Hirdetés
„Ha rágalmazni próbál, azt támadásként élem meg.” – mondta Šefčovič Szájer Józsefnek, a Fidesz európai parlamenti frakciójának vezetőjének, aki a múlt héten az Európai Néppárt alelnökeként ismertette a szlovák jelölttel szemben felmerült aggályokat.
A három órás meghallgatás első kérdését is ebben a témában tette fel Íñigo Mendez de Vigo. A néppárti képviselő arra kérte a biztos-jelöltet adjon magyarázatot egy 2005-ös kijelentésére, amely szerint a szlovákiai romák a jóléti rendszer kihasználói.
Šefčovič válaszában hangsúlyozta, az idézet hat szóból áll, melyet „a kontextusból kiragadva” tártak a nyilvánosság elé. Hozzátette, nem emlékszik rá, hogy valóban ezt mondta volna.
„Ha valakit megsértettem volna ezzel, akkor bocsánatot kérek.” – igyekezett a biztos-jelölt a további találgatásokat és vádak alól kihúzni a talajt. Ez az idézet nem felel meg a nézetemnek. Sohasem voltak romaellenes nézeteim. szeretnék együttműködni azokkal
Szájer József, a meghallgatás során többször is megismételte kérdését, hogy a biztos-jelölt miért várt öt évet arra, hogy ezt a bocsánatkérést megtegye.
Az említett állítások egy roma aktivista Valeriu Nicolae által írt jegyzetből származnak, melyet gyakornokként vetett papírra egy, az Európai Bizottság által szervezett konferencián 2005. január 19-én.
Valeriu Nicolae jelenleg egy romániai székhellyel bíró NGO, a Policy Centre for Roma and Minorities (Romák és Kisebbségek Elemző Központja) elnöke. Nicolae az EurActivnak elmondta, „hihetetlen”, hogy az Európai Néppárt (EPP) az alapján a jegyzet alapján támadja Šefčovič-csot, melyet egyszer ő írt.
<//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed><//embed>
Nicolae leszögezte, az EPP vezetői „sokkal rosszabb” roma-ellenes kijelentéseket is tettek és éppen a Fideszt emelte ki, sőt Szájer Józsefet emelte ki, mint a támadó kijelentések között vezető politikust.
„Vicces, hogy Szájer Šefčovič-csot támadja. Ő [Szájer] igen kemény volt a szlovákokkal szemben.” – mondta Nicolae telefonon adott nyilatkozta során.
A romák és kisebbségek jogainak védelmével foglalkozó szakember szerint Šefčovič „bizonyította, hogy képes tenni a romákért”. Ellenben más politikusokkal Šefčovič képes volt meggyőzni a szlovák kormányt, hogy tegyen a roma kisebbség sürgető problémái ellen, holott a szlovák vezetés „nem könnyű eset”, mondta Nicolae.
„Amit Szlovákia a romákért tett, azt minden jelentős roma kisebbséggel rendelkező országban meg kellene tenni.” – mondta az intézet vezetője.
Szájert a sajtó arról kérdezte, miért nem hozta fel már korábban. mondjuk a jelölés előtt a vádakat Šefčovič ellen. Az EPP alelnöke úgy válaszolt, hogy akkor még nem volt felelős a parlamenti meghallgatásokért pártjában.
Eduard Kukan, Szlovákia korábbi, néppárti kötődésű külügyminisztere az EurActivnak elmondta, véleménye szerint Šefčovič lenyűgözte hallgatóságát a meghallgatáson képességeivel. Hozzátette, arra számít, hogy a bizottság megerősíti a jelöltet.
A kérdésre, miszerint számít-e a következő napokban további vádaskodásra, Kukan azt mondta, hogy valószínűleg „csak a magyar EP-képviselők” szeretnének tovább küzdeni a végső szavazásig.
