Hirdetés
A kampány célja, hogy a Lisszaboni Szerződés által létrehozott két új posztból - az Európai Tanács állandó elnöke és a külpolitikai főképviselő tisztsége - legalább az egyiket nő töltse be.
Jose Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke és Jerzy Buzek az Európai Parlament elnöke egyetért abban, hogy a két új poszt közül legalább egyikre női jelöltet kell kinevezni. Az eddig felmerült nevek között Mary Robinson volt ír elnök és Anna Diamamtopoulou a jelenlegi görög oktatási miniszter esélyeinek adható nagyobb hitel.
A lengyelek Robinsont favorizálnák
Robinson nevét a média folyamatosan kiemeli a többi kormányzati posztot betöltő jelölt közül, mint esélyes jelöltet az Európai Tanács elnöki posztjára. Csak annak a Facebook csoportnak, amelyik Robinsont szeretné a tanács elnökének már 4500 tagja lett mindössze egy hét alatt, míg a Tony Blair támogatására létrehozott hasonló kezdeményezés mindössze 225 tagot számlál.
Úgy tűnik, hogy a Brüsszeli vezetők által, az EU jövendőbeli állandó elnökéről kialakított kép is Robinson malmára hajtja a vizet: A lengyel Dziennik című napilap tegnapi (október 13.) száma arról számolt be, hogy Varsó még a héten postázza az EU 27-ek fővárosaiba a Tanács állandó elnökének személyével szembeni elvárásokat.
Bár az eddigi elképzelések szerint az EU leendő elnöke, a világ más részei előtt az Unió „arcaként” jelenne meg, a lengyelek várhatóan ez ellen foglalnak állást, és egy puhább, ha úgy tetszik gyengébb szerepet javasolnak majd. Éppen ezért Varsó várhatóan nem támogatja majd, hogy egy olyan, globálisan ismert szereplő töltse be a posztot, mint Tony Blair.
Lengyelország inkább egy főtitkár jellegű figurát képzel el az elnöki posztra, aki vezeti az EU csúcstalálkozókat és felügyeli a Tanács munkáját, viszont nem hoz stratégiai döntéseket. Az Európai Bizottságból eredő források szerint Spanyolország és más EU-tagországok is hasonlóan vélekednek, és hajlandóak a lengyel elképzelést támogatni.
Így az uniós vezetők akár szövetségre léphetnek Mary Robinson érdekében, aki egyelőre nem nyilatkozott a kérdésről, viszont az EurActiv megkeresésekor nem volt elérhető.
Több nőt a Bizottságba?
Ez a kérdés az év elejétől folyamatosan napirenden van, a reflektorfénybe azonban akkor került, mikor májusban elfogadták az „50-50 kezdeményezést”. A kampány azt szeretné elérni, hogy a nők és férfiak egyenlő arányban jelenjenek meg az európai intézmények vezető posztjain.
A kezdeményezés képviselői enyhe előrelépésként könyvelték el a júniusi EP választások eredményeit, ahol a női képviselők száma 35 százalékra nőtt, a várakozások azonban még nagyobbak az Európai Bizottság új összetétele kapcsán, hiszen ennek tagjait nem választják, hanem a tagállamok jelölik.
Barroso igencsak szorgalmazza, hogy több női biztos legyen az új Bizottságban: eddigi elnöksége során legtöbb nyolc női biztosa volt a huszonhétből. Bár Románia és Bulgária 2007-es csatlakozásakor külön kérte, hogy női biztosokat jelöljenek, ezt akkor csak Bulgária teljesítette (Meglena Kuneva).
A női biztosok számának növekedése azonban még nincs kőbe vésve. Eddig csak Bulgária jelentette be női jelöltjét (Rumiana Jeleva), ezen kívül Luxemburg, Svédország, Ausztria és Ciprus számolt be hasonló szándékról. Az esély Magyarországon is megvan. Herczog Edit sokak szerint jó eséllyel néz a jelölti poszt elébe (EurActiv.hu 2009.10.08.). A magyar jelölt megnevezése is már csak napok kérdése.
Margot Wallstörm, a Bizottság alelnöke a nemi kvóták bevezetését szorgalmazza, annak érdekében, hogy a nemek közti teljes egyenlőség minél hamarabb elérhető legyen a társadalom összes területén. Az EurActivnak nyilatkozva elmondta, tudja, hogy a kérdés megosztja a véleményeket, viszont elengedhetetlennek tartja ahhoz, hogy a nemek ”egyenlő játékteret” kapjanak. Elmondása szerint, ahol bevezetésre került, a női kvóta minden országban működött, és kiemelte a magasabb női részvételt a norvég iparban. Hozzátette, hogy a kvóták nélkül talán még évtizedekig várhatunk a nemek közti egyenlőségre.
Wallstörm teljes mértékben támogatja Mary Robinsont, olyannyira, hogy még annak Facebook csoportjához is csatlakozott.
Vélemények:
Az EurActivnak adott nyilatkozatában Rodi Kratsa-Tsagaropoulou görög EP képviselő, aki az EP nők jogaiért és a nemek közti egyenlőségért felelős bizottság tagja elmondta, hogy a nők és férfiak egyenlő részvétele a politikában többek között a demokrácia kérdése is.
Hozzátette továbbá azt is, hogy a nőknek, akik az európai szavazók többségét adják, láthatóbbnak kell lenniük az európai intézmények minden szintjén, az adminisztráció, a politikai csoportok, de még a nagy felelősséggel járó Lisszaboni szerződés által létrehozott pozíciókban is.
Az Európai Női Lobbi (EWL), az 50-50 kampány háttérszervezete korábban elmondta, hogy a 21. században „nehezen elfogadható, hogy olyan kritériumokat támasztanak egyes magas-szintű kinevezésekkel kapcsolatban, mint a nemzetiség, a politikai hovatartozás, vagy az ország mérete, de a nemet nem veszik figyelembe!”.
Az, hogy a vezető pozíciókban a nők alacsony szinten vannak képviselve „szánalmas és aláássa az Európai Uniót, amely az emberi jogok és a demokrácia támogatója.” – véli a szervezet.
Az EB alelnöke, Margot Wallstörm blogján írta: “Nekem ne mondja senki, hogy egy olyan európai nő sincs, aki nem érdemelné meg, hogy jelöljék az EU vezető posztjára. Kezdetnek itt van pár név tőlem: Angela Merkel, Mary Robinson, Ursula Plassnik, Anna Diamantopoulou, Emma Bonino."
Háttér:
A nemzetiség, a földrajzi elhelyezkedés (észak-dél, kelet-nyugat), az ország mérete és a politikai kapcsolatok mellett a nem is sokszor kritérium lehet az uniós vezető pozíciókért folyó harcban.
Az Európai Bizottság szerint a nők még mindig kevésbé vannak jelen a politikai és gazdasági döntéshozatalban, és ezt a tényt gyakran éppen az európai intézmények vezetőinek nemi összetételét bemutató adatok bizonyítják.
A Bizottságnak még sosem volt női elnöke, továbbá 1979 óta – a közvetlen választások bevezetésétől – a 13 Európai Parlamenti elnökből eddig csak 2 volt nő: Simone Veil (1979-1982) és Nicole Fontaine (1999-2002).
A 27 tagállam közül csak kettőben tölti be nő az államfői posztot: Németországban Angela Merkel, valamint Litvániában Dalia Grybauskaite.
Jelenleg az EP képviselők 35 százaléka nő, ami ugyan magasabb az európai átlagnál (24 százalék), viszont a svéd, holland, finn hármasánál - ahol a parlamenti képviselők 40 százaléka nő – alacsonyabb.
