Hirdetés
A Bizottság felkérte az összes olyan érdekképviseletet, amely valamilyen módon befolyást kíván gyakorolni az Európai Unió szakpolitikáira, hogy regisztráltassa magát a tegnap óta működő internetes adatbázisban.
Siim Kallas, a Bizottság igazgatási ügyekért és a csalás elleni küzdelemért felelős tagja úgy nyilatkozott, hogy „a bizottsági nyilvántartásba történő jelenlegi felvétel egyedülálló lehetőség a jóhiszemű érdekképviseletek számára elkötelezettségük gyakorlati bizonyítására”.
A nyilvántartás nem csak a Bizottsághoz kötődő lobbistákat tömörítené. A Bizottság és a Parlament közös munkacsoportot állít fel, hogy minél előbb létrejöhessen a közös nyilvántartás. Kallas egyeztetett a kérdésben a Tanáccsal is, itt nem született még megállapodás (EurActiv.com 29/05/08).
A regisztráció során, a szervezet adatain kívül, azt is meg kell adni, hogy melyik szakpolitika területén fejtik ki leginkább a hatásukat és pontosan mik a célkitűzéseik és megbízásaik. Meg kell adni továbbá bizonyos pénzügyi adatokat is. A Bizottság azt reméli, „ezáltal világossá válik hogy mely mozgatóerők állnak a lobbi tevékenység mögött”.
Kallas elmondta, örül annak, hogy „a szakma egyetért” a nyilvántartás szükségességével. Az alelnök szerint ez segít abban is, hogy a Bizottság megóvja „kapcsolatainak legitimitását”.
A lobbisták három fő kategória szerint regisztrálhatnak:
- Uniós intézményeknél lobbizó hivatásos tanácsadó vagy jogi iroda
- Vállalati lobbisták vagy az érdekérvényesítés terén aktív szakmai szervezetek
- Nem kormányzati szervezet vagy elemzőközpont („think-tank”)
A regisztráló érdekképviseletek a Bizottság által elkészített magatartási kódexet is el kell, fogadják. Ennek alapelvei a nyitottság, becsületesség és feddhetetlenség, illetve tartalmaz hét magatartási szabályt, amely a Bizottság szerint elengedhetetlen az átlátható és hatékony együttműködéshez.
A nyilvántartás internetcíme: www.ec.europa.eu/transparency/regrin
Vélemények
Siim Kallas igazgatási ügyekért és a csalás elleni küzdelemért felelős biztos szerint a lobbitevékenység „szükséges és egyre növekvő üzletág”, ahol „elkerülhetetlen a szabályozás”. A biztos úgy véli, hogy a nyilvántartás egy „kulturális váltást” hoz az EU döntéshozatalában. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy az önkéntes rendszer több eredményt hozhat a kötelező szabályozásnál. Kallas hozzátette, „a Bizottság javaslatot tett az Európai Unió intézményeinek közös nyilvántartására, és nagy örömére szolgál, hogy az Európai Parlament támogatja ezt az ötletet és közös munkacsoport felállítását javasolja e nyilvántartás mielőbbi létrehozása érdekében”.
Egy uniós hivatalnok szerint a nyilvántartás kihívást jelent a lobbisták számára, mivel meg kell mutatniuk, hogy nincs mit rejtegetniük.
Monica Frassoni olasz EP képviselő, a Greens/EFA csoport társelnöke elmondta, „A Bizottság önkéntes nyilvántartása jóval elmarad a Parlament által, május 8-án tett javaslat mögött, amely egy kötelező rendszerről szólt. Az Európai Átláthatósági Kezdeményezés csak halvány másolata az Egyesült Államok mélyreható lobbi-nyilvántartásának.
Frassoni szerint az adatbázis „a Bizottság PR gyakorlata, és nem biztosítja egy demokratikusabb vizsgálat alapját”. Hozzátette továbbá, hogy a javaslat „sérti az Európai Parlamentet és növeli az EU állampolgároknak az intézményekben vetett bizalmát”.
Erik Wesselius, a Corporate Europe Observatory tagja, az átlátható és etikus lobbiért küzdő szövetség, a Alliance for Lobbying Transparency and Ethics Regulation nevében nyilatkozva arról panaszkodott, hogy a nyilvántartás „túl kevés adatot” kér. Véleménye szerint „ez az önkéntes nyilvántartás inkább jelképes gesztus, mint valós előrelépés. A Bizottság valószínűleg jobban aggódik a lobbisták identitásának védelme, mint az átláthatóság növelése, és az állampolgárok intézményekbe vetett bizalma miatt”. Wesselius szerint pedig az EU-nak jelenleg különösen szüksége lenne erre a bizalomra.
Craig Holman, a Public Citizen amerikai állampolgári jogokat védő szervezettől úgy véli, hogy más, kipróbált rendszerekhez, például az amerikaihoz képest „az önkéntes regisztráció és más torzulások miatt, ez a világ egyik leggyengébb nyilvántartásának tűnik”.
„A pénzügyi ferdítéseket nagyban elrejti a rendszer és nem átlátható, hogy ki kinek a megbízásából lobbizik.” Hozzátette, hogy véleménye szerint „a nyilvántartást nem lehet a Parlament és a Tanács közös nyilvántartásaként is használni, ahogy azt tervezik”.
Jana Mittermaier, a Transparency International EU irodájának vezetője szerint a Bizottság rendszere „csak első lépés, és ideiglanes megoldás”. Mittermaier elmondta, hogy „többet kell tenni azért, hogy az emberek valóban megértsék ki és hogyan gyakorol befolyást az EU döntéseire”.
A hivatalvezető erős és kötelező érvényű nyilvántartást szeretne látni, amely mindhárom fő intézmény lobbistáit egyesíti.
Következő lépések:
- 2008 végéig: Az intézmény-közi munkacsoportok közös javaslatot dolgoznak ki.
- Egy év múlva: A Bizottság kiértékeli az önkéntes rendszer sikerességét.
- 2009 június: Európai Parlamenti választások
