Hirdetés
„A soros elnökséget vivő országként Svédország nyomást fog gyakorolni más iparosodott országokra és gyorsan növekvő gazdaságokra, hogy kivegyék a részüket a munkából.” – mondta Carlgren az elmúlt héten, miután a többi 26 környezetvédelmi miniszternek bemutatta Svédország környezetvédelmi prioritásait.
„Nem lesz elég erős a koppenhágai klíma-megállapodás, hacsak nem tesznek ők is erőfeszítéseket.” – hangsúlyozta.
A svéd miniszter azt is leszögezte, országa nyomást fog gyakorloni a többi uniós tagállamra is, hogy a 2020-ig vállalt 20 százalékos kibocsátás-csökkentést 30 százalékra váltsák fel, ezt azonban –annak érdekében, hogy a világ más részei is hozzájáruljanak a csökkentéshez- feltételekhez kötné.
„Addig nem léphetjük meg a 20-ról 30 százalékra való emelést, amíg nem érkezik elegendő kötelezettségvállalás, és nem tudunk elegendő [csökkentési] eszközről a világ fennmaradó részétől.” – mondta európai kollégáinak.
Carlgren figyelmeztetett, hogy ha a globális közösség nem képes ambiciózus kibocsátás-csökkentést vállalni, akkor a gazdag országoknak kell több, az alkalmazkodást elősegítő pénzalapot elkülöníteniük.
Az EU vezetői nem neveztek meg azt az összeget, amit a hozzájárulásra szánnának. Ezt azzal indokolták, hogy amíg az Egyesült Államok álláspontját nem ismerjük, túl korai lenne bármilyen kötelezettséget vállalni. A miniszterek ígéretet tettek, hogy az állam- és kormányfők októberi csúcstalálkozóján minden finanszírozási kérdésben döntés születik (EurActiv.hu 2009.06.25.).
A svéd környezetvédelmi miniszter hangsúlyozta, az elnökség arra is felkészült, hogy rendkívüli találkozókat hívjon össze, amennyiben arra szükség lesz. Az üzenet azoknak a kételkedőknek szólt, akik szerint a hatalmas sikert, vagy még nagyobb bukást magukban rejtő döntések meghozatalában az EU egyszerűen kifut majd az időből.
A közelgő G8, G20 és a Major Economies Forum (legnagyobb gazdaságok fóruma) találkozóin Svédország minden fontosabb szereplővel párbeszédet fog kezdeményezni, de napirendre emeli a klímakérdést minden harmadik felekkel folytatott tárgyaláson is, mondta Carlgren.
Kapcsolódó témák
A svéd elnökség, az átfogó klímapolitikával párhuzamosan az „öko-hatékony gazdaság” felé vezető utat is szeretné kikövezni a tagállamoknak. Stockholm azt szeretné, ha az Európai Unió úgy tekintene a gazdasági válságra, amely lehetőséget ad a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken keresztül fellendíteni a környezetvédelmi technológiákhoz, a megújuló energiákhoz, az energiahatékonysághoz és a fenntartható városi fejlődéshez kapcsolódó iparágakat.
A biológiai sokféleség pusztulásának megállítása szintén napirendre került. Svédország szerint ugyanis a föld és a biomassza így több széndioxidot kötne meg.
Magas elvárások
A klímaváltozás elleni küzdelemre nézve tehát a svédeknek igen magas elvárásoknak kell megfelelniük. Az ország legutóbb 2001 tavaszán töltötte be az Unió elnökségét, amikor a Kiotói Jegyzőkönyvhöz való csatlakozás utolsó tárgyalásai zajlottak.
Amikor a Bush adminisztráció kivonult a globális tárgyalásokról, Svédország körbeutazta a világ fővárosait, és arról igyekezett őket meggyőzni, hogy a jegyzőkönyvnek nincs alternatívája. Az Európai Uniót emiatt úgy tartják számon, mint aki a kulcsországok (pl. Japán és Oroszország) meggyőzésével megmentette a Kiotói Jegyzőkönyvet.
Vélemények:
A környezetvédők erősen lobbiznak annak érdekében, hogy az elnökség olyan megállapodás felé vezesse a világot, amely két fok alatt tartja a globális felmelegedést.
Stockholmban, a svéd elnökség indulásának napján NGO-k egy nagy csoportja kampányt indított annak érdekében, hogy Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök készítsen menetrendet a Koppenhágába vezető útra. A csoport tagjai azt szeretnék, ha az Európai Unió megerősítené vezető-irányító helyét a tárgyalásokban, ezért arra szólítják fel az elnökséget, hogy hívja össze az EU állam- és kormányfők rendkívüli találkozóját szeptemberben, az ENSZ klímatárgyalások előtt, és a vezetők egyezzenek meg a pénzügyi hozzájárulás mértékéről.
Az Oxfam International szerint Svédországnak biztosítania kell az EU vezető helyét. „A svéd elnökséget az alapján lehet majd lemérni, hogy képes lesz-e a környezetvédelem és a fejlesztéspolitika területén otthon bizonyított jó teljesítményét európai szintre emelni.” – mondta az Oxfam International kampánytagja, Frida Eklund.
Az Action Aid arra sürgette Svédországot, hogy hagyjon fel a semlegességgel és álljon ki az EU klímaszabályozása mellett. „Svédországnak nyomást kell helyeznie a gazdag országokra, hogy azok vállaljanak felelősséget a klímatartozásért. Erre azért van szükség, hogy a klímaváltozás terhét ne azok viseljék, akiket az a leginkább sújt; a fejlődő országok szegény és sebezhető nőtagjait.” – mondta a szervezet kampányát vezető Karin Wall Härdfeldt.
A Greenpeace szerint az elnökségnek egy szintre kell hoznia a retorikát és a valós igyekezetet. „Reinfeldt eddig nem mutatta, hogy szándékában állna a kibocsátás-csökkentési célokat elégséges szintre emelni. Szintén nem látjunk semmilyen hiteles ajánlatot arra nézve, miből finanszíroznák a [szegényebb országok] alkalmazkodását, illetve, hogy a kormány hogyan veszi védelmébe a fejlődő országok esőerdőit.” – mondta a Greenpeace kampányvezére, Patrik Eriksson.
Következő lépések:
- Július 8-10.: G8 és Major Economies Forum.
- Július 24-25.: A környezetvédelmi miniszterek informális találkozója.
- Augusztus 10-14.: Az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) találkozója.
- Szeptember 22.: Magas szintű klímaváltozási esemény az ENSZ Közgyűlésében.
- Szeptember 28. - október 9.: UNFCCC csúcs Bangkokban.
- Október 23.: Környezetvédelmi Tanács
- Október 29-30.: Európai Tanács
- November 2-6.: UNFCCC találkozó
- December 10-11.: Európai Tanács
- December 7-19.: ENSZ klímaváltozási konferencia Koppenhágában.
- December 22.: Környezetvédelmi Tanács
