Hirdetés
A soros elnökséget júliusban átvevő Franciaország elnöke nem szolgált megnyugtató szavakkal kollégáinak, hanem fokozta a pesszimizmust. Sarkozy támogatja a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának folytatását, és úgy véli, hogy több okból is problémás lehet a bővítés, amíg a szerződés nem lép életbe.
„Különösen bonyolult a csehek esete, reméljük, hogy holnap megoldást találunk rá,” mondta el Sarkozy az újságíróknak az EU vezetők csütörtök esti munkavacsorája után. A vacsorán az Unió állam- és kormányfői immár informális keretek között folytathatták az ír referendum utáni Európáról szóló vitájukat.
„A Lisszaboni Szerződés nélkül nincs bővítés,” mondta a francia elnök, és leszögezte, hogy „nem lesz másik szerződés,” ami a tavalyi megállapodás helyére lépne. Tovább növeli a kijelentés súlyát, hogy a francia elnök álláspontjával Angela Merkel német kancellár is egyetért.
Sarkozy keményvonalat nyilatkozataival nem minden tagállam ért egyet. A csütörtök esti sajtótájékoztatón a csúcson elnöklő Janez Jansa szlovén miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy „a további bővítések nem válhatnak a Szerződés áldozatává”.
A ratifikációs folyamat elakadt Csehországban, miután Mirek Topolanek miniszterelnök jobboldali Polgári Demokrata Pártja (ODS) és az euroszkeptikus államfő, Vaclav Klaus az Alkotmánybíróságtól a Szerződés alkotmányossági vizsgálatát kérte. A bíróság döntése szeptember-októberre várható.
A kormánypárt azért indította el az eljárást, mert a Jiri Paroubek vezette szociáldemokrata ellenzék erős nyomás alá helyezte a kormánypártokat és kifejezetten törekedett a kormány Európa-politikájának befolyásolására. 2009. január 1.-től a csehek veszik át az EU soros elnökségét.
Sarkozy ugyanakkor leszögezte, hogy Franciaország megvétózná a további bővítést, ha a Szerződés nem kerül elfogadásra. Ezzel növeli a Topolanek-re nehezedő nyomást, aki erősen támogatja az EU-bővítést Horvátország és a Nyugat-Balkán irányában.
„Nagyon furcsának találnám, ha a 27-ek 28., 29., 30. tagokat csatlakoztatnának, miközben nem tudnak olyan intézményekről megegyezni, amelyek működnek is,” mondta Sarkozy. A francia elnök azok közé sorolta magát, „akik úgy vélik, az intézmények reformjára még akkor lett volna szükség,” mielőtt 2004-ben tíz újabb tagállamot vettek volna fel.
Sőt, Sarkozy azt is megosztotta a hallgatósággal, hogy a Nizzai Szerződés szabályai alapján „nagyon nehéz lesz megszervezni” a 2009-es EP választásokat. A Parlamenti helyek számát ugyanis keserves kompromisszummal tudták csak elosztani a Lisszaboni Szerződésben, ennek elutasítása pedig azt jelenti, hogy ezt a fejezetet újra meg kell nyitni, ami hosszú tárgyalásokhoz szokott vezetni.
„Mindenki tisztán látja, hogy a legkézenfekvőbb megoldás az, ha megpróbálunk a cseh és az ír aggodalmakra valamiféle választ adni, de közben megőrizzük intézményi stabilitásunkat,” foglalta össze a Francia Köztársaság elnöke.
