Hirdetés
Június 13-án, mindössze két héttel a soros elnöki tisztség átvétele előtt tartják Belgiumban a parlamenti választásokat. Az ország ezzel 180 éves történelmének egyik döntő pillanatához érkezik.
A belga kormány áprilisban omlott össze, miután a vallon és flamand pártok nem tudtak megegyezni a Brüsszel körüli választókerületek határainak kérdésében. (EurActiv 27/04/10).
Belgiumot jelenleg ügyvivő kormány vezeti, azonban Olivier Chastel szerint a belga soros elnökség nem válik a belpolitikai csatározások áldozatává.
Chastel elképzelhetőnek tartja, hogy az elnökség ideje alatt új kormány alakul, ám ez valószínűleg nem egy-két héttel a választásokat követően várható. A Reformista Mozgalom politikusa úgy nyilatkozott, előreláthatólag néhány hónapos egyeztetési folyamat előzi majd meg a kormány megalakulását, mivel Flamand nyomásra hosszú távú államreformok megkezdése várható.
Az elnökség programja
Chastel szerint a júniusi választások kevéssé befolyásolják az elnökségi programot, mert a gyakorlati kérdésekben – mint a menetrend és a szervezés – már megegyeztek.
“Mikor a belga kormány felajánlotta lemondását, félelmeink támadtak az elnökségi felkészüléssel kapcsolatban.” – mondta az államtitkár. “ Gyorsan rájöttünk azonban, […] hogy jól haladunk az előkészületekkel” és az ügyvivő kormánynak “nem kell alapvető változtatásokat eszközölnie a programban.” – tette hozzá Chastel.
Az államtitkár úgy véli, számos politikai erővel egyeztettek az elnökségi program kialakítása során így nem vetne jó fényt az új kabinetre, ha gyökeres változtatásokat kívánna végrehajtani. “Belgiumban egy uniós elnökségi program elfogadása majdnem olyan, mintha egy nemzeti politikai programot fogadnának el.” – állítja Chastel, utalva ezzel a kompromisszum kialakításának nehézségeire.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy a programot június 16-án, éppen a választások után fogadják majd el, így valamennyi pártnak “el kell azt fogadnia.”
A hátsó ülésen
A stílust illetően, állítása szerint Belgium szakítani fog a jelenlegi gyakorlattal, mely a Lisszaboni Szerződés decemberi életbe lépése óta tart. A Szerződés két magas rangú pozíciót hozott létre: az EU külügyi főképviselőjének, valamint az állam- és kormányfők csúcstalálkozójának, az Európai Tanács állandó elnökének posztját.
Chastel elmondta, ez a stílusváltás a gyakorlatban azt jelenti majd, hogy a belga elnökség átengedi az elsőbbséget Catherine Ashtonnak, az EU külügyi főképviselőjének, valamint Herman Van Rompuyak, az EU állandó elnökének.
„Mindketten teljes felelősséget vállalnak majd működési területükön” – mondta Chastel, majd hozzátette:,„a belga elnökség nem félre áll, hanem a „Lisszaboni Szerződést, az egész Lisszaboni Szerződést és csak a Lisszaboni Szerződést” alkalmazza.
Az euró reformja
A specifikus reformokról, például az euró sorsáról, Chastel úgy nyilatkozott, Belgium „szeretne jelentős fejlődést látni az elnökségünk alatt” ezen a területen.
De szerinte tanácsos „szerénynek maradni” a politikai lendületet illetően. „Egy elnökség egyszerre nagyon hosszú és nagyon rövid is egyben. Szóval úgy vélem, az elmúlt hónapokban mind a huszonhét megértette, hogy eurózóna irányításának evolúciója elkerülhetetlen; a gazdaságainknak sokkal szorosabban kell együttműködniük egymással”.
„Ez nyilvánvaló. A monetáris unióval párhuzamosan a gazdasági unióra is szükség van. Mindegy, milyen kifejezéssel élünk: gazdasági kormányzás, gazdasági kormány, [de erre szükség van]”.
Belga államreform
Visszatérve a belpolitikai frontra, Chastel úgy véli, Belgium „egy politikai ciklus végéhez” érkezett. A regionális szint jelentőségét növelni hivatott, a flamand pártok által szorgalmazott államreformnak a, előbb-utóbb meg kell történnie.
„A belga parlamentet meg kell reformálni annak érdekében, hogy jó alapokról kezdjünk neki a következő 10, 15, vagy 20 évnek, és visszahozzuk a kompromisszumos [politikai kultúrát] a belga politikai élet centrumába”.
Az ügyvivő államtitkár szerint van azonban egy-két határvonal, melyet a vallon pártok nem hajlandóak a tárgyalások során átlépni. Néhány flamand párt például a társadalombiztosítási jogköröket is decentralizálná, Chastel szerint azonban ez elképzelhetetlen.
„Igen, megvannak a határok: olyan országot akarunk, melynek állampolgárai között szoros a kapcsolat, és ezért például a társadalombiztosításnak a szövetségi állam megingathatatlan elemének kell maradnia”.
A francia-ajkú kisebbség védelme szerinte „alapelvként” jelenik majd meg a Brüsszelt körülvevő Brussels-Hal-Vilvoorde választási körzet felosztáról folytatott tárgyalásokon.
„A választások után meg kell oldanunk ezt a problémát, de sokkal alapvetőbb problémákat is meg kell oldanunk a belga állam működését illetően” – mondta, beleértve a szövetségi, regionális és községi szintű kompetenciák elosztását is.
Chastel kétségesnek tartja, hogy az EU elnökség felgyorsítaná a „belga kompromisszum” legendás művészetének feltámasztását.
„Nem vagyok biztos benne, hogy az elnökség katalizálhatja ezen érzelmi problémák megoldását. Mindenki azt szeretné, ha [az elnökség] sikeres lenne, mindenki elkötelezett iránta, de véleményem szerint ez egyik irányban sem fogja befolyásolni a pozíciókat”.
A teljes interjút itt olvashatja (angol nyelven).
Következő lépések
- 2010. június 13.: országos választások Belgiumban
- 2010. június 16.: Yves Leterme ügyvivő kormánya hivatalosan elfogadja a belga EU elnökség programját
- 2010. július 1.- december 31.: belga EU elnökség
- 2011. január 1.- június 30.: magyar EU elnökség
