Hirdetés
„Nemrég azt olvastam, hogy vízhiány is fenyeget minket, és arra gondoltam, miért ne? – írjuk hozzá ezt is a listához!” – mondta kihívóan a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt tegnap (június 9.) a brüsszeli Európai Politikai Tanulmányok Központjában tartott vitaebéden.
Európa bonyolult kihívások előtt áll, de Stockholm készen áll, hogy szembenézzen velük, mondta Reinfeldt. A miniszterelnök hozzátette, hogy az országa által irányított elnökség igencsak eltér majd attól, amire az emberek Svédországtól számítanak.
„A mai Svédország új, proaktívabb és pozitívabb szerepet kíván játszani az EU-ban” – mondta Reinfeldt, és nem rejtette véka alá, hogy kormánya nagy ambíciókkal rendelkezik az uniós ügyek kézbentartására nézve.
Hogy az európai ügyekben előrehaladás történjen, Svédországnak megfelelő munkafeltételeket kell kialakítania, tette hozzá a miniszterelnök. Reinfeldt éppen ezért visszautasította az ötletet, hogy a Tanács csak az ír népszavazás után válassza meg az Európai Bizottság új elnökét (EurActiv.hu 2009.06.08.).
„Svédország el fogja végezni a rá bízott feladatokat, de ehhez szükségünk van a Bizottság elnökére, mint partnerre, aki egy új mandátummal erősebb lesz, mint nélküle.” – hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy jelenleg egyedül José Manuel Barroso van versenyben a posztért, akit jobbközép és szocialista kormányok egy csoportja jelölt. Spanyolország, Portugália és az Egyesült Királyság venné egyértelműen szívesen, ha a portugál politikus újabb öt évig állna a testület élén. „Egyelőre egyetlen jelölt nevét hallottam.” – mondta az újságíróknak az ebédet követően.
A pénzügyi és a gazdasági válság kezelése
Reinfeldt szerint az elnökség akkor tud majd gyors választ adni a pénzügyi és gazdasági válságra, ha már lehet tudni, ki fogja vezetni a Bizottságot. Ugyanígy a klímaváltozás ügye is azonnal napirendre kerülne ebben az esetben
Azzal, hogy az EU „megállapodott a bankrendszer támogatásának szabályaiban és kidolgozta a közös gazdaságélénkítő tervet”, az Unió viszonylag jól teljesített a pénzügyi és gazdasági hurrikán kezelésében. Ennek ellenére, „az EU-nak új eszközökre van szüksége ahhoz, hogy a talpra állás hosszú távú legyen.” – mondta Reinfeldt.
Egyes elemzőkkel szemben, a miniszterelnök nem akarta példaként hozni az 1990-es svéd bankválság kezelését. „Majdnem tíz évünkbe telt, amíg teljesen talpra álltunk az eset után, és túl sok ember süllyedt hosszú távú munkanélküliségbe. Biztosra kell mennünk, hogy ezt most elkerüljük.” – mondta.
Hogy működésbe hozzák a pénzügyi piacokat és helyreállítsák a bizalmat, a svéd elnökség először - a Bizottság javaslatainak megfelelően - egy jobb felügyeleti rendszert helyez működésbe, mely a Laroisière jelentésen alapszik.
A stabilitás visszaállítása érdekében Reinfeldt azt szeretné, ha a tagállamok között konstruktív vita alakulna ki a fiskális politikákról. „Meg kell állapodnunk egy közös exit stratégiában, hogy újra érvényt szerezzünk a Növekedési és Stabilitási Egyezmény szabályainak.” – mondta. A miniszterelnök leszögezte, hogy a gazdasági visszaesés jelentős nyomást helyez a nemzeti költségvetésekre.
„Ha a válságot az okozta, hogy az emberek túl sok kölcsönt vettek fel, akkor a megoldás nem lehet az, hogy a kormányok is ugyanezt teszik.” – tette hozzá.
A munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem
A munkanélküliségi trend megfordítása érdekében a svéd elnökség rövid távú és proaktív munkaerőpiaci politikák alkalmazását tervezi, hogy munkahelyeket tartson meg, ugyanakkor erősíteni kívánja az innovációt, hogy hosszú távon kialakuljon az alacsony szénigényű gazdaság.
„Amikor a jövőbe tekintünk, tisztán látszik, hogy Európának friss stratégiára van szüksége a fenntartható növekedés és a teljes foglalkoztatottság eléréséhez. Ez a stratégia átalakítja az Uniót és learatja a globalizáció terméseit.” – érvelt Reinfeldt, és kifejtette, megkezdik a lisszaboni stratégia felülvizsgálatát, hogy 2010 tavaszára egy új európai látkép táruljon elénk.
Ne csak zöld álmok, hanem zöld valóság legyen
Svédország döntő szerepet fog játszani, hogy decemberben Koppenhágában megszülessen az az ambiciózus globális klíma-megállapodás, mely a 2012-ben lejáró Kiotói Jegyzőkönyvet váltaná fel.
„Az elmúlt évben gyakran mondták nekem, hogy a legsúlyosabb gazdasági válság közepette, az országok nem engedhetik meg maguknak, hogy „zöld álmokra” költsenek. Én az ellenkezője mellett érvelnék. Nem engedhetik meg maguknak, hogy továbbra is a költséges energiaforrásaik mellett maradjanak.” – mondta Reinfeldt.
