Hirdetés
Egyik párt sem ellenezte a Zöldek felvetését a tegnapi plenáris vitában, miszerint itt az ideje annak, hogy az Unió egyik magas rangú pozícióját egy nő töltse be. Az elképzelés megfelel a Barroso által is megemlített követelménynek, miszerint az államoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy a következő Bizottságban megvalósulhasson az egyensúly a nemek tekintetében. Nevek mindazonáltal nem hangzottak el.
Bár még nem lépett életbe a Lisszaboni Szerződés, a plenáris ülés során heves vita tárgyát képezték az újonnan felállítandó intézmények és posztok: az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének személye, illetve az Európai Külügyi Szolgálatok felállításának menete.
Mindennek alapja a napokban az alkotmányos ügyekért felelős parlamenti bizottság által elkészített Brok-jelentés, amely megfogalmazta az Európai Parlament elvárásait ezen intézményekkel kapcsolatban. Ezt a nagyobb parlamenti frakciók (Európai Néppárt, Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, valamint a Zöldek) egyhangúan támogatták. A legnagyobb hangsúlyt arra helyezték, hogy az Európai Uniónak végre külső kapcsolataiban is egységesen kell fellépnie, úgymond „egy hangon kell szólnia”.
Az kiderült, hogy mind a külügyi szolgálat, mind a főképviselő sui generis, azaz precedens nélküli intézmény lesz. Ennek megfelelően működését, feladatait, finanszírozását, jogállását még viták övezik, bár Cecilia Malström svéd tanácstag szerint, a Bizottság és a Tanács közel jár a konszenzushoz. Ugyanakkor a Parlament ragaszkodik együttdöntési és ellenőrzési jogához ezen a területen is – hangsúlyozta Brok is.
A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő a Lisszaboni Szerződés szerint a Bizottság alelnöke lesz. Feladata az összes külkapcsolat koordinációja mellett az uniós delegációk irányítására is kiterjed majd. A Néppárt szerint célszerű olyan személyt jelölni erre a posztra, amely mindhárom intézmény támogatását bírja. Amennyiben meglesz a konkrét jelölt, - személyiségétől függően, - de egyértelműen befolyással bírhat a még alakulófélben lévő intézményekre.
Ha egy nő kerülne ebbe a kulcspozícióba, az mindenképpen precedenst teremtene az Unióban, ahol eddig igencsak ritkaságszámba mentek a női vezetők. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy melyik cél a fontosabb: megtalálni a legmegfelelőbb jelöltet a posztra, vagy ragaszkodni ahhoz, hogy női főképviselője legyen az Uniónak.
A közös külpolitikát tekintve itt az idő, hogy aktív kül- és biztonságpolitikát folytasson az EU. Ennek egységesnek, koherensnek, valamint kiegyensúlyozottnak kell lennie – hangsúlyozta Casini, néppárti képviselő.
Ferrero-Waldner asszony szerint, aki a külkapcsolatokért és európai szomszédságpolitikáért felelős biztos, az Európai Külügyi Szolgálatok uniós delegációk, és nem nagykövetségek lesznek. Azonban a Bizottság nyitott arra, hogy ezek a szervek. konzuli funkciókat is ellássanak.
A személyzet kiválasztása tekintetében külön figyelmet fordítanak majd a földrajzi és a nemi egyenlőségre is. A delegációk – felállításuk után – nagy jelentőségük lesz, és ennek megfelelően a legkiválóbb diplomatákból állítják össze személyzetüket. A későbbiekben akár egy Európai Diplomáciai Akadémia megalapítására is sor kerülhet, ahol kifejezetten erre a feladatra képeznék Európa-szerte a diplomatákat.
A Bizottság érvei szerint az Európai Uniónak új, globális kihívásokkal kell szembenéznie, ehhez pedig szükséges, hogy túllépjünk a klasszikus diplomácia keretein. A béke és válságmenedzselés az egyik legfontosabb feladat, amire azonban jelenleg az Unió egyáltalán nincs felkészülve.
A néppárti és szocialista képviselők abban is egyetértettek, hogy a szolgálatok működését a Bizottság fogja finanszírozni, a Parlament feladata pedig a felügyelet lesz. Fontos megjegyezni, hogy mindezzel nem cél a tagállami képviseletek, valamint azok külpolitikájának a helyettesítése, hanem azok kiegészítése.
A jelentés ellen az Európai Reformisták és Konzervatívok Pártja (ECR), az Európai Egyesült Baloldal (GUE), valamint a Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) is felemelte hangját. Ashley Fox, az ECR képviselője pénzpocsékolásként, újabb adófizetői teherként tüntette fel a külképviseletek, illetve egy esetleges akadémia felállítását.
A GUE a demokráciát hiányolta. Szerintük a döntések „zárt ajtók mögött” születtek meg, nélkülözve mindenfajta egyetértést, kompromisszumost.
Az EFD azt sérelmezte, hogy a Lisszaboni Szerződés életbelépése figyelmen kívül hagyja a tagállamok szuverén jogát az önálló külpolitika folytatására. Problémaként merült fel az is, hogy hosszabb távon átveheti-e a tagállami képviseletek funkcióit az Európai Külügyi Szolgálat. „Ha igen, akkor idővel az államok ENSZ-beli vétójogára is igényt fog tartani?” – vetette fel Bannermann. Ezen túl a brit képviselő az Uniót szovjet típusú bürokráciaként tüntette fel, aminek szuperállammá válását nem hajlandó támogatni.
Vélemények:
Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Szocialista Delegációjának vezetője elmondta, hogy üdvözli a jelentésben foglaltakat és egyetért az Európai Külügyi Szolgálat mihamarabbi létrehozásának szükségességével. "Rendkívül fontosnak tartom ugyanakkor, hogy biztosítsuk az új tagállamok arányos képviseletét a testületben, ennek érdekében pedig kezdeményezem az Európai Parlamentben Visegrád+ Fórum néven működő új tagállami együttműködés összehívását" - mondta a szocialista delegációvezető.
A tervek szerint ugyanis a szolgálat tisztségviselőinek felét a tagállamok jelölnék, másik felét pedig az Európai Bizottság állományából töltenék fel. A 2004-ben és 2007-ben csatlakozott tagállamok szakemberei praktikus okokból kifolyólag egyelőre alulreprezentáltak az Európai Bizottságban. "Ezért akár pozitív diszkrimináció útján is, de biztosítanunk kell, hogy az új tagállamok kiváló szakképzettséggel bíró szakemberei arányos képviselethez jussanak az Európai Unió Külügyi Szolgálatában. A Visegrád+ Fórum keretében az új tagállamok szocialista delegációvezetőivel és befolyásos európai parlamenti képviselőivel közösen mindent megteszünk, hogy ezt biztosítsuk" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba.
Következő lépések:
2009. október 29-30.: Az EU állam- és kormányfői Brüsszelben egyeztetnek a Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos intézményi kérdésekről és az átmeneti megoldásokról
2010. Január 1.: Az új Bizottság várhatóan ekkor áll fel, a jelenlegi Bizottság valószínűleg meghosszabbított mandátummal marad addig hivatalban
