Hirdetés
„Kommunikáció, országkép, média” – hangzik a Rajtunk a Sor konferenciasorozat mai felvonásának címe. Az MTA nevében, a konferenciát szervező Kégler Ádám még bizonyára gondolkodik rajta, hogy vajon jó ötlet volt-e egy asztalhoz ültetni az ún. kreatívokat a már-már szakértőnek számító újságírókkal.
A hat fővel, és a moderátorként is igen aktív Kéri Lászlóval hosszúra nyúló beszélgetés gyakran a magyar elnökség témájától elvezető irányba haladt, és inkább a magyaros pesszimizmus és a panaszkodósnak tartott magyar nemzetkarakter domborodott ki; tartalomban és értelmezésben egyaránt.
Bár a beszélgetést irányító Kéri éppen azt akarta üzenni a hallgatóságnak, hogy a hazai viszonyok miatti elégedetlenségünket, illetve a politikai pártok egymás közti sérelmeit nem szerencsés mások felé – a magyar elnökség esetén a külföld felé – aktívan tolmácsolni, maguk, a politológus által feltett kérdések voltak azok, melyek ebbe az irányba terelték a beszélgetést.
Abban mindenki egyetértett, hogy a 2006-os események, élen a televíziós székház ostromával, nem tettek jót Magyarország külső megítélésének, ám ennek távlati hatásairól már különböztek a vélemények. Baráth Péter, az Országmárka Tanács főtitkára a konferencia délelőtti paneljén néhány szóban ismertette a januárban nyilvánosságra hozandó felmérés eredményét. Baráth szerint „nincs nagy baj”. „A negatív híradások hosszú távon nem befolyásolták Magyarország megítélését.” – tette hozzá.
Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója ugyanakkor elmondta, a tiltakozások ideje alatt az RTL hálózat temérdek számú képet kért a magyar csatornától. A nemzetközi média által átvett anyagok nyomán vált lehetővé, hogy Gerendai Károlyt, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatóját az eseményeket követő másnap, guatemalai rokonai biztosítsák, szeretettel várják, ha esetleg menekülni kellene.
Egyelőre hallgat rólunk a nyugati média
Fóris György, a Bruxinfo Európai Elemző Iroda igazgatója komolyra fordította a szót. Elmondta, jelenleg különösebben senki nem foglalkozik velünk, magyarokkal. A kilencvenes évek eleje óta Brüsszelben élő újságíró a nap mint nap uniós hírekről tudósító média szokásait ismertette. E szerint a legkorábban az elnökséget megelőző egy hónapban foglalkozik a soros elnökséget betöltő országgal. „Az aktuális ügyek – jelenleg a koppenhágai klímakonferencia és az új Európai Bizottság – lesöprik az asztalról egy távoli elnökségi ország bemutatását.” – mondta Fóris.
A soros elnökség valóban „csupán” egy fél éves projekt, amely a vezetést adó tagállam számára azonban nagy lehetőség. A lehetőség ugyanakkor kevésbé abban áll, hogy az ide látogató diplomatáknak és újságíróknak megmutassuk hazánkat, hanem inkább abban, hogy a magyar állampolgárok megértsék, Magyarország is az Unió része, tagállamként egyenrangú, soros elnökként pedig első az egyenlők között, akinek irányítását 26 másik tagállam elfogadja és követi.
A konferencia hallgatóságában ülő aktív uniós újságírók az EurActivnak elmondták, az elnökségi előkészületet több okból is túlzónak tartják. Egyrészt úgy élik, hogy a magyar hivatalnokok és miniszterek által levezetendő üléseknek csak egy töredéke (5-10 százaléka) lesz Magyarországon, másrészt ennek résztvevői valószínűleg a hotelen és a konferenciatermen kívül nem sokat látnak majd az országból.
A siker kulcsa a proaktivitás
A szakértői vélemények szerint a jó kommunikáció –melynek természetesen része kell legyen önmagunk „fényezése” - tehát nem kulcsa, csak eszköze a sikernek. Fóris György szerint ez a bizonyos kulcs a proaktivitás. A szakújságíró cseh hivatalnokoktól úgy értesült, Prága abban követte el a legnagyobb hibát, hogy a sajtóban megjelenő kritikákra már csak reagált, de önmaga nem ment proaktívan az események elé.
A saját sikerének legjobb kovácsa az uniós vezetés terén a közelmúltban a franciák voltak, akikről szinte minden szakértő egyöntetűen állítja, hogy mesterien ötvözték az EU élén megkívánt semleges karmester szerepét, a dinamikus vezető képével. A francia elnökséget övező kommunikáció pedig erre támaszkodva óriási, uniós léptékben szokatlan sajtóvisszhangot produkált.
A csehek vezette elnökségnek természetesen a kormány bukása nem volt hasznára, ám abban a résztvevők is egyetértettek, hogy ez Magyarországot nem fenyegeti. A belpolitikai tűzszünetet mindazonáltal mindenki kívánatosnak találja, és az ezt szorgalmazó felszólalások gyakran váltottak ki spontán tapsot a nézők köreiből.
Baráth Péter összegzésében az elnökség kommunikációja – melyet egy 2010 első felében megválasztandó kommunikációs igazgató fog vezetni – nem politikai, hanem szakmai feladat, amely a megfelelő ember kezében megfelelően kivitelezhető. „Ha kevés is, de van ilyen ember Magyarországon. Ezt a személyt kell megtalálni jövőre.” – mondta a főtitkár. 