A svéd miniszterelnök szerint lehetséges, hogy a tagállamok egyszerre javítsanak a kiadásaikon és az energia-mixen, küzdve a klímaváltozás ellen. A mindenki számára nyertes helyzet kialakításához alapvető erőfeszítéseket kell tenni a kibocsátás csökkentése érdekében. „A fejlett országoknak vezető szerepet kell játszaniuk a kibocsátás-csökkentésben és középtávon 25-40 százalékkal alacsonyabb kibocsátást kell produkálniuk.” – mondta.
Az EU azt vállalta, hogy 2020-ra még 20 százaléknál is nagyobb mértékben csökkenti a kibocsátásait, ha az iparosodott országok hasonlóan cselekednek, a fejlődő országok pedig a kapacitásuknak megfelelően dolgoznak a csökkentésért.
Széndioxid-adó: megoldás, nem akadály
Svédország úgy látja, hogy az Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszere, ami csak az üvegházgázok 40 százalékát fedi, nem elég ahhoz, hogy hatékonyan és gyorsan válaszoljunk a klímaváltozásra. „CO2-adóra van szükségünk” – mondta Reinfeldt, és megjegyezte, hogy hivatkozni fog Svédország pozitív tapasztalataira. Svédország mellett más uniós tagállamok is adóval terhelik a túl magas kibocsátással bíró gyárakat. Finnország, Dánia és Szlovénia folytat ilyen irányú környezetpolitikát (EurActiv.com12/05/09). .
A 90-es évek eleje óta több próbálkozás is volt arra, hogy bevezetésre kerüljön egy minden tagállamban egységes széndioxid-adó, de ez soha nem vált valóra. Az Egyesült Királyság, Franciaország és más tagállamok ugyanis nem voltak hajlandóak az adóztatás ezen hatáskörét uniós szintre emelni.
Sőt, a gazdasági válság által leginkább sújtott tagállamok, köztük Spanyolország, Portugália és Írország azzal érveltek, hogy rájuk sokkal nagyobb terhet rakna ez az adó, mint az erősen ipatorosodott országokra.
„Ha azt mondják nekem, hogy súlyos deficittel és forráshiánnyal küszködnek, elmondom nekik, hogy ez a leghatékonyabb módja, hogy az alacsony szénfelhasználásra alakítsák át a gazdaságukat.” – mondta Reinfeldt az EurActiv kérdésére válaszolva.
A svéd miniszterelnök szerint más, a széndioxid csökkentését szolgáló módszerek sokkal több befektetést igényelnek és nagyobb nyomást helyeznek a költségvetésre, mint a CO2-adó.
Törökország, bővítés és Keleti Partnerség
Reinfeldt szerint az EU bővítése megerősítette az Európai Uniót, egyaránt növelte a biztonságot és Európa globális befolyását. Mindeközben az újabb tagállamok felvétele nagyobb szintű prosperitást és kulturális sokszínűséget hozott.
A svéd elnökség folytatja a Törökországgal és Horvátországgal megkezdett bővítési tárgyalásokat.
„Sokféle nézet uralkodik Törökországgal kapcsolatban, de tartanunk kell, amit vállaltunk.” – mondta. A svéd miniszterelnök hangsúlyozta a mediterrán ország energiabiztonságban játszott stratégiai szerepét is.
Az energiabiztonság szempontjából az Unió számára prioritásként jelennek meg a kelet-európai és dél-kaukázusi országok (Keleti Partnerség), akik alternatívát kínálnak az EU energiaforrásainak diverzifikálásához.
A Keleti Partnerséget Svédország és Lengyelország közöse kezdeményezte egy évvel ezelőtt, kiegyensúlyozandó Franciaország Mediterrán Partnerségét. Ezek a kapcsolatok kiemelkedő szerepet játszanak majd az északi ország által vezetett uniós külpolitikában.
„Úgy véljük, hogy ez a kezdeményezés hozzájárulhat a stabilitáshoz, a demokratikus reformokhoz és a jólét növekedéséhez a szomszédos országokban.” – mondta Reinfeldt. Svédország szintén támogatja a Nyugat-Balkán uniós csatlakozását. A svéd miniszterelnök megerősítette ezt az elkötelezettséget.
A biztonság és a jogállamiság garanciája
A bel- és igazságügyi együttműködés is a svéd elnökség prioritásai között található. Stockholm a határok nélküli Európa által égetővé vált problémákra kíván választ taláni.
Ezen a téren az ún. „Stockholm program” tárgyalására fognak sok energiát fordítani. Ennek része a rendőrségi, határvédelmi és vámügyi együttműködés, a bűnügyi és polgárjogi együttműködés, a bevándorlási és menekültügyi, a vízumpolitikai és civil védelem ügyei.
Végül, de nem utoljára: Lisszaboni Szerződés
Elismerve, hogy az állampolgárok kevés érdeklősét mutatnak az EU intézményi kérdései, így a Lisszaboni Szerződés ratifikációja iránt, Reinfeldt elmondta, Svédország készen áll a Szerződésben lefektetett változások alkalmazására, ha azt minden tagállam ratifikálta. „Az emperek egyszerűen azt várják, hogy a brüsszeli bürokrácia jól működjön, és a mi feladatunk, hogy ezt megvalósítsuk.” – mondta, 