Érdemi kérdések
A jelölt személyével kapcsolatos kérdések tisztázását követően a képviselők sort kerítettek a portfolióhoz kapcsolódó kérdésekre is. Andrew Duff (ALDE, UK) azt kérdezte a jelölttől, hogy vajon föderalistának tartja-e magát. Šefčovič láthatóan hezitált a válasz előtt, tudván, hogy egy határozott igennel és egy határozott nemmel is a képviselők egy-egy csoportjának haragját váltaná ki.
„Határozottan támogatom az európai népek egyre szorosabb egységének megteremtését.” – válaszolta végül.
A brit liberális képviselő az európai parlamenti választások reformjával kapcsolatban is faggatta a jelöltet. Šefčovič a reform mellett foglalt állást, a részvétel arányának növelését tűzve ki célul. Elmondta, hogy támogatja a nemzetek feletti listák állítását, illetve azt az elképzelést, amely a júniusi egy hét helyett két napos májusi választást javasol.
Több kérdés is érkezett a Lisszaboni Szerződés által életre hívott Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) kapcsolatban. A diplomatákból álló szervezet a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő munkáját hivatott segíteni, egyelőre azonban nem tudni, hogy milyen keretek között és milyen hatáskörrel, mint ahogy azt sem, hogy kik lesznek a tagjai, és milyen kritériumok alapján kerülnek kiválasztásra.
„Egyetlen célom van: hogy [az EKSZ] nagy siker legyen.” – mondta Šefčovič. A biztos-jelölt elmondta, úgy véli, hogy az EKSZ alkalmazottainak kiválasztása az Unióban egyébként is alkalmazott jogi folyamatoknak megfelelően zajlik majd, amelynek a Parlament is részese. Megjegyezte azonban: „Az idő vészesen sürget bennünket”.
Gerald Häfner zöld német képviselő és a liberális bolgár Stanimir Ilchev szeretett volna többet megtudni a Lisszaboni Szerződés egy másik újításával kapcsolatban. Az egymillió állampolgári aláírással tehető „polgári kezdeményezés” kapcsán ugyanis egyelőre nem világos, hogy mi történik az így benyújtott javaslattal.
Šefčovič elmondta, igyekezni fog, hogy ezt még a spanyol elnökség alatt tisztázzák (EurActiv.com 14/01/10). A polgári kezdeményezések elfogadhatóságával kapcsolatban elmondta, nem támogatja, hogy a Bizottság túl korán avatkozzon be.
Šefčovič utalt az európai intézmények lobbi-regiszterére. Véleménye szerint ugyanis a nagy tanácsadó cégek és jogi cégek részéről ugyanis „nem fair”, hogy igyekeznek elkerülni a másokra vonatkozó szabványokat. „Ha lobbiznak, akkor regisztráltatniuk kell magukat.”
„Mielőbb szeretnék a felelős parlamenti csoporttal erről tárgyalni.” – mondta a jelölt.
A kétlakiság megszüntetésére nem sok esély van
Nem kecsegtette túl sok reménnyel azokat a képviselőket a biztos-jelölt, akiknek elegük van a Brüsszel és Strasbourg közötti ingázó életmódból. Šefčovič leszögezte, a Parlament székhelyének ügye egyelőre a tagállamok kezében van, és „a döntésüket a Bizottságnak [a szerződés őreként] tiszteletben kell tartania”.
Bár a kérdést frappánsan fordította meg, a konzervatív Ashley Fox (ECR, UK) válasz nélkül maradt. Šefčovič elismerte, "nagyon jó a kérdés", egy sokatmondó mosolynál, és előbbi válaszának megismétlésénél nem mondott többet a kérdésre, miszerint nem kellene-e az Európai Parlamentnek átengedni a jogot, hogy maga döntse el, hol tartja plenáris üléseit.
<//embed><//embed><//embed>
<//embed><//embed>
A szlovák biztos-jelölt elmondta, hajlandó felülvizsgálni és fejleszteni a biztosok magatartási kódexét. 
