Hirdetés
Elemzők szerint a cseh EU-elnökség „de facto véget ért”, miután Topolánek kormánya március 24-én, az alsóházban elvesztette az ellene kezdeményezett bizalmi szavazást.
„Sajnos meg vagyok róla győződve, hogy azáltal, hogy a cseh kormánytól megvonták a bizalmat, egyben a cseh elnökségnek is de facto vége van.” – mondta Pave Sobisek, az UniCredit Bank elemzője a cseh sajtónak.
Közben Topolánek azzal vádolja Franciaországot és a nyugati sajtót, hogy nyilatkozataikkal azt sugalmazzák, hogy a Cseh Köztársasághoz hasonló kis országok nem tudják kormányozni az Uniót.
„Mindenkit meggyőztünk róla, hogy egy kicsi- vagy közepes ország is képes vezetni az EU-t. Most hirtelen mindenki azt mondja, hogy a kis államok nem tudják elvégezni [ezt a feladatot], és hogy a nagy testvérnek kellene felügyelnie mindent. Ez a vélemény teljességgel kiolvasható minden állásfoglalásból, például Franciaország részéről, és a nyugati sajtó minden megjegyzéséből.” – mondta Topolánek a Dnes nevű cseh napilapnak.
Topoláneknek két nap alatt három Tanácsülésen kell elnökölnie. Május 7-én egy foglalkoztatási csúcson, amely teljes létszámú (27 állam és kormányfő) csúcstalálkozóból Trojka üléssé lett lefokozva, vagyis csak a soron lévő és a két soron következő elnökséget vivő ország, Csehország, Svédország és Spanyolország képviselői lesznek jelen.
A jelenlegi „trió elnökség” Franciaországot, a Cseh Köztársaságot és Svédországot foglalja magában. Spanyolország pedig Magyarországgal és Belgiummal áll trióban, ami egy szoros együttműködést jelent a három tagállam között (lásd Link Dossziénkat). A francia, cseh, svéd trió 2008 júniusában mutatta be 18 hónapos programját.
A foglalkoztatási tanács keretei között kívánták eredetileg biztosítani az uniós gazdaságélénkítő csomag sikerét, sőt innovatív módszerekről tárgyaltak volna, melyek segítenék az EU munkaerőpiacának tervezett átszervezését (EurActiv 20/03/09). A zavaros gazdasági helyzetből fakadóan azonban az eredmények minden bizonnyal elmaradnak majd a várakozásoktól.
Zavar a keleti fronton
A Keleti Partnerséget megalakító csúcstalálkozóra ugyanennek a napnak délutánján kerülne sor. Itt már teljes körű tanácskozást terveznek; jelen lesznek az EU 27 tagállamának állam- és kormányfői. Az azonban továbbra is bizonytalan, hogy kik képviselik majd a Keleti Partnerség kedvezményezettjeit, akik nem tagjai az Uniónak. A csúcstalálkozóra hivatalos meghívást Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Fehéroroszország kap.
Moldovában jelenleg zavargások vannak, és nagyfokú a politikai instabilitás, mivel az ellenzék azzal gyanúsítja a kormányon lévő kommunista erőket, hogy meghamisították a múlt heti választás eredményeit. A kommunista államfő ráadásul Romániával is súlyos diplomáciai vitába keveredett (EurActiv.hu 2009.04.10.).
Grúziában az ellenzék az elnök, Mihail Szaakasvili lemondását követeli (EurActiv.com 09/04/09). Ukrajnában szintén kibillent a politika stabil helyzetéből, miután a kijevi nemzetgyűlés nemrég előrehozott elnökválasztások kiírását kérte (EurActiv.com 02/04/09). Fehéroroszország esetében pedig még nem született döntés, hogy az utolsó európai diktátornak tekintett fehérorosz elnököt, Alexander Lukasenkót meghívják-e a találkozóra.
Azerbajdzsán nemrég életfogytig szóló megbízást adott jelenlegi elnökének, Ilham Aliev-nek (EurActiv.com 19/03/09). A Nyugat-barátnak számító ország és annak elnöke nemrég hosszú-távú gázszállítási megállapodást írt alá Moszkvával a közép-ázsiai gázmezőkre vonatkozólag. Azerbajdzsán az orosz piaci áron adja majd a nyersanyagot Oroszországnak. A lépés különösen azért dühíti az EU-t, mivel Azerbajdzsán lenne a tervezett európai gázvezeték, a Nabucco fő beszállítója (EurActiv.hu 2009.04.01.)
További kérdéseket vet fel azonban, hogy a május 8-ára tervezett „Déli Gázfolyosó – Új Selyemút” csúcstalálkozó nem nevesíti a tervezett gázvezetéket. Mivel a németek szerint a „Nabucco” nem hoz elég beruházást és munkahelyet rövid távon ahhoz, hogy hatékonyan kezelje a válságot, az Unió gazdaságélénkítő csomagjának támogatott projektjei közül is lekerült a Nabucco neve, az erre szánt összeget pedig a „Déli Gázfolyosó” címszó alá olvasztották be (EurActiv.hu 2009.03.17.). Később azonban –főleg lengyel és magyar nyomásra- a gázvezeték nevesítve került vissza (EurActiv.hu 2009.03.23.).
A szóvivők szerint az, hogy a Nabucco elnevezés nem szerepel a május 8-ára tervezett csúcs címében, nem jelenti azt, hogy a projekt „nem lesz ott”. Közben Törökország levelet küldött a projektben résztvevő EU-tagállamoknak, ezzel igyekezve nyomást gyakorolni rájuk, hogy írják alá a júniusra tervezett kormányközi megállapodást a vezeték megépítéséről.
Bár ennek részleteiről Ankara és Brüsszel még nem tudott megegyezni, az aláírás elmaradása a projekt megvalósulását késlelteti, ami nem csak a finanszírozást sodorja veszélybe (EurActiv.hu 2009.04.14.), de versenyelőnybe hozza Oroszországot.
Az orosz állami tulajdonban lévő Gazprom a maga részéről egy sor megállapodást készül aláírni a Nabucco riválisának tekintett Déli Áramlatról, egy április 24-25. között tartandó szófiai energiafórumon. 
