Hirdetés
Tolerancia és nacionalizmus
Mikor lesz Magyarországnak roma miniszterelnöke? Mikor lesz Magyarország elég érett arra, hogy ilyen lépést tegyen meg? Ezeket a kérdéseket pedzegeti egy magyar blogger. Az írás utal a Szonda Ipszosz - az amerikai elnökválasztással egy időben végzett - felmérésére, melyben a megkérdezettek 39 százaléka válaszolta azt, hogy szavazna egy roma kormányfő-jelöltre. Magyarországon mintegy 600.000 roma él, és bár az ország – Európában egyedi módon – állami szinten is foglalkozik a roma kérdéssel, rendelkezik roma politikával, a roma közösségek továbbra is elszigeteltek maradnak, mint Európa több más részén is.
A színesbőrű elnök megválasztása valóban nagy, az etnikai toleranciát érintő kérdéseket rángatott a felszínre szerte Európában, ami az öreg kontinens egyre inkább elharapódzó problémái közé tartozik (EurActiv.hu 2008.12.03. és 2009.01.08.). Egy európai politikust már most „az európai Obamaként” emlegetnek: Cem Ozdemirt, a török származású német EP-képviselőt nemrég választották Németország zöld pártjának társelnökévé (EurActiv.com 17/11/08).
Egyesek szerint azonban ezt a döntést inkább az amerikaiakról való másolási-hajlamból fakadt, és nem a „kifinomult civilizáció választása” volt. Milan Gaľa, Szlovákia európai parlamenti képviselője így fogalmazta meg véleményét az EurActiv Szlovákia kérdésére.
„A tény, hogy Barack Obama lesz az első afro-amerikai a történelemben, aki elfoglalhatja a Fehér Ház legfontosabb székét, negyven évvel Martin Luther King halála után, fontos jele az amerikai társadalom fejlődésének, és ez a mi civilizációnkat is pozitív irányba mozdíthatja.” – mondta Gal’a.
A Egyesült Államok döntése azonban nem csak az etnikai tolerancia, hanem a nemzeti kisebbségek kérdését is felveti. Nem sokkal a Magyarország és Szlovákia közt lezajló viták után (EurActiv.hu 2008.11.18.), egy szlovákiai magyar blogger így ír: „Obama tényleg egy olyan álmot valósít meg, ami egy szlovákiai magyarnak akár még erőt is adhat. Egy kisebbségben élő, a bőrszín miatt jól láthatóan más csoportot képviselő ember az elnöki székig ballag, és jó eséllyel meg is lesz választva”.
Online politika
A legtöbb európai csodájára jár annak, hogyan használja az amerikai társadalom az internetet. Különösen nagy bámulat övezte a módszert, ahogyan Obama kampánystábja a választási folyamatot vitafórummá alakította (EurActiv.hu 2008.11.04.).
Beszédes tény, hogy Margot Wallström, az Európai Bizottság alelnöke és távközlésért felelős tagja a blogján a következőket írja: „Az Internet az egész választási folyamatot inkább nyílt vitafolyamattá tette, köszönhetően annak a közösség-tudatnak, amely a weben evidens. Európának meg kell tanulnia a leckét, de ehhez egy későbbi időpontban majd visszatérek.”
Európának valóban fel kell ismernie ennek a módszernek a hatékonyságát, hiszen az Európai Parlament új tagjait 2009 júniusában kell megválasztanunk.
Változtatni, vagy nem változtatni
Úgy tűnik, Európa legnagyobb reménye, hogy az Egyesült Államok egyoldalú világpolitikai megközelítésében történő változás lenne. Az iraki háború és a terror elleni háború éles transzatlanti válaszvonalat húzott a Bush-éra alatt.
A soros elnökséget betöltő Cseh Köztársaság kormányhivatalnokai azonban éppen azt remélik, hogy nem lesznek nagyobb változások az amerikai külpolitikában.
A konzervatívok által vezetett kormány rendkívüli prioritásként kezeli a Csehországban felállítandó amerikai rakétaelhárító radarállomás. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök pártjának tagjai azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációját a radarállomás elfogadásától tennék függővé (EurActiv.hu 2008.12.18.). A Lisszaboni Szerződés ratifikációját a csehek azért halasztották el, mert a döntés előtt tudni szeretnék, milyen állásponton van az Obama által vezetett Amerika a radarállomás felől.
