi konferencián azt hangsúlyozta, hogy nettó haszonélvezőként is biztosra vehetjük, hogy néhány beígért forrásra már nem marad majd pénz jövőre.
Kétarcú gazdaságpolitika?
De nem csak a görög, hanem a magyar gazdaságpolitika is szenved a válság hatásaitól. A forint tegnap (május 5.) rekordmélységbe zuhant, miután a görögöknek megítélt uniós segélycsomag végrehajtása körül bizonytalanságok merültek fel. Még a német kancellár, Angela Merkel és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is a válság továbbterjedésével kapcsolatos félelmeinek adott hangot.
A magyar gazdaság különösen érzékeny lehet, hiszen 20 milliárd eurós IMF-hitelével nem számít a blokk legstabilabb országának. Ráadásul, Orbán Viktor a választási győzelem óta többször is megismételte, Magyarország nem fogja tartani a Bajnai-kormány által megállapított hiánycélt és újratárgyalná a feltételeket az EU-val és az IMF-el (EurActiv.hu 2010.05.03.).
Győri Enikő szerint ugyanakkor éppen most leszünk csak igazán hitelesek Brüsszel felé, hiszen „a hiteles gazdaságpolitika birtokában, hiteles szereplőkkel” fog fellépni a magyar kormány.
Martonyi János jövendőbeli külügyminiszter azonban leszögezte: „a soros elnökség kérdésében nincs mese, ott mindent meg kell tenni azért, hogy minden rendben legyen, akár személyi, akár költségvetési szempontból”.
A leendő európai ügyekért felelős államtitkár szerint a Tanács 2011-es elnöksége lehetőséget ad arra, hogy Magyarország visszaszerezze az elmúlt években elveszített imázsunkat. „2005-2006-ban Magyarország volt Görögország.” – mondta Győri Enikő a már említett rádióinterjúban, majd hozzátette, „Most Görögország az unió fekete báránya. Hála Istennek így elfelejtették, hogy alapvetően ez a mi műfajunk volt pár évvel ezelőtt”.
Az első nő az integráció élén
Győri Enikő, amellett, hogy végzettségét és eddigi szakmai és közéleti tevékenységét tekintve felkészült uniós szakemberként tartják számon, az első nő is az integrációs államtitkári poszton. Ezzel talán valamennyire ellensúlyozni az Európában szokatlan gyakorlatot, hogy a kormánynak egyetlen női tagja sincsen.
Elődeinek sora Balázs Péter jelenlegi külügyminiszterrel kezdődik, aki hazánk uniós csatlakozása előtt 2002-től töltötte be ezt a tisztséget. Őt 2005-től Gottfried Péter követte, majd 2006-tól Iván Gábor vette át a helyét. Kiss Tibor, korábbi uniós nagykövetünk pedig csupán tavaly óta viszi ezt a hivatalt.
