Hirdetés
Az EU soros elnökeként a tárgyalásokat vezető svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt szerdán (november 11.) bejelentette, az uniós kormányfők egy brüsszeli vacsorabeszélgetés keretében döntenek majd a posztokról.
Az új uniós állásokat a Lisszaboni Szerződés hozza létre. Az elképzelés célja, hogy új lökést adjanak az „európai projektnek”. A példát a fejlődő országok szolgáltatják: Kína például sokkal befolyásosabb szerepre tett szert a világgazdasági válság következtében.
„Az egyeztetések bevezető fordulója után a svéd miniszterelnök, Fredrik Reinfeldt úgy döntött, a döntés meghozatalához további informális találkozóra van szükség november 19-én.” – áll a svéd uniós elnökség közleményében.
Reinfeldt egyértelművé tette, hogy az újonnan létrehozott Európai Tanács elnöki posztját nagy valószínűséggel egy jelenlegi, vagy korábbi kormányfő fogja megkapni.
Diplomaták szerint a belga miniszterelnököt, Herman Van Rompuy-t sokan támogatják, és ő megfelelne annak az elvárásnak is, mely szerint az EU elnöki székébe egy kevésbe meghatározó személyt szeretnének az uniós vezetők (EurActiv.com 02/11/09).
Ugyanakkor a francia külügyminiszter, Bernard Kouchner állítása szerint a korábbi brit miniszterelnök, Tony Blair és a luxemburgi miniszterelnök Jean-Claude Juncker is versenyben van még a posztért.
Korábban a brit külügyminiszter David Miliband volt a legesélyesebb az uniós külügyi főképviselő posztjára, aki azonban úgy fogalmazott, nem ő a megfelelő személy erre az állásra, így a kérdés továbbra is nyitott (EurActiv.hu 2009.11.10.).
Különböző forgatókönyvek
A Lisszaboni Szerződés által létrehozott új posztok elosztása körüli vita a kis és nagy tagállamok közötti nézeteltérésekből fakad, nincs egyetértés ugyanis abban, hogy az új politikusok milyen szerepet töltsenek be Brüsszel életében.
„Néhány név röpköd a levegőben [az elnöki posztért], és nekünk olyan személyt kell választanunk, aki többségi, és nem konszenzusos támogatást élvez.” – nyilatkozta egy diplomata, aki kiemelte, hogy a posztok megszerzéséhez egyhangú támogatás szükséges.
„Az egyeztetéseknek még nincs vége […] Remélhetőleg el tudjuk kerülni a nagyobb vitákat a találkozón.”
Az uniós vezetők meg akarják gyorsítani a folyamatokat és ezért tartanak rendkívüli csúcstalálkozót, annak ellenére, hogy megszokott csúcstalálkozó lesz december 10-11-én.
Az Unió végrehajtó szervét, az Európai Bizottságot csak akkor lehet megújítani, ha a két állást már betöltötték. Éppen ezért bármilyen késlekedés problémákhoz vezetne, ugyanis ez azt jelentené, hogy a régi Bizottságnak kell meghosszabbítani a mandátumát.
A 62 éves Van Rompuy konszenzusra törekvő stílusa megfelelne az Unió két motorjának, Németországnak és Franciaországnak. Junkernek viszont remek gazdasági ajánlólevele van, azonban úgy tűnik Franciaország ellenzi az ő jelölését.
Blair esélyei korlátozottak, mivel támogatja az Egyesült Államok iraki és afganisztáni szerepvállalását, és ezt tovább csökkenti az is, hogy Nagy-Britannia nem tagja a 16 államot számláló euró-övezetnek.
Miliband visszalépésével a külügyi poszt legesélyesebbjei között tartják számon a korábbi olasz miniszterelnököt, Massimo D’Alemat, az Unió bővítési biztosát, a finn Olli Rehnt és a korábbi osztrák külügyminisztert, Ursula Plassnikot.
(EurActiv/Reuters.) 