Ez az egyik oka, amiért az ellenzéki Szociáldemokraták vezetője, Jiri Paroubek azt reméli, hogy az amerikai biztonság- és védelempolitikai felfogás jelentősen megváltozik a jövőben. A Hospodarke noviny cseh napilap hétfőn (január 19.) Michele Flournoyt, a jövendőbeli amerikai helyettes védelmi minisztert idézte, aki a Kongresszusban arról beszélt, hogy a rakétaelhárító terveket „egy nagyobb európai biztonsági kontextusban” újraértékelhetik, amelybe az Oroszországgal való amerikai kapcsolatokat is bevonnák.
Feleslegessé teszi-e ez a radarállomást? A cseh külügyminisztérium cáfolja, hogy egy ilyen döntés a projekt végét jelentené, írja a cseh napilap.
„Nem lesz olcsóbb a kenyér” Obama beavatása után
Nicolas Sarkozy, francia elnök, aki elsőként fogadhatta 2008 júliusában európai földön Obamát, aki akkor még jelöltként küzdött a Fehér Házért, „barátjának” („mon copain”) nevezte a megválasztott elnököt.
Sarkozy mostanra veszített a lelkesedéséből. A Le Parisien francia napilap az elnököt idézi: „Obama azért van itt, hogy az Egyesült Államok érdekeit védje, és nem azért, hogy nekünk ajándékokat osztogasson”.
Kelet-Európa népi bölcsességei is hasonló irányba mutatnak. A szlovák politikai élet nem mutatott túl nagy érdeklődést az amerikai elnökválasztások iránt. Az ország miniszterelnöke, Robert Fico, miután több hasonló jellegű újságírói kérdés is elhangzott, leszögezte: „Nem lesz olcsóbb a kenyér [Obama beiktatása után].” Ezt követően pedig nem kívánt további, az amerikai elnökválasztással kapcsolatos kérdésre reagálni.
Stanley Crossick, az European Policy Centre politikai elemzője a Blogactivon a következőket írja: „valószínűleg jóval kevesebb változás lesz tapasztalható az amerikai külpolitika céljaiban, mint annak stílusában”. Az Egyesült Államok nehéz gazdasági helyzetét tekintve, Crossick úgy véli, hogy az új elnök első számú prioritásai belpolitikai ügyeket fognak érinteni. „El fog tartani egy darabig, amíg a koherens külpolitikai stratégia kialakul,” írja a szakértő.
Veszélyben van-e az EU klímapolitikában elért vezető helye?
Több elemző is azt jósolja, hogy Obama túlszárnyalja majd Európát a környezetvédelem frontján, és ambiciózus klímapolitikai napirendet fog javasolni (EurActiv.hu 2009.01.19.).
Willy de Backer, a 3EIntelligence nevű klíma- és energiapolitikai portál életre hívója és független újságíró-szakértő a Blogactivon arról ír, hogy Európa elveszítheti „klímapolitikai vezető szerepét”. Sőt, Backer szerint az sem lehetetlen, hogy a Bizottság energia- és klímacsomagja ellen „ellenforradalom” tör ki az öreg kontinensen, melyet az új tagállamok fognak vezetni. Backer szerint ezek az országok – tehát Magyarország is - nem mentek keresztül a „zöld forradalmon”, ezért nem vert gyökeret a társadalmaikban az erős környezetvédelmi mozgalom.
Törökország ellenségesé válhat
Nem volt pozitív fogadtatása Törökországban, hogy Obama korábban Ciprus „megszállójaként” utalt az országra, és nem rejtette véka alá a véleményét az örmény népirtás kapcsán sem, melyet Ankara csak „az 1915-ös eseményeknek” nevez.
Bár Obama Törökországban is népszerű, és a török közvélemény igen lelkesen fogadta a megválasztását, ez az attitüd megváltozhat, amennyiben az új amerikai elnök az örmény népirtás elismerését a jó kapcsolatok feltételévé teszi. Egy ilyen lépés jelentősen rontana az USA és Törökország viszonyán, és komoly kihatással lehet az ország közel-keleti politikájára és a NATO-kapcsolatokra.
Ellentétben Kelet-Európával, Törökországban éppen ébredőben van az Amerika-ellenesség, mely George W. Bush dupla mandátuma alatt érte el csúcspontját a világban.
Negatív kritikát váltott ki az is, mikor Barack Obama bejelentette, hogy alelnökének Joe Biden szenátort jelöli, számol be az EurActiv törökországi szerkesztősége.
A török közvélemény szerint ugyanis az alelnökjelölt túlságosan közel áll washingtoni görög és örmény lobbihoz. Törökország veszélyesnek érezte a jövendőbeli alelnök, azon javaslatát is, mely szerint Irakot három részre kellene felosztani, és a három rész egyike a kurd területeket foglalná magában.
A cikk utolsó bekezdéseiben eszközölt változás az EurActiv ankarai szerkesztőségének helyesbítése alapján történt - 2009.01.21.
