Hirdetés
„Európának ébresztőre van szüksége.” – mondta el Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, az intézmény által szervezett „Rajtunk a sor!” konferenciasorozat legutóbbi (március 26.) vitanapján. Véleménye szerint ugyanis Európa ma már sokkal inkább érdek-, mint értékközösség, ami azonban sötét jövőt jósol a kontinensnek.
A pénteki konferencia előadói általában egyetértettek abban, hogy Európa több puszta földrajzi kiterjedtségnél: kulturális közösséget alkot, melynek megfelelő kihasználásával hosszú távon is jó kilátásai lehetnek.
Az életképes jövő érdekében szellemi megújulásra van szükség, amelyet az oktatás minőségének javításával, és a kulturális értékek kiemelésével lehet elérni, mondta Pálinkás, aki az Orbán-kormány utolsó egy évében – Pokorni Zoltán lemondását követően – oktatási miniszterként szolgált.
Az Akadémia elnöke szerint ugyanakkor csak abban az esetben beszélhetünk Európa jövőjéről, ha beszélünk az európai viselkedés megújításáról is. „Európa egy öregedő kontinens, amely még a fizikai reprodukcióra sem képes.” – mondta Pálinkás, majd hozzátette, hogy nehéz elképzelni, hogyan fogja a későbbiekben érvényesíteni a jogait, ha nem hajlandó világra hozni és felnevelni a következő nemzedéket.
„Az európai alkotószellem sorvadozni látszik (…) az európai iskola nem fejleszti az alkotóerőt, nem hangsúlyozza a verseny és a szolidaritás fontosságát, és nem nevel erkölcsös életre.” – hangsúlyozta Pálinkás, alapjaiban kérdőjelezve meg ezzel az Európai Unió, a szolidaritás és versenyképesség szimbiózisára épülő politikáját.
A konferencia előadói szerint ahhoz, hogy bizakodva nézhessünk a jövőbe, tisztában kell lennünk a múltunkkal, ugyanis identitásunk innen eredeztethető. Erdő Péter bíboros kifejtette, hogy az európai identitástudat egyik meghatározó eleme mindig is a vallás volt: „ez egy zsidó-keresztény alapokon nyugvó kulturális közösség”.
Az Unió a nemzetek Európájának praktikus eszköze
Bár az európai problémák általában a nemzeti és az uniós szint közötti hatalmi harcban csapódnak le, a magyar értelmiség vezető gondolkodói mégis úgy vélik, meg kell tartani a nemzetállami határokat.
Pálinkás József szerint az Unió egy praktikus eszköz, amely keretet ad az érdekek európai szintű érvényesítésének, de csak akkor lehet jól kihasználni az előnyeit, ha a jog nem írja felül az erkölcsöt. Véleménye szerint ezért meg kell tartani a hagyományos nemzetállami kereteket.
„Európa a nemzetek Európája, és csak így lehet életképes” – mondta az MTA elnöke.
Európa akkor lehet eredményes, ha a sokféleségét az egységes célok elérése érdekében tudja kamatoztatni, mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. „Európa egyik titka az egység és a pluralitás” – világított rá
A református lelkész szerint az egység eléréséhez szükség van a közösség formálására is, amely elérésére az egyháznak segítséget, és nem feltétlen „önmagát” kell ajánlania. Pálinkás József utalt a virtuális kultúra okozta személytelenség társadalmat felemésztő hatására is. Szerinte korunk egyik legnagyobb problémája a rengeteg információ-áradat, amely a közvetítőket kiiktatva személytelenséghez, és így az értékek elsorvadásához vezethet.
Pálinkás szintén az egyházat említette az egyik olyan eszközként, amely a személyességet és a közösség értékét újra életre keltheti.
Mit adhat Magyarország Európának 2011-ben, a soros elnökség ideje alatt?
A magyar értelmiség éllovasai egyértelműen az ország kulturális értékei mellett tettek hitet, hangsúlyozva, hogy ezen a területen az ország egyáltalán nincsen elmaradva más európai kollégáitól.
Erdélyi Dániel filmrendező úgy látja, hogy, amikor az Uniót irányító meghatározóbb, nagy nemzetek a kisebb, „kevésbé jelentős” országoknak adják át a stafétabotot, akkor egy kicsit lesajnálva tekintenek rájuk, ránk. „Ugyan messze élünk [tőlük], de kultúrában nem vagyunk alávalóbbak. Meg kell találni önmagunkat, és közös erővel megmutatni Magyarország értékeit!” – fogalmazott.
A kultúra nagyjai a magyar kultúra „reklámozása” mellett tettek hitet. Kovács Ákos, zenész, és Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója egyaránt a magyar nyelvnek, és szépségeinek bemutatása mellett foglaltak állást. Mácsai a magyar költészetet mutatná meg Európának, ezzel csillogtatná meg a magyar kultúra vonzerejét.
Pálinkás József is egyetértett a kultúra hangsúlyosságával, ő az európai szerkezet „finomhangoló” eszközének nevezte, amellyel a jogi keret valós tartalmat nyerhet.
Nem volt azonban egyetértés arról, hogyan lehet ezt a feladatot hatékonyan elvégezni. Markó Iván, a Magyar Fesztivál Balett vezetője szerint ehhez olyan karizmatikus vezetőkre van szükség, akik képesek Magyarország kulturális értékeit megmutatni Európának, és a világnak egyaránt. Erdélyi Dániel azonban nagyobb szerepet biztosítana az alulról építkező támogatásnak, figyelmeztetve arra, hogy a felülről jövő kényszeres megfelelések mindig „izzadságszagúak”.
Az egyházak képviselői a vallás szerepét hangsúlyozták, illetve azt a fajta konstruktív kritikát, amellyel a politikusok munkáját segíthetik. A társadalom minden rétegének össze kell fognia, és együttes erővel kell fellépni a hatékony kormányzás érdekében. Szükség van a párbeszédre – fogalmazott Bölcskei Gusztáv, majd hozzátette, hogy ezidáig nem beszélhetünk ennek hatékony megvalósulásáról. 
